Tanulmányok, előadások

Elemzés a bruttó külső adósság és az államadósság összefüggéseiről

2019. május 7. 10:00:01
Magyarország külső eladósodottsága az elmúlt években jelentősen csökkent. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy az államadósság finanszírozásában egyre nagyobb részarányt képviseltek a belső források. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése rámutat arra is, hogy mind a lakossági megtakarítók, mind az államháztartás szempontjából biztonságosabb, ha az államadósságot egyre nagyobb arányban lakossági állampapírok finanszírozzák. A nettó külső adósságmutató további javulásához a gazdasági növekedés és a megtakarítási képesség fenntartása szükséges.


Dr. Pulay Gyula - Dr. Simon József


Az elemzés időhorizontja a 2007-2017. évek közötti időszak. A kezdő év indokát az jelenti, hogy ezáltal a globális pénzügyi válság kitörésének hatásai mellett a későbbi stabilizálódási időszak és az egyensúly irányába mutató folyamatok következményei is bemutathatóak. Továbbá az elemzés következtetéseinek megalapozottsága érdekében értékeltük a külső adósságmutatók 2018. évi alakulását és az ezeket meghatározó tényezők alakulását is.

Az elemzés kiindulópontját az jelentette, hogy a bruttó külső adósságmutató egy fontos sérülékenységi jelzőszám, értékének változása különböző közgazdasági következtetések levonására ad lehetőséget. E témakör jelentőségét jól mutatja, hogy jellemzően a nagyobb arányban külföldről finanszírozott országok sebezhetősége nagyobb, többfajta és jelentősebb nagyságrendű kockázatnak vannak kitéve. Ezért is fontos a bruttó külső adósság és adósságmutató alakulásának elemzése, valamint a változására ható tényezők feltárása.

Az adósságmutatók típusai

Egy ország eladósodottságának mértékét az adósság nagysága alapján lehetséges megítélni. Amennyiben az adósságot nem abszolút formában mérjük lehetőség van valamely gazdasági kategóriához viszonyítani. A viszonyítás alapja jellemzően az egyes mutatószámoknál az adott évi GDP értéke.

Az adósságmutatók több szempont szerint csoportosíthatóak. Ezek alapján megkülönböztethetjük a bruttó és a nettó adósságmutatót, a forintban és a devizában fennálló bruttó külső adósságmutatót, valamint a külső és a belső adósságmutatót. Továbbá e mutatók értelmezhetőek az egyes gazdasági szereplőcsoportokra vonatkozóan is. Az elemzés a többféle adósságmutató közül a bruttó külső adósságmutatót állítja a középpontba.

Az adott ország bruttó adósságállománya a vállalatok, a pénzügyi intézmények, a kormányzati szektor, a háztartások és a nonprofit intézmények összes, külföldi és belföldi hitelezők felé fennálló tartozása. A bruttó adósságmutató ezen adósságot a GDP-hez viszonyítva mutatja.

A külső adósságmutatók alakulása

A bruttó és a nettó külső adósságmutató 2007 és 2017. közötti alakulását az 1. számú ábra szemlélteti.

 

 

A bruttó és a nettó külső adósságmutató alakulása alapján az elemzett időszak két fő időszakra bontható. Az első időszak a pénzügyi válság hatásainak kiteljesedéséig tart, amely együttesen a 2007-2011. évek közötti időszakot öleli át. A második időszak pedig a 2012-2017. évek közötti időszak, amelyre a bruttó külső adósság stabilizálódásának időszakaként értékelhető.

A stabilizáció időszakában Magyarország esetében a bruttó külső adósságon belül jellemzően az államháztartás bruttó külső adósságának aránya folyamatosan meghaladta az 50,0%-ot. A bruttó külső adósságon belül az államháztartás aránya a 2012-2015 közötti időszakban lassan növekvő részarányt képviselt, majd ezt követően ennek értéke fokozatosan csökkent. Emellett felgyorsult a vállalatok külföldi hiteltartozásainak a csökkenése is, amelyben fontos szerepet játszott a hitelintézetek külső adósságának folyamatos mérséklődése. Továbbá a vállalatok bruttó külső adóssága szintén hasonló tendenciát mutatott. Ennek indokai közé tartozik, hogy visszaesett a vállalatok beruházási hajlandósága, amelynek révén kevésbé volt szükséges külső forrásokat igénybe venni.

A rövid lejáratú külső adósság alakulása

Az elemzett időszakon belül Magyarország rövid lejáratú bruttó külső adóssága és adósságmutatója - a bruttó külső adósságmutatóhoz hasonlóan - jelentősen csökkent, mérsékelve az ebből származó kockázatot. A 2017. év végére a rövid lejáratú bruttó külső adósság értéke 16,4 Mrd euró volt. Mindez a 2012. évi 28,6 Mrd euró értékű rövid lejáratú bruttó külső adóssághoz képest 42,7%-os csökkenést jelentett. A stabilizáció időszakában a rövid lejáratú bruttó külső adósság csökkenése folyamatos volt, értéke évente átlagosan 7,1%-kal csökkent.

A rövid lejáratú bruttó külső adósság szempontjából meghatározó fontosságú, hogy mekkora a devizatartalékok nagyságrendje. A 2012. évtől kezdődően a devizatartalékok és a rövid lejáratú külső adósság aránya folyamatosan meghaladta a 100,0%-ot. Mindez azt jelentette, hogy a rövid lejáratú devizakötelezettségek teljesítéséhez szükséges devizatartalék rendelkezésre állt, amely azért volt fontos, mert ezáltal mérsékelhető volt a külső adósság által jelentett kockázat. Továbbá az is megállapítható, hogy a rövid lejáratú külső adósság folyamatos csökkenése révén egyre kisebb összegű devizatartalék biztosítása volt szükséges.

A devizában fennálló bruttó külső adósság alakulása

Magyarország bruttó külső adósságállományán belül a devizában fennálló bruttó külső adósság a GDP százalékában a stabilizációs időszak első évében volt a legmagasabb, amikor értéke 73,5%-ot tett ki. Ezt követően, hasonlóan a bruttó külső adósságmutató csökkenéséhez, a devizában fennálló bruttó külső adósság értéke is folyamatosan csökkent. A 2017. évre értéke a GDP 43,7%-ra mérséklődött, ami a bruttó külső adósság összetételének kedvező változását mutatja.

Az államháztartás bruttó külső adóssága

Az államháztartás bruttó külső adósságának finanszírozási összetételét a 2012-2017. években, vagyis a stabilizáció időszakára vonatkozóan, az 1. számú táblázat mutatja be.

 

 

Az államháztartás bruttó külső adósságának adatait vizsgálva megállapítható, hogy jellemzően a 2014. évig növekvő tendenciát mutatott az államháztartás bruttó külső adóssága. Ezt követően azonban folyamatosan csökkent ennek értéke. A csökkenő tendencián belül a legnagyobb csökkenés a 2017. évben volt megfigyelhető. Összetételét tekintve az is megállapítható, hogy a 2015. évtől a devizaadósság értéke és ennek az államháztartás összes bruttó külső adósságán belüli részaránya is csökkent. Emellett a külföldi befektetőknek értékesített forinteszközök értéke jelentősen nem változott a 2015. évet követően. Ezek alapján az államháztartás bruttó külső adósságának értéke és szerkezete is kedvező irányba változott. Mindez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország külső adóssága regionális összehasonlításban is számottevően javuljon.

Az államháztartás bruttó külső adósságának lejárati szerkezetét a 2012-2017. évek között elemezve megállapítható, hogy hasonlóan a deviza és a forint eszközök részarányának változásához itt is pozitív változások zajlottak le a stabilizáció időszakában. A rövid lejáratú eszközök részarányának csökkenése javította a finanszírozás biztonságát. A hosszú lejáratú eszközöknél pedig a 2014. évtől jelentős csökkenés volt megfigyelhető. Emellett jól mutatja a lejárati szerkezet alakulása a befektetői bizalom növekedését is, a javuló adósságmutatók eredményeképpen. Mindez egyértelműen tükröződik az állampapír állomány alakulásában.

Az állampapírok, mint az adósság finanszírozásának eszközei

A 2012-2017. évek közötti időszakban az állampapírok állománya 56,7%-kal, több mint 10 000,0 Mrd forinttal emelkedett. Az állományon belül a legjelentősebb mértékben a háztartások tulajdonában levő állampapír állomány növekedett, amelynek értéke több mint négyszeresére emelkedett, amely a 2017. év végére meghaladta az 5 000,0 Mrd forintot. Ezzel a háztartások az állam által kibocsátott állampapírok több mint 18,1%-át birtokolták.

A háztartások megtakarításainak növekedése által jelentősen növekedett az állampapírok iránti kereslet. Mindez pozitív hatást gyakorolt a bruttó külső adósság alakulására, mert egyrészt lehetővé vált a pótlólagosan felmerült finanszírozási igény fedezése, másrészt pedig a lejáró adósság egy részét is belső forrásokból lehetett finanszírozni.

A háztartások mellett a hitelintézetek tulajdonában lévő állampapírok állománya is jelentősen, több mint duplájára emelkedett az elemzett időszakon belül. A 2017. év végi állampapír állomány 31,0%-a, 8 612,8 Mrd Ft értékű állampapír volt a pénzintézetek tulajdonában.

Az egyéb befektetők - döntően a nem pénzügyi vállalkozások, önkormányzatok, állami tulajdonú gazdasági társaságok - a 2012. évhez képest az állampapírok vásárlásának növekedési üteme 78,8%-ot ért el, az egyéb befektetők tulajdonában levő állampapír állomány értéke 2017. december 31-én 4 899,9 Mrd Ft-volt, amely a forgalomban lévő állomány 17,7%-át jelentette.

A külső devizaadósság értékében tapasztalt változások igazolták az államadósság-kezelési stratégia egyik fő céljának teljesülését, amely szerint a 2014. évtől a belföldi finanszírozás erősítésével az adósságszerkezetben olyan kedvező változások történjenek, ami csökkenti az ország külső sérülékenységét.

A 2018. évi folyamatok

Az elemzés keretében bemutatott tendenciák tovább folytatódtak 2018. évben is. A bruttó külső adósságmutató értéke folyamatos csökkenést mutatott, a 2018. I. negyedévi 59,0%-ról 56,9%-ra mérséklődött. A GDP arányában a bankrendszer bruttó külső adóssága 14,1%-ról 13,3%-ra, az államháztartásé 30,3%-ról 29,1%-ra csökkent.

A bruttó külső adósság lejárati összetételét vizsgálva jól látható a hosszú lejáratú eszközök további előtérbe kerülése a rövid lejáratúakkal szemben. A háztartások megtakarítási hajlandósága valamelyest csökkent az előző évhez képest. A bérek folyamatos növekedése ellenére a korábbi években tapasztalható megtakarítási ütem 6% alá csökkent. Ebben szerepet játszott a lakosság hitelek iránti keresletének növekedése.

A vállalati szektorban, hasonlóan a háztartásokhoz, jelentősen növekedett a hitelek iránti kereslet. Mindez elsősorban a nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozások esetében volt megfigyelhető. A hitelfelvételi igény növekedéséhez hozzájárult a beruházások bővülése, valamint az elért jövedelmi színvonal kismértékű csökkenése. Az államháztartás esetében tovább folytatódott a bruttó külső államadósság részarányának csökkenése. A 2018. évben a külföldi finanszírozású államadósság aránya 35,9%-ra mérséklődött. A központi költségvetés adósságán belül tovább csökkent a devizaadósság részaránya, amely 20%-ra mérséklődött.

A külső adósságmutatók jövőbeli alakulására ható tényezők

A bruttó külső adósságmutató elemzett időszakon belüli változása és a gazdasági mutatószámok elmúlt években tapasztalt alakulása alapján a leginkább meghatározó kockázatot a bruttó és ezzel párhuzamosan a nettó külső adósságmutató túlzottan gyors ütemű csökkenése jelenti.

A nettó külső adósságmutató javulása alapvetően kedvező folyamatnak tekinthető, ugyanakkor nem mindegy, hogy ez milyen körülmények és ütem mellett következik be. Ezáltal amellett, hogy csökken a külföld felé való eladósodottság mértéke, párhuzamosan a hazai beruházási lehetőségek megvalósításához kevesebb hazai forrás áll rendelkezésre. A beruházási ráta fenntartása ugyanakkor alapvető fontosságú a gazdasági növekedés ütemének biztosítása szempontjából. A kieső, külföldön hasznosuló források révén várhatóan a beruházási ötletek finanszírozása nehezebbé válna, valamint a belföldi pénzpiac likviditását is mérsékelné, amely viszont a kölcsönözhető források költségére negatív hatást gyakorolna.

Ugyanakkor az aktuális gazdasági környezet azt mutatja, hogy a nettó külső adósság csökkenéséhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak. Ennek indoka, hogy a háztartások megtakarítása folyamatosan növekszik, az államháztartás GDP arányos adóssága csökkenő tendenciát mutat, valamint a vállalkozások hitelfelvételi hajlandósága nem haladja meg a rendelkezésre álló pénzpiaci forrásokat. Mindezek alapján megfogalmazható, hogy a nettó külső adósságmutató javulása mindaddig pozitív folyamatnak tekinthető, amíg a hazai pénzpiaci likviditása biztosított és rendelkezésre áll a szükséges nagyságrendű megtakarítás.

A külső adósságmutatók szempontjából meghatározó jelentőségű az államadósság alakulása és az államadósság finanszírozási módszere. A hazai megtakarításokból az államháztartás finanszírozása biztonságosabban oldható meg, a belső megtakarítások e célú nagyobb arányú lekötése esetén azonban a vállalkozások és a háztartások beruházási céljainak megvalósítására szűkösebben állnak rendelkezésre belső források.

Az államháztartás részéről ugyanakkor azt is célszerű mérlegelni, hogy az államadósság finanszírozásában a belső megtakarításokra való támaszkodás nagyobb finanszírozási biztonságot jelent, jelentősen csökkentve a nemzetközi pénzügyi változásokból adódó befektetői döntések kockázatait. Az államadósság finanszírozásában a hazai lakossági megtakarításokra való támaszkodás előnyei közé tartozik a magas fokú hazai befektetői bizalom, a különböző pénzpiaci hatásokkal szembeni nagyobb mértékű ellenálló képesség, az árfolyamkockázat kizárása, valamint a finanszírozási források jellemzően hosszabb távú rendelkezésre állása.

Az elemzés rámutat arra is, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozóknak célszerű a bruttó külső adósságmutató és összetevőinek alakulását folyamatosan nyomon követniük, és a gazdasági feltételeknek megfelelően alkalmazniuk a bruttó külső adósságmutatóra hatást gyakorló költségvetés- és gazdaságpolitikai eszközöket.



Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra