Tanulmányok, előadások

EU 2020: Magyarország élen jár a széles sávú net kiépítésében

2018. június 25. 09:33:26
Az Európai Unió 2010-ben, az Európa 2020 stratégia keretében, hármas célkitűzést határozott meg a széles sávú internet szolgáltatás területén: 2013-ra valamennyi európai polgár számára váljon elérhetővé az alapvető  széles sávú internetkapcsolat; 2020-ra valamennyi európai polgár részesüljön gyors  széles sávú internetszolgáltatásban; továbbá 2020-ra az európai háztartások legalább 50 százaléka fizessen elő ultragyors széles sávú internet-szolgáltatásra. E célkitűzések megvalósulásának támogatásához az Unió egy sor szakpolitikai és szabályozási intézkedést hajtott végre, valamint a 2014-2020-as időszakra több különböző finanszírozási forrás és finanszírozási típus révén mintegy 15 milliárd eurót bocsátott a tagállamok rendelkezésére.

A széles sáv általánosan elterjedt kifejezés, amely egyrészt a nagy sebességű internetkapcsolatra, másrészt olyan technikai jellemzőkre utal, amelyek lehetővé teszik új tartalmakhoz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést vagy ezek rendelkezésre bocsátását. A digitális adatok megnövekedett jelentőségéből adódóan elengedhetetlenül fontossá vált az internetkapcsolatok megfelelő minősége, nem csak azért, hogy az európai vállalkozások a globális gazdasági környezetben meg tudják őrizni versenyképességüket, hanem tágabb megközelítésben, a társadalmi befogadás elősegítése érdekében is.

Az Európai Számvevőszék ellenőrizte a teljesítményt, hogy felmérje, hogy a kitűzött célok reálisan megvalósulhatnak-e 2020 végéig. A számvevők öt tagállamot - Írországot, Németországot, Magyarországot, Lengyelországot és Olaszországot -, valamint nemzeti szabályozó hatóságokat, vállalkozói és távközlési szolgáltatói egyesületeket, fogyasztói szervezeteket és szakszervezeteket kerestek fel.

A különjelentés szerint Magyarország eredményei bíztatóak

A teljesítményellenőrzés magyar relációban bíztató eredményeket tárt fel. Általánosan elmondható, hogy 2011 és 2017 között az általuk vizsgált öt tagállamban növekvő tendencia volt megfigyelhető a lefedettség tekintetében. Köz- és magánberuházások kombinálásával Magyarország, Írország és Olaszország jelentős mértékben kiterjesztette gyors széles sávú lefedettségét 2011 óta. Ezen felül, az említett három tagállam a lefedettség további bővítését tervezi a vidéki és külvárosi területek felé. Írország és Olaszország esetében ugyanakkor az eddigi haladás és a jelenlegi tervek alapján nem valószínű, hogy 2020-ra minden polgár számára elérhető lesz a 30 Mbit/s-os hozzáférési sebesség. Ezzel ellentétben, Magyarország és Németország - megvalósítási tervük alapján - elérheti 2020-ra azt a célt, hogy a lakosság 100%-a számára elérhető legyen a 30 Mbit/s-os hozzáférési sebesség.

 

 

A vizsgált tagállamokban, 2017-ben az előfizetések aránya az 5 százalék alatti és a közel 30 százalék közötti intervallumban mozgott. A vizsgált öt országban - Magyarország kivételével - az előfizetések tekintetében 2013 óta megfigyelhető növekedési ütem sem lenne elegendő a 2020-ra kitűzött 50 százalékos cél eléréséhez. Megállapították továbbá, hogy a finanszírozási rést meghatározó tagállamok közül csak Magyarország és Olaszország különített el elegendő forrást a háztartások gyors szélessávú hozzáféréssel való lefedettségének kiépítésére. A magyar hatóságok a 2014-2015-ös időszakban elvégezték a széles sávú hálózatok feltérképezését és arra a következtetésre jutottak, hogy 883 000 helyszínen van szükség a lefedettség kiépítésére. A magánszolgáltatók több mint 384 000 helyszínen vállaltak kiépítési kötelezettséget, és így kevesebb mint 500 000 helyszínen volt szükség a közszféra beavatkozására. A hatóságok több pályázatot dolgoztak ki, majd az üzemeltetők támogatására 164 millió eurót különítettek el az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, illetve 29 millió eurót a magyar költségvetésből a résfinanszírozási modell révén, így az uniós és magyar közforrásból biztosított teljes beruházás összege 193 millió eurót, a magánberuházásé pedig 240 millió eurót tett ki.

Megállapították továbbá, hogy Magyarország, Olaszország és Lengyelország megfelelő szabályozási és versenykörnyezettel rendelkezik a széles sáv terén. Írország és Németország esetében olyan hiányosságokat tártak fel, amelyek versennyel kapcsolatos problémákhoz vezettek.

A vizsgált tagállamok közül három - Írország, Olaszország és Magyarország - esetében a széles sávú hálózat kiépítését megfelelő szintű koordináció támogatta, és e tagállamok a méretgazdaságosságot is biztosították. A magyar kormány 2014-ben tette közzé a széles sávú rendszerekkel kapcsolatos nemzeti tervet (Nemzeti Infokommunikációs Stratégia), majd a gyors széles sáv kiépítéséhez 2015-ben elindította a Szupergyors Internet Programot (SZIP) is.

Összegezve, a különjelentés rávilágított a széles sávú stratégiák alapvető fontosságára. Mind az öt felkeresett tagállam kidolgozott ilyen stratégiát, de azokat néha késedelmesen véglegesítették és a bennük szereplő célok nem mindig álltak összhangban uniós célkitűzésekkel. A szolgáltatók közötti verseny fontos szerepet játszik a széles sávú infrastruktúra kiépítése terén, azonban nem minden felkeresett tagállam alakított ki ehhez megfelelő jogi és szabályozási környezetet. A vidéki és külvárosi területeken sok esetben nem volt megfelelően megoldva a széles sávú infrastruktúra finanszírozása, és az Európai Beruházási Bank nem azokra a területekre összpontosított, ahol a legnagyobb szükség lenne a támogatásra. Az Európai Bizottság szerint akár 250 milliárd euróra is szükség lehet ahhoz, hogy az Európa 2020 Stratégia széles sávú célkitűzéseit valamennyi tagállamban elérjék. Előreláthatólag ennek az összegnek mintegy a felét a vidéki területekre kell fordítani.


A különjelentés itt olvasható.

 

Hoppál Krisztina

Állami Számvevőszék

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra