Tanulmányok, előadások

Elég lenne csak 40 évesen elkezdeni teljes állásban dolgozni?

2018. július 12. 15:02:41
Egyre több kutatás igazolja, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszerek nem fenntarthatóak, és elkerülhetetlenek az olyan komoly átalakítások, mint például a nyugdíjkorhatár drasztikus emelése. De mi van akkor, ha a teljes életpálya modell megváltozna, melyben élünk?


Laura Carstensen, a Stanford Center on Longevity kutatóintézet igazgatója szerint az a modell, melyben a mindennapjainkat éljük, egyrészt elavult, másrészt túl nagy terhet ró a 30 és 40 év közötti korosztályra. Hogy is néz ki ez a modell? Megközelítőleg 23 éves korig tanulás, utána gyors karrierépítés, majd családalapítás és otthonteremtés, kettő, bátrabbaknál több gyermek nevelése, közben még több munka, végül a rengeteg stressztől és túlhajtottságtól elcsigázva 65 évesen nyugdíj.

Laura Carstensen szerint két alapvető hiba is van a rendszerben. Egyrészt a karrierépítés és a családalapítás is egész embert kíván, nem lehet mindkettőt egyszerre megélni úgy, hogy annak ne legyenek negatív hatásai. Másrészt ma már olyan mértékben kitolódtak a várható élettartamok, hogy a 65 éves nyugdíjba vonulás - azon túl, hogy pénzügyileg nem fenntartható - túlságosan ingerszegény környezetet teremt az idősek számára.

Ezzel szemben Laura Carstensen azt javasolja, hogy egy új modellt kellene bevezetni, amely egyszerre képes lenne orvosolni minden fenti problémát. Ebben a modellben 40 éves korig a tanulásé, a részmunkaidős foglalkoztatásé és a családalapításé lenne a fő szerep, majd 40 éves kor után következne a teljes idős foglalkoztatás és a karrier csúcsévei, majd valamikor 65 év után ismét egy részmunkaidős szakasz következne, végezetül pedig 80 éves kor környékén jöhetne a jól megérdemelt nyugdíj. (A modellben a legtöbb kiadás az otthonteremtéssel és családalapítással 40 éves kor előtt, míg a fő bevétel 40 éves kor fölött adódna, amely időbeli eltérést egészen biztosan kezelni kellene valahogy.)

Ebben a rendszerben jutna elég idő és energia a tanulásra, a gyermeknevelésre, a karrierépítésre, az aktív idős korra, és még a nyugdíjrendszerek sem omlanának össze. Az emberiségnek valamit egészen biztosan ki kell majd találnia a társadalmak elöregedésére és a szociális rendszerekre nehezedő nyomás enyhítésére, ki tudja, talán pont a Laura Carstensen által felvázolt új modell lehet a megoldás.


Az elemzés itt érhető el, a szerzőről bővebben itt olvashat.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra