Tanulmányok, előadások

Eredményszemléletű számvitelre áttérés tapasztalatai az önkormányzatoknál

2014. szeptember 24. 09:00:01
A Kormány a közpénzügyi, költségvetési rendszer megújításának részeként 2013. év elején megalkotta az új számviteli kormányrendeletet, amellyel az államháztartás valamennyi szintjén 2014. január 1-jétől bevezetésre került az eredményszemléletű számviteli rendszer. Az új számviteli rendszer bevezetésének célja a pénzügyi beszámolók áttekinthetőségének fokozása, az elszámoltathatóság biztosítása, a költségvetés tervezésére, az évközi folyamatok mérésére, a döntések alátámasztására hatékonyabb eszközök biztosítása volt. Jelen cikk célja, hogy bemutassa reprezentatív minta alapján az önkormányzati alrendszer új számviteli rendszerre való áttérésének és működtetésének eddigi tapasztalatait. Az eredményszemléletű számvitel témakörében indított cikksorozat korábbi elemzései itt olvashatók.

Dr. Benedek Mária - Szenténé Tubak Klára - Farkas Marianna Rita


Az eredményszemléletű számvitelben a gazdasági eseményeket keletkezésükkor a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell, amellyel javul az elszámoltathatóság, nő az átláthatóság és a döntésekhez megbízhatóbb információk állnak rendelkezésre. Az új számviteli rend szerint a kiadások és bevételek osztályozása az államháztartás minden szintjén egységes, kevesebb, de megbízhatóbb nyilvántartási kötelezettséget tartalmaz. Az eredményszemléletű számvitel a költségvetési és pénzügyi számvitelt is magában foglalja. A költségvetési számvitel lehetővé teszi a költségvetési folyamatok mérését, a döntések megalapozottságának biztosítását, a pénzügyi számvitel pedig a vagyon és az eredmény mérésére tartalmaz eszközöket. Az új számviteli rend kiküszöböli az államháztartás egészében meglévő halmozódásokat és szabályai a számviteli törvényben (Számv. tv.) foglaltakkal összhangban lévő rendelkezéseket tartalmaznak.

Az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet (új Áhsz.) kihirdetésére 2013. január 11-én, a hatályba lépésére 2014. január 1-jén került sor. A kormányrendelet kihirdetésétől a hatályba lépéséig tartó időszak az új számviteli rendre való áttérés időszaka volt. Ennek keretében a gazdálkodás kontrollkörnyezetének módosítása, továbbá az új számviteli rend működtetését biztosító technikai és humánerőforrás biztosítása vált szükségessé. Az áttéréshez kapcsolódó konkrét könyvviteli feladatok végrehajtásához 2014. szeptemberben kerültek kihirdetésre és ezen a napon léptek hatályba az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló NGM1,2 rendeletek az államháztartásról szóló törvényben (Áht.) az államháztartásért felelős miniszternek adott felhatalmazás alapján.

Az eredményszemléletű számvitelre történő áttérés az önkormányzatoknál


Az önkormányzati alrendszer szervezeteinél, mint minden más költségvetési szervként működő szervezetnél az eredményszemléletű számviteli rendre való áttérésre 2014. január 1-jén került sor. Az új számviteli rendre történő áttérés és a folyamatos alkalmazás önkormányzati tapasztalatainak bemutatására az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kérdőíves felmérést végzett a különböző típusú (megyei, megyei jogú városi, városi, nagyközségi és községi) települések megkérdezésével. A felmérés két fő kérdéskörre, egyrészt az eredményszemléletű számvitel bevezetésének előfeltételeire, másrészt az új számviteli rend alkalmazására vonatkozott. A tapasztalatokat 252 beérkezett kérdőív alapján értékelte az ÁSZ.

Az államháztartás eredményszemléletű számviteli rendje bevezetésének szükségességéről az önkormányzatok 31%-a már 2013. január előtt, többségük (63,9%) 2013. év közben szerzett tudomást. Mindössze az önkormányzatok 5,2%-a (községi önkormányzatok) szembesült 2013. év végén azzal, hogy 2014. január 1-jétől új számviteli rendszer kerül bevezetésre. Az új számviteli rend bevezetéséről a megkérdezett önkormányzatok 48,4%-a az új Áhsz kihirdetése útján, a többi település a jogszabálytervezet megküldése útján, sajtóorgánumokból, önkormányzati szövetségeken keresztül és egyéb módon értesült.

Az eredményszemléletű számvitelre vonatkozó jogszabálytervezeteket (új Áhsz., NGM1,2 rendeletek) az önkormányzatok 40,1%-a ismerte meg előzetesen. A településtípusonkénti összehasonlításban a megyei jogú városok emelkedtek ki 88,9%-kal. A megkérdezett önkormányzatok 91,3%-ának nem volt lehetősége az új Áhsz. tervezetének és a kapcsolódó rendeleteknek a véleményezésére, azonban a véleményezési lehetőséggel bíró 8,7%-ból 7,5% nem tett észrevételt.

A feltett kérdések egyik legfontosabb, az új számviteli rend bemutatását célzó képzéshez kapcsolódó válaszok részleteit a következő diagram szemlélteti.

 

1_20140922135536_93.jpg


A megkérdezett önkormányzatok 87,7%-a az új Áhsz. 2013. januári kihirdetését követően részt vett oktatáson, képzésen. Azok az önkormányzatok - főleg községek -, akik nem vettek részt képzésen (12,3%), vagy nem rendelkeztek információval képzésről, vagy nem volt tudomásuk központilag szervezett, ingyenes képzési lehetőségekről.

 

2_20140922135606_38.jpg


Az oktatáson részt vett 221 önkormányzat közel háromnegyede (74,2%) úgy ítélte meg, hogy a képzésen nem kaptak elegendő információt a 2014. január 1-jei áttérési feladatok végrehajtásához, valamint az új számviteli rendszer alkalmazásához.

Eredményszemléletű számviteli rend alkalmazása, gyakorlati tapasztalatok

Az új számviteli rendre vonatkozó szabályozás végrehajtási rendelkezéseinek késői megjelenésére (2013. szeptember hónapban) tekintettel az áttérésre és az új számviteli rend alkalmazására a megkérdezett önkormányzatok 85,7%-a (216 önkormányzat) nem tudott időben felkészülni, amely főként a városi (92,4%) és községi (88,3%) önkormányzatokat jellemezte.

 

3_20140922135626_98.jpg


A választ adó önkormányzatok közül 202-nél (80,2%) helyi szinten - főként a városi (83,5%) és a községi (81,8%) önkormányzatoknál - nem voltak biztosítottak a technikai feltételek, amelyből 179-nél (88,6%) nem állt rendelkezésre működőképes szoftver az új számviteli rendre való áttéréshez, annak folyamatos alkalmazásához. A programok (szoftver) az előzetes tesztelés hiánya miatt nem működtek megfelelően, folyamatos javítást, fejlesztést igényelt, amely napi szinten akadályozta a számviteli feladatok végzését. 32 önkormányzat (15,8%) jelölte meg, hogy megfelelő hardverrel sem rendelkeztek az új számviteli rendszer zökkenőmentes működtetéséhez. 95 önkormányzatnál (47,0%) elégséges, megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező humánerőforrás sem állt rendelkezésre. Az eredményszemléletű számvitelre történő áttéréshez és alkalmazásához a megyei jogú városok rendelkeztek a legnagyobb arányban (66,7%) megfelelő technikai feltételekkel.

Az új számviteli rendre való áttéréshez a választ adó önkormányzatok 92,9%-a alkalmazott valamilyen számítástechnikai szoftvert (EPER Integrált rendszer, OrganP Költségvetési Integrált gazdálkodási rendszer, CT-Ecostat Integrált könyvelési szoftver, POLISZ Integrált rendszer, Államkincstár DOKK program, SALDO kreátor, GORDIUS Integrált pénzügyi program). A válaszok alapján megállapítható, hogy valamennyi program esetében jellemző volt a folyamatos fejlesztési és javítási igény az önkormányzatok részéről.

A következő diagram mutatja, hogy az eredményszemléletű számviteli rendre történő 2014. január 1-jei áttérés az önkormányzatok többsége (97,2%) szerint nem volt problémamentes. A rendelkezésre álló idő rövidségét a megkérdezett önkormányzatok 78,8%-a, az átfordításhoz szükséges, működő, kipróbált program hiányát 80,4%-a jelölte meg, ennél kisebb mértékben az erőforrás hiányát említették még a problémák okaként.

 

4_20140922135644_42.jpg


Az áttérést követően az első félévben az új számviteli rend gyakorlati alkalmazása szintén nem volt problémamentes a választ adó önkormányzatok 95,6%-a szerint, amelyből 63,5% jelölte meg a probléma fő okaként, hogy a rendelkezésre álló szoftverek nem biztosítottak folyamatos, hibamentes munkafolyamatot, a szoftverek az új számviteli rend szerinti számviteli feladatok végrehajtásához továbbra sem voltak megfelelőek. Ezen kívül az informatikai rendszerben feldolgozott adatokat folyamatosan ellenőrizni, visszacsatolni kellett az egyéb kimutatásokkal, adatokkal, amely az adatmennyiség függvényében nagy idő- és erőforrás ráfordítást igényelt.

A folyamatosan fennálló problémák következtében a megkérdezett önkormányzatok 39,7%-a nem készítette el az előírt határidőre a 2014. évi első negyedéves költségvetési beszámolót (mérlegjelentést és a költségvetési jelentést). A következő diagram mutatja, hogy egyedül a megyei jogú városok emelkednek ki az átlagból, ugyanis az ő esetükben csak 11,1% azoknak az aránya, akik nem készítették el határidőben a beszámolót.

 

5_20140922135714_31.jpg


Az új Áhsz. mellékletét képező egységes rovatrend a választ adó önkormányzatok 57,5%-a szerint segítette a jogszabályi előírásoknak megfelelő 2014. évi költségvetési rendelet elkészítését. Ugyanakkor a megkérdezettek közül 107 önkormányzat (42,5%) vélte úgy, hogy nem nyújtott segítséget az új rovatrend a költségvetés összeállításához. Ennek egyik fő oka 77 válasz (72%) alapján az, hogy az új Áhsz. szerinti rovatrend kialakítására nem állt rendelkezésre elegendő idő. 41 önkormányzat (38,3%) találta úgy, hogy a rovatrend nem tartalmaz elegendő információt a költségvetési rendelet összeállításához.


Az új számviteli rend alkalmazásának előnyei, céljainak teljesülése

A megkérdezett önkormányzatok többsége még nem tudott nyilatkozni az új számviteli rend bevezetésekor megfogalmazott célok teljesüléséről, valamint az önkormányzati gazdálkodásban az eredményszemléletű számvitel által biztosított gyakorlati előnyök értékelhető hatásáról. Ennek oka egyrészt, hogy a bevezetéstől számítva még nagyon kevés idő telt el következtetések levonásához, másrészt az új számviteli rendszer szerint kialakított informatikai rendszerek még nem biztosítottak megbízható adatokat a célok teljesülésének megítéléshez, a gyakorlati előnyök értékeléséhez.

Az önkormányzatok többségének válaszai alapján azonban megállapítható, hogy az új számviteli rend alkalmazása révén a gazdálkodáshoz, az elemzésekhez, a vezetői döntésekhez, az elszámoltatáshoz jobb minőségű információk állnak majd rendelkezésre. Az új számviteli rendszer naprakész információt biztosít a vevői követelésekről, a szállítói tartozásokról, mivel a gazdasági események számviteli nyilvántartásokban való rögzítése a felmerülésükkor, a pénzügyi teljesítést megelőzően történik. Az időbeni elhatárolások segítségével bemutatható a fennálló és a jövőbeni kötelezettség. Az adatszolgáltatás pontosabb, gyorsabb lehetőséget biztosít az egyes időszakok eredményének mérésére, átláthatóvá válik az állami támogatások tényleges felhasználása.

A megkérdezettek többségének véleménye szerint az új eredményszemléletű számvitel logikusan felépített, a korábbinál részletesebb és átláthatóbb, továbbá erősíti a gazdálkodási fegyelmet. Segíti a tervezés megbízhatóságát, a kötelezettségvállalás megalapozottabb, jobban átgondolt lesz, a követelések és kötelezettségek alakulásának jövőbeni hatása az új számvitel alkalmazásával könnyebben követhetővé válik. Ugyanakkor a napi szinten felmerülő problémák, továbbá komplexitása miatt az új számviteli rendszer a gyakorlatban egyenlőre jelentős többletmunkát eredményez, mely szinte valamennyi önkormányzatnak nehézséget okoz a számviteli feladatok ellátásában. Az idő, az információ hiánya és a továbbra sem kielégítően működő számviteli szoftverek miatt az új számviteli információs rendszerből nyerhető adatok hatékony felhasználására minimális lehetőség volt az elmúlt hónapok során. Az áttéréssel és alkalmazással kapcsolatos problémák miatt a választ adó önkormányzatok több mint háromnegyede úgy véli, hogy az új számviteli renddel együtt járó többletmunka jelenleg nincs arányban az előnyökkel.

A felmerült problémák ellenére az önkormányzatok összefoglaló értékelése szerint az új eredményszemléletű számviteli rend által nyert információk segíteni fogják a vezetői döntések megalapozottságát. A választ adó önkormányzatoknál egységes az álláspont abban is, hogy amennyiben a problémák maradéktalanul kiküszöbölésre kerülnek, az országos információs rendszerek fejlesztése (tesztelése) befejeződik, és működőképesek lesznek a számvitelt biztosító szoftverek, úgy az új rendszer képes lesz megfelelő és megbízható vezetői információt adni. Ezáltal a bevezetéskor megfogalmazott célok hosszabb távon teljesülnek, és az önkormányzatok gazdálkodásában is érvényesülni fognak a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség követelményei, melyet az államháztartási törvény is nevesít és az ÁSZ a stratégiájában is kiemelten fontos célként határoz meg.

Jogszabályi környezet:

1. 2000. évi C. törvény a számvitelről (Számv. tv.)

2. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Mötv.)

3. 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)

4. 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról (Nvtv.)

5. 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásához (Ávr.)

6. 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről (Bkr.)

7. 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartási számvitelről (új Áhsz.)

8. 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet (NGM rendelet1)

9. 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet (NGM rendelet2)

...

Dr. Benedek Mária az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője, Szenténé Tubak Klára és Farkas Marianna Rita az Állami Számvevőszék számvevő főtanácsosai

 


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra