Tanulmányok, előadások

Az eredményszemléletű számvitelre áttérés tapasztalatai számvevőszéki aspektusból

2018. július 19. 09:01:25
A cikk bemutatja az államszámviteli változások fontosabb területeit, kiemelve a standardok szerepét. Emellett a cikk célja, hogy részletesen bemutassa két ország államszámviteli rendszerének fejlődését, kiemelve a számvevőszéki értékelések aspektusát. Az egyes országok példájának bemutatásán keresztül megjeleníthetők a témában szerzett számvevőszéki tapasztalatok és szempontok. Végül a cikk a hazai államszámviteli rendszer főbb változásait mutatja be, szintén számvevőszéki nézőpontból. (Pénzügyi Szemle 2018/2.)


Simon József - Fejszák Tamás - Bernhard Schatz - Toma Donchev - Miroslav Ivanov

Az uniós tagországok kormányai és számvevőszékei döntően egyetértenek abban, hogy az eredményszemlélet alkalmazása nem nélkülözhető az államszámvitel területén. Ennek megvalósítása azonban különböző megoldásokat követ.

Bulgária és Ausztria államszámviteli rendszerének - számvevőszéki aspektusból - bemutatott fejlődési folyamata alátámasztja azt a megállapítást, hogy az egyes uniós tagországok eltérően vélekednek az eredményszemléletű államszámviteli rendszer bevezetésének kiterjedéséről, alkalmazandó módszereiről, valamint a szükséges szabályozási háttér kialakításának gyakorlati megvalósításáról.

A három vizsgált tagállam államszámviteli rendszerének fejlődése jól példázza a folyamat során felmerülő kérdések és az ezek megoldására kidolgozott javaslatok különbözőségét. Mindez szükségszerű következménye az egyes tagállamok eltérő alkotmányos, politikai kereteinek és a közszféra eltérő felépítésének, gazdálkodási szabályainak. Az államszámvitel fejlesztésével kapcsolatos sokszínű elképzelések és eltérő orientáltságú reformprogramok jelentősen megnehezítik az államszámviteli módszerek uniós szintű harmonizációját.

Ugyanakkor az összehasonlító elemzés arra is rávilágít, hogy a tagállamok államszámviteli rendszerének reformja hasonló jellemzőket mutat. A tagállamokban egyre erősebb a törekvés, hogy a költségvetési beszámolók minél inkább megfeleljenek a számvitellel szemben megfogalmazott elvárásoknak. Ezáltal a különböző döntéshozók és a társadalom tagjai is releváns és valós információkhoz juthatnak hozzá a költségvetési folyamatokról.

Továbbá az is fontos hajtóereje az államszámviteli fejlesztéseknek, hogy a "pénz illúzió" felszámolása érdekében a hosszú távú költségvetési döntések nyilvántartása is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ebből a szempontból is kiemelt jelentőségű, hogy a politikai döntéshozók is tisztában legyenek ezen információk fontosságával, és fogalmazódjon meg az igény részükről ezen adatok bemutatása iránt.

Az információk teljesebb körű prezentálása és megbízhatóságuk növelése egyúttal azt is jelenti, hogy a meglévő államszámviteli rendszer működtetése többe kerül. Mindenképpen szükséges emiatt is a politikai döntéshozók támogatása. Az államszámviteli fejlesztésekre költött közpénzek megtérülése jellemzően hosszabb időtávban lehetséges. A megtérülés alátámasztását nehezíti, hogy a reformfolyamat első időszakában jellemzően többletköltségek merülnek fel, és kevésbé hasznosíthatók hatékonyan a rendelkezésre álló eredményszemléletű adatok.

Az új típusú államszámviteli rendszer működtetése szempontjából fontos, hogy rendelkezésre álljanak az informatikai rendszerek és eszközök. Emellett nagyon fontos, hogy az átalakított informatikai rendszer képes legyen a sokrétű igényeket biztonságosan kielégíteni. Az informatikai rendszer tudatos fejlesztésé re jó példa Ausztria, ahol az SAP-rendszerrel kapcsolatban meglévő tapasztalatokra építve alakították ki az új számviteli adatok előállítását támogató informatikai rendszert.

Az egyes tagországok államszámviteli rendszerének áttekintése azt is érzékelteti, hogy az államszámvitel fejlesztése nem egy általános projekt, amely jól definiálható végponttal rendelkezik. A változó államháztartási és nemzetközi számviteli környezet miatt folyamatosan szükséges az új módszerek adaptációja, ezek saját adottságokhoz és igényekhez való igazítása.

A nemzetközi környezet változásai közül is kiemelt jelentőségű az EPSAS-ok Európai Bizottság általi fejlesztése, valamint az angolszász számviteli megoldásokat ötvöző IPSAS-ok térnyerése. A tagállamoknak ezáltal egy olyan nemzetközi kihívással is szembe kell nézniük, amely jelentősen befolyásolja az eddig nemzeti szinten alkalmazott államszámviteli technikákat, módszereket.

Magyarország számára azért is érdekes ezen országok és számvevőszékek tapasztalatainak áttekintése, mert az eredményszemlélet hazai számviteli rendszerbe való bevezetése mélyebb, hosszabb távú hatásokat figyelembe vevő szakmai értékelésénél, a hazai rendszer továbbfejlesztésénél, esetleg a későbbiekben realizálódó harmonizációs folyamatban fontos összehasonlító információkat adhatnak ezek a tapasztalatok.

Továbbá hangsúlyozandó, hogy az államszámviteli rendszer értékelésének és fejlesztési folyamatának kiemelt szereplői az egyes országok számvevőszékei. Az elvégzett ellenőrzések és elemzések által számos tapasztalat áll a számvevőszékek, közte az Állami Számvevőszék rendelkezésére. E lehetőségek közül kiemelhető az éves költségvetési beszámoló ellenőrzésének módszertani fejlesztése. A beszámoló összeállítása során és az egyes mögöttes adatok nyilvántartása során alkalmazott számviteli módszerek befolyásolják az ellenőrzés által használt ellenőrzési módszertant. A számos nemzeti és nemzetközi változás miatt véleményünk szerint az államszámviteli rendszer fejlesztési folyamatában a tagországok számvevőszékei a jövőben is meghatározó szerepet játszanak majd.

...

 

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

 

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra