Tanulmányok, előadások

Eleve kudarcra vannak ítélve a jegybankok devizaháborúi?

2018. szeptember 19. 08:00:01
Andrew K. Rose, a Berkeley kutatója megvizsgálta, hogy a központi bankok nem konvencionális eszközei, úgy mint a negatív nominális kamat és a mennyiségi lazítás milyen hatással vannak az adott ország devizaárfolyamára és külkereskedelmére. Az eredmény pont ellenkezője annak, mint amit elsőre várnánk.


Viszonylag egyszerűnek tűnik a gondolatmenet, miszerint ha egy jegybank a negatív tartományba szorítja le a kamatokat és/vagy frissen nyomtatott pénzzel árasztja el a pénzügyi rendszert, az a hazai deviza gyengüléséhez vezet, ami serkenti a hasonló politikát nem folytató országokkal szembeni exportot, ami végső soron gyorsabb gazdasági növekedést és plusz munkahelyeket eredményez.

Mindez pofonegyszerűen hangzik, és szerepelt is a válság utáni jegybanki forgatókönyvekben, az egyetlen gond csak az, hogy valamiért ez az összefüggés a gyakorlatban nem működik.

 

A tanulmányban szereplő, nem konvencionális jegybanki politikák időszakai

 

 

Andrew K. Rose kutatásai során ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy bár a nem konvencionális jegybanki politikák valóban gyengítik az adott ország devizáját, valamiért ez a gyengülés nem eredményezi az export növekedését. Az eredményekből az látszik, hogy ezeknek az országoknak mind az exportja, mind az importja csökkent a hagyományos jegybanki politikát folytató versenytársakhoz képest.

Hogy ennek a meglepő eredménynek pontosan mi lehet az oka, arra nem tér ki a tanulmány, azt ugyanakkor megerősíti, hogy egy ország nemzetközi versenyképessége sokkal összetettebb annál, mint hogy egy szimpla árfolyamgyengítéssel komolyan befolyásolni lehessen.


Az eredeti tanulmány itt olvasható.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra