Tanulmányok, előadások

Fókuszban a feltörekvő piacok pénzügyei - Megjelent az új Pénzügyi Szemle

2020. július 8. 08:00:01
Az új lapszám fókuszában a feltörekvő piacok pénzügyei állnak. Választ kapunk arra, hogy milyen kapcsolat van az állami beruházások és a hosszú távú gazdasági növekedés között. Megismerhetjük a részvénypiacok időben változó integrációját és a diverzifikációs lehetőségeket, az aszimmetrikus monetáris politika reakciófüggvényét, valamint a korrupció és a pénzügyi fejlettség összefüggéseit a feltörekvő- és határzónapiacokon. Tanulmányainkban a tőketartalék számviteli és jogi problematikájáról, a 2014-es államszámviteli reform önkormányzati tapasztalatairól, egy új adóterhelés mutatóról, valamint a pénzügyi sérülékenység jellemzőiről olvashatnak az érdeklődők.

FÓKUSZ - A FELTÖREKVŐ PIACOK PÉNZÜGYEI

Amna Sohail Rawat és Lubna Khan az állami beruházások és a hosszú távú gazdasági növekedés közötti kapcsolat feltárására törekedtek. A tanulmány az állami beruházások Pakisztán gazdasági növekedésére gyakorolt hatását vizsgálja az 1973-2015 közötti időszakra vonatkozó éves adatsor felhasználásával. A szerzők az autoregresszív eloszlott késleltetés (ARDL) modelljét használták a változók közötti kapcsolat becslésére. A mű bemutatja, hogy az ARDL-hez kötött tesztelés eredménye megerősíti az állami beruházások és a pakisztáni gazdaságinövekedés közötti hosszú távú kapcsolatot. A hosszú távú és rövid távú becslések azt mutatják, hogy az államiberuházások nagy mennyisége csökkenti a gazdasági növekedést. A tanulmány igazolja a kormány és a politikai döntéshozók meghatározó szerepét a gazdasági növekedésfokozásában.

Sultan Salahuddin, Muhammad Kashif és Mobeen Ur Rehman művükben a részvénypiacok időben változó integrációját és a diverzifikációs lehetőségét vizsgálja a feltörekvő- és a határzónapiacokon. Ehhez az amerikai, európai, ázsiai, közel-keleti, valamint az afrikai régió 29 feltörekvő és határzónapiacából hoztak létre mintát, amelyeket a 2000 és 2018 közötti időszak vonatkozásában vizsgáltak. Az eredményeik arra engednek következtetni, hogy a válság utáni időszakban a nemzetközi befektetők számára a válság előtti időszakhoz képest kevés diverzifikációs lehetőség mutatkozott a feltörekvő és határzóna részvénypiacokon. A tanulmány eredményei hasznosak lehetnek a nemzetközi befektetőknek és eszközkezelőknek, hogy megértsék a részvénypiaci együttmozgás időbeli változékonyságát, az országos részvénypiacok hosszú és rövidtávú kapcsolatait a feltörekvő, valamint határzóna-régiókban, és így hatékonyan tudják diverzifikálni a portfólióikat.

Ibrahim Halil Ekşi és Berna Dogan elemzésükben megvizsgálták a korrupció és pénzügyi fejlettség mértékét és összefüggéseit az egyes kelet-európai és közép-ázsiai országok vonatkozásában. A tanulmány 19 kelet-európai és közép-ázsiai országban vizsgálta meg - az általánosított momentumokmódszerének (GMM) megközelítésével - a 2012-től 2017-ig terjedő időszakra vonatkozóan a korrupcióészlelési index (CPI), a kormánymérete, a nyitottság és a GDP pénzügyi fejlettség összefüggéseit. A szerzők a tanulmány eredményei alapján megállapították, hogy nincs kapcsolat a korrupció észlelési szintje és a pénzügyi fejlettség között.

Trung Thanh Bui és Kiss Gábor Dávid tanulmányukban a feltörekvő országok aszimmetrikus monetáris politikai reakciófüggvényét elemezik. A szerzők feltárták 12 feltörekvő gazdaság inflációs célkövető monetáris politikájának az aszimmetrikus természetét. Megállapítást nyert, hogy a recessziók által okozott deflációs nyomás erőteljesebben hat a mintában szereplő országok kamatlábaira. Emellett a vegyes inflációs célkövetés alkalmazása alkalmasabbnak bizonyult a válság kezelésére. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a gazdasági recessziók elkerülésének igénye erősnek mondható a feltörekvő országokban, miközben a magas inflációt csupán Brazíliában, Kolumbiában, Magyarországon, a Fülöp-szigeteken és Dél-Afrikában próbálták elkerülni az érintett jegybankok.

TANULMÁNYOK

Böcskei Elvira, Vértesy László és Bethlendi András megvizsgálták a tőketartalék számviteli és jogi problematikáját, különös tekintettel az ázsiós tőkeemelésre. Megállapították, hogy a mindennapi üzleti életben gyakori az olyan típusú tőkepiaci tranzakció, amely a külső befektetők ázsiós tőkeemelésen keresztül válik egy vállalkozás tagjává. A szerzők igazolták a tőketartalék-használat jelentőségét a vállalkozás fizetőképességének fenntartása szempontjából. A jogi szabályozás értelmezése, valamint a számviteli és joggyakorlat-elemzése alapján arra jutottak, hogy a tőketartalék hatályos hazai számviteli és jogi szabályozása nem biztosít kellő védelmet és transzparenciát, amely a gazdasági társaságokba vetett társadalmi és üzleti bizalmat gyengíti. A szerzők a saját tőke tételeinek és a kiegészítő melléklet saját tőkére vonatkozó információtartalmának jogszabályi értelmezése és a számviteli gyakorlatának elemzése alapján azt találták, hogy számviteli szempontból érdemes átgondolni a tőketartalékra vonatkozó szabályozást.

Tóth Balázs a 2014-es államszámviteli reformot az önkormányzati tapasztalatok tükrében elemzi. Az államháztartási számvitel 2014-es megújulása a közszféra egyik legnagyobb reformjának tekinthető. A szerző megállapította, hogy az átállás időszakát egy turbulens periódusként lehet jellemezni, az új szabályozásnak való megfelelés próbára tette az önkormányzatok alkalmazkodó képességét. Az új államszámvitel képes támogatni a megbízható és valós kép kialakulását, naprakész információkat biztosít az adott szervezeti egységről. Ennek ellenére a rendszer nem hozott osztatlan sikert, ugyanis egy sokkal összetettebb és nehezebben kezelhető rendszer jött létre, emellett a számviteli információs rendszer adatai gyakran nem töltik be a nekik szánt szerepet a gazdálkodás során.

Giday András és Tatay Tibor tanulmánya arra a kérdésre ad választ, hogy az adóterhelés mutatója mennyiben használható a különböző nyugdíjrendszerű országok összehasonlítására. A szerzők megállapításra jutottak, hogy a nemzetközileg használt mutatók nem jól jelzik azt, hogy a megtermelt jövedelmekből mekkora hányad marad meg az elvonások után. A foglalkoztatói nyugdíjalapokba befizetett járulékokat ugyanis nem számítják bele az adóterhelés mutatójába. Ezzel szemben a szerzők által ismertetett megközelítésében nyugdíjjárulékok esetében a befizetés (elvonás) ténye a döntő és nem a befizetések helye, ezért a bemutatott megoldás egy új mutató bevezetése lehet.

Német Erzsébet, Zsótér Boglárka és Béres Dániel, az általuk alkotott komplex pénzügyisérülékenység-mutató felhasználásával feltárják azokat a szocio-demográfiai, tudás-, viselkedés- és attitűdbeli tényezőket, amelyek szignifikáns összefüggést mutatnak a pénzügyi sérülékenységgel. Az kutatás OECD 2018-as a magyar felnőtt korú lakosságot reprezentáló felmérésén alapul. A kutatás egyik legfőbb eredménye a pénzügyi attitűdök és a pénzügyi sérülékenység közötti összefüggések feltárása. Azt találták, hogy a jövedelem növekedése csökkenti ugyan a pénzügyisérülékenységet, de a magasabb elkölthető összeg nem növeli a pénzügyi tudatosságot. A pénzügyi sérülékenység kialakulásának hátterében az aktuális vágyak prolongálásának nehézsége jelentős tényező. A pénzügyileg sérülékenycsoportokra ugyanis nemcsak az jellemző, hogy megélhetési gondokkal küzdenek, hanem az is, hogy emellett nehézséget jelentszámukra a pénzköltés kontrollálása is.

SZAKIRODALMI SZEMLE

Szívos Alexander Szilovics Csaba: Pénzügyi jog című munkáját mutatja be. A 2007-2008-as válság, s annak előzményei, különösen az államműködést hatékony irányba terelése a közpénzügyekkel foglalkozó kutatókat sem hagyta érintetlenül. A könyv a joghallgatók és a jogász társadalom számára is új információt tartalmaz.


A lapszámban közölt tanulmányok ide kattintva megtekinthetőek és letölthetőek.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra