Tanulmányok, előadások

Az új államháztartási számvitel lehetőségei és kockázatai

2014. április 9. 12:05:01
Egy bő évtizede Magyarországon is megfogalmazódott, hogy az államháztartás számviteli rendszerében célszerű lenne áttérni az eredményszemléletre. Az évekkel ezelőtt megkezdett munkának új lendületet adott, hogy az Európai Unió Tanácsa 2011-ben elfogadott egy irányelvet, amely minden tagállam számára kötelezővé teszi olyan államháztartási számviteli rendszer bevezetését, amely képes közvetlenül eredményszemléletű adatokat szolgáltatni a kormányzati szektor működéséről. A cikk az eredményszemléletű számvitel témakörében indított sorozatunk része, a sorozat elemzései itt olvashatók.

Köllődné Gátai Mária

Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelvének (továbbiakban Irányelv) 15. cikke alapján a tagországoknak 2013. december 31-ig hatályba kellett léptetniük azokat a rendelkezéseket, amelyek az Irányelvben foglalt előírások bevezetéséhez szükségesek. Az Irányelv II. fejezet 3. cikk (1) bekezdése szerint a tagállamoknak olyan állami számviteli rendszert kell működtetniük, amely átfogó és következetes módon lefedi a kormányzati szektor valamennyi alszektorát, és tartalmazza azokat az információkat, amelyek az eredményszemléletű adatok ESA95 módszertan szerinti összeállításához szükségesek. Ezekben az állami számviteli rendszerekben belső ellenőrzést és független könyvvizsgálatot kell végezni. Az EU-s jogharmonizáció keretében - az Irányelvben előírtaknak megfelelően - a magyar államháztartási számvitelben 2014. január elsejétől új szabályozás került bevezetésre. (1)

A tagállamok számviteli rendszerére vonatkozó, valamint a tagállamok teljesítményének összehasonlíthatóságát biztosító statisztikai adatok előállításának előfeltételeit az Irányelv határozta meg, mely előírta, hogy a bevezetett számviteli rendszernek az ESA95 módszertan szerinti kimutatás összeállításhoz szükséges eredményszemléletű adatokról információt kell nyújtania.

Az Irányelv előírásainak a hazai jogrendbe való ültetését 2014. január elsejével hatályba lépő államháztartási számvitelről szóló 4/2013. (I.11.) kormányrendelet (továbbiakban új Áhsz.), valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt (továbbiakban Áht.) módosító 2013. évi CCXXI. törvény szolgálta. A bevezetett jogi szabályozások és a kapcsolódó intézkedések eredményeként eredményszemléletű számvitel került bevezetésre, valamint a Kincstár honlapján közzéteszi a nemzeti és regionális számlák európai rendszere szerinti adatokra történő átszámításra vonatkozó útmutatót és az Irányelv 3. cikk (2) bekezdésében előírt havi és negyedéves pénzforgalmi szemléletű költségvetési adatokat.

A hatályba lépett új államháztartási számvitel főbb jellemzői

Az új Áhsz. előírásai fokozatos bevezetés nélkül, valamennyi államháztartási szervezetre vonatkoznak. A kormányrendelet az irányelvben előírtaknak megfelelően a havi és negyedéves beszámolási kötelezettséget határozott meg.

A könyvvezetést a költségvetési beszámolóval összhangban pénzforgalmi és eredmény szemléletben kell elvégezni. A gazdasági események pénzforgalmi szemléletben történő nyilvántartása (0-s számlaosztály) a 2013. évig használt számviteli rendszernek megfelelő szemléletben ad információt a gazdálkodásról és szemléletében összhangban van a szintén pénzforgalmi szemléletű költségvetéssel. A gazdasági események eredményszemléletű nyilvántartása (5-9 számlaosztályban) az újonnan bevezetett eredményszemléletű számvitelt szolgálja, aminek végrehajtási módját az új Áhsz. és a hozzá kapcsolódó két NGM rendelet határozta meg. A 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokat, a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módját határozza meg.

A 2014. január elsejével bevezetett számviteli rendszer az eredményszemléletű számvitelre való átállás első lépéseként értékelhető. Az új Áhsz. 4. § (1) bekezdés szerint az államháztartáson belül a számviteli törvényt előírásait - az alapelveken túl - csak akkor lehet alkalmazni, ha az új Áhsz. azt kifejezetten elrendeli. Ily módon a gazdálkodókra és az államháztartási szervezetekre vonatkozó számviteli rendszerek továbbra is eltérnek egymástól.

A gazdálkodás eredményszemléletben történő bemutatása nem pusztán technikai előírások betartásán múlik, hanem a gazdasági eseményeket értékelő szemléletváltás is szükséges hozzá. A gazdasági események pénzforgalomtól eltérő - eredményszemléletű - nyilvántartása, az eredményszemléletben, illetve pénzforgalmi szemléletben elkészített beszámoló információ tartalmában lévő különbség megértése, az elhatárolások kezelése és információ tartalmának hasznosítása az eddigi gyakorlattól eltérő új szempontokat tartalmaz, amely hatással van a gazdálkodás tervezésének és végrehajtásának értékelésére.

