Tanulmányok, előadások

Elkészült az Állami Számvevőszék államadósság-mutatóval kapcsolatos kockázati elemzése

2021. március 29. 10:00:01
Az Állami Számvevőszék elemzéseivel segíti a Költségvetési Tanács munkáját. Ezért célul tűzte ki egy olyan tanulmány elkészítését, amely bemutatja az államadósság-szabály teljesülését rövid- és középtávon befolyásoló kockázati tényezőket. Ennek megfelelően az ÁSZ által nyilvánosságra hozott jelen elemzésében második alkalommal tárta fel a kockázati tényezőket az államadósság-mutató összetevőihez kapcsolódó indikátorok alapján. Az ÁSZ arra mutatott rá, hogy a COVID-19 járvány előtti időszak jellemzően pozitív folyamatai alapot nyújtottak a járvány okozta válság kezeléséhez. Az elemzés által beazonosított negatív kockázatok kezelése azonban szükséges annak érdekében, hogy az államadósság újra fenntartható csökkenő pályára kerüljön.

Dr. Simon József - Nagy Adrienn

Az államadósság-mutató jelentőségét mutatja, hogy Magyarország Alaptörvénye is rendelkezik annak folyamatos mérsékléséről. Az Alaptörvény az eladósodottságot az államadósság és a GDP hányadosaként (a továbbiakban: államadósság-mutató) határozza meg. Az államadósság-mutatónak a gazdasági-társadalmi szempontú fenntartható fejlődés szempontjából is nagy a relevanciája, hiszen a népesedési folyamatok, a környezeti erőforrások megőrzése, a társadalmi béke, a pénzügyi egyensúly mind-mind tükröződik a mutató alakulásában.

Ezen okok miatt tartja fontosnak az ÁSZ a kormányzati szektor adósságát, valamint a GDP alakulását befolyásoló tényezőkre ható kockázati tényezők összegyűjtését és rendszerezését. A kiválasztott indikátorok alapján az ÁSZ első alkalommal "Az adósságcsökkentés fenntarthatósága" című elemzésében értékelte a 2014-2017. évi folyamatokat az ÁSZ által kidolgozott módszertan szerint. Ezen elemzés keretében kidolgozott módszertan alapján került sor az aktuális elemzés keretében a 2016-2019. évi tényezők és folyamatok értékelésére. Ez utóbbi elemzés azt is vizsgálta, hogy a feltárt folyamatokat a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság hogyan érintette a 2020. évben.

1. Az elemzés módszertana

Magyarország Alaptörvényének közpénzügyi fejezete az államadósság-mutató (államadósság/GDP) folyamatos mérséklésének kötelezettségét fogalmazza meg, mindaddig, amíg a mutató értéke nem csökken 50,0% alá. Az ÁSZ kockázatelemzése arra a kérdésre kereste a választ, hogy mely tényezők veszélyeztetik Magyarország eladósodottságának mérséklését.

Az államadósság-mutató számlálójára és nevezőjére is számos folyamat gyakorol hatást, valamint a számlálót és a nevezőt alakító tényezők között kölcsönhatások is érvényesülnek.

A módszertan szerint először a mutató alakulásával kapcsolatos számszerűsíthető kockázatok kerültek beazonosítására, ezt követően az ÁSZ két fő kritérium alapján kijelölte az egyes kockázati tényezők indikátorait. Az indikátorok kritériuma, hogy tartalmilag alkalmasnak kell lenniük az államadósság-mutató alakulásával kapcsolatos kockázat jelzésére, a másik, hogy az indikátorok előállításához szükséges megbízható adatok időben rendelkezésre álljanak.

Az indikátorok rendszerezési technikája

Az államadósság-mutatóra ható tényezők rendszerezése érdekében az ún. "értékfa" modellt alkalmaztuk azzal, hogy az elemzés középpontjába az államadósság-mutatót helyeztük. Az "értékfa" első két elágazásába az államadósság mutató számlálójában szereplő államadósság és a nevezőjében található GDP került. A további elágazásokba a GDP-t, illetve az államadósságot leginkább befolyásoló tényezők kerültek. A GDP esetében öt, az államadósság esetében három fő meghatározó tényezőcsoport, valamint minden tényezőcsoporthoz három-három tényező került meghatározásra. Az egyes tényezőkhöz egy-egy mennyiségi, minőségi és fenntarthatósági jellegű indikátor társul. Ezen indikátorok által lehetséges a közgazdasági folyamatok rövid és középtávú jellemzése.

Az elemzés értelmezése szerint, ha az adott indikátor az államadósság, illetve a GDP szempontjából kedvező irányban és mértékben változik, akkor az államadósság-mutató csökkentése szempontjából pozitív kockázatot hordoz az adott tényező, míg kedvezőtlen irányú változása negatív kockázatot jelent. Az egyes tényezők értékelése alapján határozható meg a tényezőcsoportok, valamint az államadósság és a GDP szint kockázati besorolása.

2. A tényezőcsoportok értékelésének eredményei

A 2016-2019. évekre, mint elemzett időszakra vonatkozóan a vizsgált kilenc tényezőcsoport közül hét stabil, kettő - a fogyasztás és a gazdasági-társadalmi fenntarthatóság - pozitív minősítésű lett az államadósság-csökkentés fenntarthatóságára gyakorolt hatásuk alapján.

Elkészült az Állami Számvevőszék államadósság-mutatóval kapcsolatos kockázati elemzése


A költségvetési hiány tényezőcsoport két tényezője, a centralizációs arány - mely a teljes időszak alatt csökkent - és a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiánya - mely a 2017. évet követően csökkent - esetében nem merült fel kockázat. Az elsődleges költségvetési egyenleg indikátorának 2019. évi értéke viszont negatív kockázatot jelez. A GDP arányos elsődleges költségvetési egyenleg a 2018-2019. években kis mértékben javult a 2017. évhez képest, melyhez hozzájárult az adóbevételek növekedése, de az egyenleg értéke a 2019. évben továbbra is negatív volt.

Az államadósság-kezelést jellemző két tényezőcsoportnál az indikátorok 2019. évi értéke alapján negatív kockázat nem merült fel a tényezők esetében. Az államadósság-mutatóra pozitív hatást gyakorolt a devizaadósság részarányának csökkenése a teljes adósságon belül.

Az elemzés értékelése szerint a költségvetési hiány, a deviza- és a forintadósság-kezelés tényezőcsoportok minősítése alapján az államadósság egésze kockázati szempontból stabil minősítéssel rendelkezett.

A versenyképességet jellemző két tényezőcsoport a tényezők 2019. évi indikátorainak összesített értékelése alapján stabil minősítést kapott. A külső versenyképességre negatív kockázatként hatott a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlása, amelyet az áruk egyenlegének jelentős visszaesése okozott. A nettó nemzetközi befektetési pozíció javulása azonban pozitív folyamatként hatott a tényezőcsoportra. A belső versenyképességre a munkaerőköltség növekedése hatott negatív kockázatként, a tényezőcsoport kockázatát azonban kedvezően érintette a szolgáltatások bruttó hozzáadott értékének GDP arányos növekedése.

A fejlesztés tényezőcsoport esetén a 2019. évi indikátor értéke alapján negatív kockázati tényezőt jelentett a vállalati hitelállomány bővülési ütemének csökkenése, amely azonban a vállalati beruházásokat nem vetette vissza. A GDP arányos állóeszköz-felhalmozás - amelynek döntő hányadát az új tárgyieszköz-beruházások adják - a 2017. évtől dinamikusan növekedett, a K+F ráfordítások értéke GDP arányosan kismértékben növekedett, így a 2019. évi indikátor értéke alapján mindkét tényező stabil minősítést kapott.

A foglalkoztatás tényezőcsoportba tartozó két tényező - a foglalkoztatási arány és az aktivitási ráta a 2019. évi indikátor értéke alapján stabil, a tartós munkanélküliség ráta - pozitív minősítést kapott. Az aktivitási ráta és a foglalkoztatási arány folyamatos emelkedése támogatja a GDP növekedését, a tartós munkanélküliség mérséklődése pedig a munkaerő-kínálat alkalmazkodását jelzi a növekvő kereslethez.

A fogyasztás tényezőcsoporthoz tartozó tényezők egységesen pozitív minősítést kaptak a 2019. évi indikátor értéke alapján. A bruttó reálkeresetek, a háztartások fogyasztási kiadásai és a háztartások pénzügyi eszközeinek értéke is folyamatosan növekedett az elemzett időszakban.

A gazdasági-társadalmi fenntarthatóság tényezőcsoport tényezőiből a 2019. évi indikátorok értéke alapján kettő pozitív, egy negatív kockázatú, ezáltal a tényezőcsoport összesített értékelése pozitív. A szegénységi arány csökkent, valamint növekedett az ezer főre jutó kiadott építési engedélyek száma. E folyamatok támogatták a gazdasági-társadalmi fenntarthatóságot, és ezáltal a GDP növekedést. A 25-64 éves népességből oktatásban, képzésben részt vevők arányának csökkenése negatív kockázatot jelzett, ami korlátot jelenthet a gazdasági növekedésben, ugyanis a munkaerőpiaci kereslet megfelelő kielégítéséhez a képzett munkaerő elengedhetetlen.

Az államadósság-mutató folyamatos csökkenését - az államadósság mérsékelt növekedése mellett - a GDP dinamikus növekedése eredményezte az elemzett időszakban. A GDP-re ható hat tényezőcsoport közül négynek stabil, kettőnek pozitív lett a minősítése. Ez, valamint az államadósságra közvetlenül ható tényezőcsoportok stabilitása azt jelzi, hogy az elemzett időszakban jellemzően kedvező makrogazdasági folyamatok zajlottak, melyek támogatták az államadósság-csökkentés fenntarthatóságát.

3. A tényezők minősítésének változása az előző elemzés óta

Az ÁSZ a 2019. évben hozta nyilvánosságra elemzését az államadósság-mutatót befolyásoló tényezők kockázatairól.

Nagyításért klikk a képre!


Az ÁSZ által első alkalommal elkészített elemzésében a devizaadósság, a külső versenyképesség és a foglalkoztatás tényezőcsoportok az indikátorok 2017. évi értékelése alapján pozitív minősítéssel szerepeltek, amelyek a második elemzésben a 2019. évi értékelés szerint stabil minősítést kaptak. A változást a devizaadósság esetében az árfolyam-érzékenység változás mutatószámának pozitívról stabilra változása, a külső versenyképesség esetén a folyó fizetési mérleg egyenleg GDP arányos változásának negatív kockázati tényezőként történő azonosítása, a foglalkoztatás tényezőcsoportnál - a korábbi pozitív minősítés helyett - az aktivitási ráta és a foglalkozatási arány stabil minősítése okozta.

További két tényező minősítése változott, a fejlesztés tényezőcsoportba tartozó vállalati hitelállomány-változás és a gazdasági-társadalmi fenntarthatóság tényezőcsoportnál a 25-64 éves népességből az oktatásban, képzésben részt vevők arányának minősítése lett negatív, amelyek azonban a tényezőcsoportok minősítését nem változtatták meg.

4. Kitekintés a tényezőcsoportok 2020. évi alakulására

2020-ban egy nem gazdasági (exogén) tényező, a koronavírus-járvány következtében az államadósság-mutatóra ható több tényező esetében jellemzően kedvezőtlen irányú folyamatok kezdődtek el. Az elemzés azt vizsgálta, hogy az elemzett időszakban a rendelkezésre álló adatok alapján a feltárt folyamatokat a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság hogyan érintette a 2020. évben.

A 2020. évközi adatok alapján az államadósság-csökkentés fenntarthatóságát veszélyeztető tényezők közé tartozott a 2019. évi indikátorok alapján is negatív kockázatként azonosított elsődleges költségvetési egyenleg és a folyó fizetési mérleg egyenlegeinek romlása, valamint a vállalati hitelállomány csökkenése. Negatív kockázatként került azonosításra továbbá a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiányának növekedése, a devizaadósság teljes adóssághoz viszonyított arányának növekedése és a kamatkiadások növekedése. A gazdasági növekedést veszélyeztette a szolgáltatások bruttó hozzáadott értékének visszaesése, a háztartások fogyasztási kiadásainak csökkenése és a kiadott építési engedélyek számának visszaesése is.

Egyes tényezők esetében azonban javulást tárt fel az elemzés. A nettó nemzetközi befektetési pozíció javult, az államadósság-kezelés szempontjából kedvező, hogy az euró-kötvény felára tovább csökkent, és a forintadósság durációja növekedett a 2020. évi évközi adatok alapján. A háztartások szintjén kedvező folyamatnak tekinthető, hogy a bruttó reálkeresetek és a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya növekedtek, a foglalkoztatási és az aktivitási ráta is csak kis mértékben csökkent az első két negyedévben az előző év azonos időszakához képest, a harmadik negyedévben pedig már javulás volt tapasztalható.


Jegyzetek:

(1) A gazdasági-társadalmi fenntarthatóság tényezői mind fenntarthatósági jellegű tényezők.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra