Tanulmányok, előadások

Az ösztönző adórendszer felé

2018. augusztus 8. 08:00:01
A sikeres gazdasági felzárkózás elérésének kulcsfontosságú alapfeltételét, mint az állam és a magánszektor minél több területen megvalósuló kooperációját a 2010 utáni magyarországi adóreform és a 2016-tól megvalósuló adóigazgatási reform tükrében elemzi a cikk. Az írás alapjául szolgáló, a Pénzügyi Szemlében publikált tanulmányban Parragh Bianka, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja és Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója és főközgazdásza egyebek közt arra mutat rá, hogy az ösztönző adórendszer elérése érdekében 2010 óta hozott intézkedések egyaránt hozzájárultak az állam és a magánszektor hatékony működéséhez, gazdasági, illetve társadalmi célokat is szolgálva.

A 2010 utáni adóreform, amely az adószerkezet növekedésbarát átalakítása mellett az egyszerűsítést és az adóelkerülés csökkentését is célozta, e tekintetben mérföldkőnek tekinthető. Az adórendszer reformját 2016-tól az adóigazgatás reformja követte, amely az addigi eredményekre építve egy olyan együttműködő és ügyfélközpontú adóhatóság kialakítását célozta, ami nem az utólagos büntetést, hanem az előzetes támogatást helyezi a középpontba.

A magyar adórendszer több lépcsőben végrehajtott adóreformmal történő hatékonyságnövelő átalakításának egyik legfőbb eleme volt az adócentralizáció súlypontjának eltolása a munkát és tőkét terhelő adók felől a fogyasztási, forgalmi típusú adók irányába.

Az intézkedések a foglalkoztatás növelésének ösztönzésével érdemben hozzájárultak a gazdasági növekedés élénküléséhez, az elmúlt években pedig további adócsökkentésekhez biztosítottak költségvetési mozgásteret.

Az új adórendszer fontos eleme volt az egykulcsos, arányos személyi jövedelemadó rendszer megteremtése, valamint az elsősorban demográfiai célokat szolgáló családi adóalap-kedvezmény bevezetése és fokozatos bővítése.

A korábban alanyi jogon járó kedvezmények többségét a jogviszonyhoz kötött, célzott, munkaerő-piaci célokra is hatékonyan alkalmazható kedvezmények váltották fel. Ezek sikerét mutatja, hogy a Munkahelyvédelmi Akcióterv (MAT) által érintett csoportokban - ma már mintegy 900 ezer főt alkalmazva - a foglalkoztatás bővülésének üteme jóval meghaladta a nemzetgazdaság egészére jellemző mértéket, amely uniós összevetésben is kiemelkedő.

Megjegyzés: A bemutatott három kiemelt munkaerő-piaci csoport lefedi a MAT keretében kifizetett kedvezmények átlagosan 87 százalékát, valamint az igénybevevők 91 százalékát. Az "€žEgyéb" kategóriába a három kiemelt csoporton kívül az összes nemzetgazdasági foglalkoztatott tartozik.

Az adóreform nélkülözhetetlen részét alkották az adóelkerülés visszaszorítása érdekében hozott intézkedések is (például az online pénztárgépek és az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, EKÁER bevezetése), melyek hatására az adóelkerülés becsült mértéke mérséklődött, és amelyek a költségvetés számára biztosított többletbevételeken túl a tisztább verseny feltételeit is erősítik.

Az adórendszer eredményesebb működését az adóigazgatásban végrehajtott intézkedések szavatolhatják, így 2016-ban megkezdődött az adóigazgatási reform, amely az adóhatóság átalakításával egy olyan intézmény létrejöttét tűzte ki célul, ami kooperatív, támogató módon járul hozzá az adózók adminisztratív terheinek csökkentéséhez, az adómorál javításához, továbbá a büntetések helyett a szabályok betartására helyezi a hangsúlyt.

Az adóigazgatási paradigmaváltásnak köszönhetően több új intézkedés is bevezetésre került, mint például az adózói minősítő rendszer, a támogató eljárás, a mentorálás, az adótraffipax, vagy a feltételes adóbírság intézménye. Az adóadminisztráció csökkentése érdekében a NAV a 2016-os adóévtől átvállalja a személyi jövedelemadó bevallások elektronikus elkészítését. Az eSZJA bevezetése mellett 2018-tól a jövedéki adóbevallást is az adóhivatal készíti el, júliustól pedig elindult az online számlázás rendszere is. Az ügyfélközpontú szemlélet fejlesztésével, a büntetések nagyságának mérséklésével, a tanácsadás jellegű szolgáltatások előtérbe helyezésével pedig az adómorál további javulása várható.

Az eddigi sikerek mellett természetesen van még tér az adórendszer további fejlesztésére. Ennek során, ahogy az elmúlt években is, érdemes figyelemmel lenni a sikeres nemzetközi példákra, és a költségvetési mozgástér függvényében értékelni azok alkalmazhatóságát a hazai környezetben. Az adóadminisztráció csökkentésére példát jelenthet az osztrák bejelentésmentes családtámogatás rendszere, az előre elkészített személyijövedelemadó-bevallás Dániában, Finnországban és Svédországban, vagy észt mintára az állami adminisztráció teljes digitalizálása.

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra