2021. január 22. 7:00

Fenntartható költségvetés és a költségvetésben megjelenő fenntarthatóság

A költségvetési fenntarthatóság az elmúlt két-három évtizedben a költségvetési politika egyik legfontosabb követelményévé vált. Az Alaptörvény is rögzíti, hogy Magyarország a fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. A nemzetközi gyakorlatban a költségvetési fenntarthatóságot gyakran az államadósság folyamatos finanszírozhatóságának a követelményével azonosítják. Az állami eladósodottság csökkentésére vonatkozó alkotmányos követelmény teljesíthetőségének kockázatait az Állami Számvevőszék is rendszeresen értékeli, erre saját kockázatelemzési módszert dolgozott ki. A cikk szerzőinek definíciója szerint a költségvetési fenntarthatóság olyan költségvetések sorozata, amelyek fedezetet nyújtanak a jelen generációk közjavak iránti szükségleteinek kielégítéséhez, és egyúttal növelik a jövő generációk képességét és lehetőségét saját jövőbeni szükségleteik kielégítéséhez. Ebből kiindulva, valamint az Országgyűlés határozatára és a nemzetközi jó gyakorlatokra építve bemutatják, hogy a fenntartható fejlődési célok fedezetét miként lehet a mindenkori költségvetésekbe átlátható és elszámoltatható módon beépíteni. (Pénzügyi Szemle 2020/2. Különszám)

Domokos László - Pulay Gyula

A fenntartható fejlődés célkitűzését Magyarország Alaptörvénye deklarálja a Nemzeti Hitvallásban: "Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit." Az Alaptörvény az Alapvetés részeként, az N) cikkben rögzíti, hogy Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, amelyet feladata ellátása során minden állami szerv köteles tiszteletben tartani. Ebből következik, hogy a költségvetés tekintetében az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: számvevőszék, illetve ÁSZ) tevékenységének arra kell irányulnia, hogy a költségvetési gazdálkodás kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható legyen.

Az Alaptörvény közpénzügyi fejezete, ehhez még konkrétabb iránymutatást ad, amikor - az ebbe a fejezetbe tartozó - 37. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a "Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani". Erre rímel ugyanezen fejezet 43. cikkének (1) bekezdése, amely az ÁSZ alapvető feladatait sorolja fel, a következőképpen: "Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi". Az idézett alaptörvényi rendelkezésekből az következik, hogy az ÁSZ ellenőrzési tevékenysége az egyik garanciája a költségvetési tervezés és végrehajtás törvényességének, célszerűségének, eredményességének és átláthatóságának, valamint a költségvetési gazdálkodás kiegyensúlyozottságának és átláthatóságának.

Az ÁSZ garanciális szerepét erősíti, hogy elnöke - az Alaptörvény 44. § (4) bekezdése értelmében - hivatalból tagja a Költségvetési Tanácsnak, amelynek alkotmányos feladata a központi költségvetés megalapozottságának vizsgálata, és amelynek az előzetes hozzájárulása szükséges a központi költségvetés elfogadásához. Az előzetes hozzájárulás megadásakor a Költségvetési Tanács azt vizsgálja, hogy az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdéseiben rögzített államadósság-szabály teljesül-e.

Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény az ÁSZ költségvetéssel kapcsolatos feladataihoz - az Alaptörvényben meghatározott feladatkör kibontása mellett - még két konkrét feladatot tesz hozzá. E törvény 5. § (1) bekezdése értelmében az "Állami Számvevőszék az Országgyűlés számára véleményt ad a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségéről." Az 5. § (13) bekezdése értelmében pedig az ÁSZ - elnökének Költségvetési tanácsi tagságából eredő feladataihoz kapcsolódóan - elemzéseket, tanulmányokat készít, és ezek rendelkezésre bocsátásával segíti a Költségvetési Tanácsot feladatai ellátásában. A számvevőszéknek a költségvetéshez kapcsolódó feladatait az 1. ábra foglalja rendszerbe.

A jogszabályi keretek adottak. Tanulmányunkban azt fejtjük ki, hogy ezt miként lehet megtölteni szakmai tartalommal.

...

Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke, Pulay Gyula az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.