A 2014-ben bevezetett rendszer biztosítja, hogy a pénzforgalmi szemlélethez hozzászokott szakemberek és laikus felhasználók a beszámolóból továbbra is pénzforgalmi szemléletű információkat is kapnak, de amellett a gazdasági események eredményszemléletben is bemutatásra kerülnek. A két szemléletben bemutatott éves beszámolóval elindulhat az eredményszemléletű számvitel tudatformáló hatásának érvényesülése is.

A nemzetközi gyakorlat alapján az államháztartási szervezetek eredményszemléletű számvitelre való átallása több évig tart, és költségekkel is számolni kell. A PricewaterhouseCoopers 2013. évben 100 ország körében végzett felmérést. A felmérés alapján az átállás a megkérdezett országok 64 százalékában több mint három évig tartott, 24 százalékában pedig két-három év alatt ment végbe. A közepes méretű uniós országok körében a központi költségvetés területén az áttállás költsége nagyságrendileg 50 millió euró. Ez az összeg tartalmazza az új standardok bevezetésének és a kapcsolódó központi informatikai számviteli eszközöknek a költségeit, azonban nem tartalmazza a pénzügyi beszámolási rendszer teljes körű reformjával összefüggő költségeket.

Kezelendő kockázatok

A bevezetett számviteli rendszer - elsősorban újdonsága miatt - kockázatokat is rejt magában, aminek hatását kontrollpontok kialakításával kezelni, javítani lehet. Ezen területek kockázata az első évek a tapasztalatainak elemzése és a hibák kijavítása után csökkenni fog.

Az új számviteli rendszerben elkészített első beszámolók ellenőrzésekor hangsúlyosan fontos szerepet kapnak a beszámoló nyitó értékei. Az új Áhsz. 56. § (3) bekezdés előírása alapján a 2014. évről készített eredménykimutatásban az előző időszakra vonatkozóan adat nem szerepeltethető, hiszen ilyen szemléletben eredménykimutatás az előző évben nem készült. A beszámoló többi részére vonatkozóan a 36/2013. NGM-rendelet tartalmazta előírások alapján fordító mérleget kell készíteni, amiben az új értékelési besorolási módok alapján kellett a nyitómérleg értékeit meghatározni. A fordítómérleg dokumentált elkészítése hivatott biztosítani, hogy a 2013. évi beszámoló sorok adatainak eltérése nyomon követhető, magyarázható legyen.

Az új Áhsz.-ben előírt konszolidálás előkészítése és végrehajtása új elemként jelent meg az államháztartási számvitelben. Tapasztalatok hiányában kockázatot jelenthet a beszámolók adatainak konszolidálásra való alkalmassá tétele és a konszolidálás végrehajtása. Fontos, hogy egy központi oktató és tájékoztató rendszer támpontokat nyújthatna a kialakítandó új számviteli rendszer és az azt meghatározó új belső szabályzatok (pl. számviteli politika) egységes szempontok szerinti elkészítéséhez. Ez különösen a kisebb szakapparátussal rendelkező önkormányzatok számára jelenthetne nagy segítséget. A központilag szervezett oktatás hozzájárulhatna az új eredményszemléletű számvitelre történő átállás egységes, megbízható végrehajtásához.

Fejlődési irányok

Az eredményszemléletű számvitel bevezetésével a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet eredményszemléletben készül el. A nemzetközi tapasztalatok alapján mindkét szemléletben készült költségvetésnek van előnye és hátránya is. Az eredményszemléletben készült beszámoló információtartalmának a pénzforgalmi szemléletű költségvetéssel való összehasonlíthatósága érdekében célszerű lehet átgondolni, hogy a vállalkozói gazdálkodást meghatározó számviteli törvény és az államháztartási szervezetek gazdálkodását meghatározó új Áhsz. előírásai, az ezekben meghatározott számlakeret, beszámoló szerkezet milyen mértékben közelíthető egymáshoz.

Az eredményszemléletű számvitelt kiszolgáló felhő alapú informatikai rendszer fejlesztése folyamatban van. Az ASP szolgáltatások önkormányzati körben való bevezetését támogató EKOP pályázat 2014. január 6-án zárult. A projekt megvalósítása megkezdődött és 2014 év végére fejeződik be, ezt követően, a tervek szerint további uniós források igénybevételével folytatódhat a bővítés és az országos kiterjesztés.

Az eredményszemléletű számvitelre történő átállás többéves program. A külső ellenőrzést végző szervezeteknek kiemelt szerepe van az átállás végrehajtása minőségének biztosításában. A folyamat alakulását, évenkénti értékelését, az elérni kívánt célok új számviteli meghatározását, a szükséges jogszabályi környezet módosításának szükségességét a külső ellenőrzést biztosító szerveknek figyelemmel kell kísérnie.

Jegyzetek:


(1) Az Irányelvben megfogalmazott audit és kontroll követelményeket (angolul „independent audit" és „internal control") az ÁSZ szakmai tartalmuk, valamint a hazai és nemzetközi joggyakorlat alapján független ellenőrzésnek és belső kontrollnak értelmezi a hivatalos fordításban szereplő független könyvvizsgálat és belső ellenőrzés kifejezésekkel szemben.

 

...


Köllődné Gátai Mária az Állami Számvevőszék munkatársa

 

A Pénzügyi Szemle Online egy önálló cikksorozat keretében járja körbe az eredményszemléletű számvitel témakörét, valamint az új rendszerre történő áttérés folyamatát. A cikksorozat első része itt érhető el.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra