Erősödő versenyképesség a felsőoktatásban

A 2012-től bekövetkezett változásoknak köszönhetően a hazai felsőoktatás képzési szerkezete számos tekintetben összhangba került a munkaerőpiac igényeivel - erre világít rá az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzése. Emelkedett a műszaki diplomások, az agrártudományi végzettségűek és az informatikusok száma. A bölcsész, a társadalomtudományi, a közgazdasági és természettudományi végzettségűek száma és aránya csökkent. Az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a stratégiai célkitűzések megvalósítását a szabályozásban bekövetkezett változások támogatták, az oktatás minőségének intézményi- és rendszerszintű értékelése azonban nem volt teljeskörűen biztosított. Az ÁSZ elemzői aláhúzzák, hogy a magyar felsőoktatás egyik kitörési pontja a teljesítményelvű, a gazdasági szereplők igényeit jobban kielégítő felsőoktatás megteremtése.

A felsőoktatási rendszer a versenyképes tudás átadásával, a közjót szolgálva, a nemzet szellemi és gazdasági fejlődésének biztosítéka. Versenyképesebbé tételének lépéseit 2014-ben, majd 2016-ban megalkotott stratégiai dokumentumok határozták meg. A "Fokozatváltás a felsőoktatásban" szakpolitikai stratégiában foglaltak szerint az "európai szintű, versenyképes és minőségi felsőoktatás" megteremtése nemzetstratégiai kérdés. Az Állami Számvevőszék elemzésének fókuszában a felsőoktatásban 2012. óta tartó változások bemutatása, a versenyképesség, valamint az oktatás minőségének javítására tett intézkedések áttekintése és értékelése állt. Az elemzést különösen aktuálissá teszi, hogy a tervek szerint a következő években mintegy 1500 milliárd forintból fejlődhet és erősödhet a magyar felsőoktatás, ezért lényeges az elmúlt évek tapasztalatainak összegzése.

Az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a stratégiai célkitűzések megvalósítását a szabályozásban bekövetkezett változások támogatták. A minőségirányított ágazati működés megteremtéséhez hozzájárult a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság egyetemi szervezetektől független, szakértői tevékenysége, a felsőoktatási kiválósági programok bevezetése, valamint az egyetemi oktatás egyes területein alkalmazott minőségmérés. Az oktatás minőségének intézményi- és rendszerszintű független értékelése azonban nem volt biztosított - hívják fel a figyelmet az ÁSZ szakértői.

Erősödő versenyképesség a felsőoktatásban

A stratégiai teljesítménymutatók értékelése azt mutatta, hogy a kitűzött célok megvalósításában 2014 és 2019 között jelentős előrelépés történt: a képzési szerkezet koncentrációja javult, a duális képzésekben tanulók és a külföldi hallgatók aránya nőtt. Ugyanakkor a fiatalok között a diplomások aránya csökkent, a képzésekből lemorzsolódók aránya stagnált, valamint a hallgatói sikeresség javulását támogató eszközök, így a fenntartói bemeneti és kimeneti kompetencia mérések nem valósultak meg - mutatnak rá az ÁSZ elemzői.

A 2012-től bekövetkezett változásoknak köszönhetően a hazai felsőoktatás képzési szerkezete számos tekintetben összhangba került a munkaerőpiac igényeivel. Harmadával emelkedett a műszaki diplomások, negyedével nőtt az agrártudományi végzettségűek, és 12 százalékkal az informatikusok száma. Emellett a bölcsész, a társadalomtudományi, a közgazdaságtudományi, és a természettudományi pályákon végzettek száma és aránya csökkent - áll az elemzésben.

A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a különböző egyetemeken, azonos szakokon végzett diplomás fiatalok munkaerőpiaci pozíciói intézményenként jelentős eltéréseket mutattak. A munkaerőpiac értékelése rámutat az oktatás folyamatába épített eredményesség- és kompetenciamérések szükségességére, valamint a jövőben fejlesztendő területekre. A stratégiai célok között kiemelt szerepet kapott a felsőoktatás minőségének fejlesztése, a hallgatói sikeresség támogatása, ezen belül a sikeresen végzettek arányának növelése és a lemorzsolódás csökkentése. Ez azért lényeges, mert a 2010-ben belépő 64 ezer hallgatónak mintegy fele szerzett diplomát 2016-ig. 2018-ra ugyan a 2010-ben kezdők négyötöde szerzett valamilyen végzettséget figyelembe véve a pályamódosításokat, a más szakokra történő átjelentkezéseket is. A lemorzsolódás és a tanulmányi idő meghosszabbodása azonban jelentős többletköltséget jelent nemzetgazdasági- és egyéni szinten egyaránt - hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői.

Az elemzés szerint a hallgatók közötti véleményfelmérések eredményei szerint a frissdiplomások többsége elégedett a tanultak munkában való hasznosíthatóságával, mivel úgy vélik, a megszerzett diploma stabil munkaerőpiaci pozíciót biztosít számukra. A diplomás bértöbbletre vonatkozó adatok ezt megerősítik, ugyanis hazánkban a munkaerőpiac az uniós átlagnál magasabb bérrel értékeli a diplomák meglétét. Az egyetemek és a regionális gazdasági partnerek közötti együttműködések bővülése, valamint a gyakorlatorientált képzések és közös kutatások számának növekedése a felsőoktatás versenyképességének javulását mutatja - világítanak rá az Állami Számvevőszék elemzői.


Az elemzést teljes terjedelmében ide kattintva olvashatja el!