Tanulmányok, előadások

Fókuszban A MINŐSÍTÉSEK MINŐSÉGE - Itt az új Pénzügyi Szemle

2019. szeptember 17. 14:49:46
Az új lapszám tanulmányai választ adnak olyan izgalmas kérdésekre, mint hogy mennyire megbízhatóak a nemzetközi korrupciós rangsorok, a hitelminősítő szervezetek értékelései és a nemzetközi versenyképességi rangsorok. Az elemzésekből megtudhatjuk, hogy miként felelhetnének meg jobban a nemzetközi tudományos standardoknak a hazai tudományos folyóiratok, mennyire működnek átláthatóan a szlovén önkormányzatok. Megismerkedhetünk a 2008-as válságról és az azt követő hiszterézisről szóló egyes elméletekkel, valamint a számviteli szakma fontos kérdéseivel.


Fókusz: MINŐSÍTÉSEK MINŐSÉGE

Németh és szerzőtársai tanulmányának célja, hogy a korrupciót mérő rendszerek hitelességi, mérési és validitási kockázatainak beazonosításával választ adjon arra a kérdésre, a mérések megbízhatók-e, az általuk alkalmazott módszertan lehetővé teszi-e tudományos következtetések levonását. A szerzők a szakirodalom és a nemzetközi korrupciós rangsorok - köztük a legnagyobb hatással bíró Corruption Perception Index részletes elemzése alapján megállapítják: a vizsgált mérőeszközök nem felelnek meg a mérésekkel szemben támasztott tudományos standardoknak, így nem alkalmasak az egyes országok összehasonlítására, tudományos következtetések levonására, illetve a közpolitikai döntések megalapozására.

Simon József és Simon-András Henrietta elemzése részletesen bemutatja a három fő nemzetközi hitelminősítő - Standard & Poor's, Moody's, Fitch - által alkalmazott értékelési módszertant az egyes országok, illetve állampapírok értékelésére vonatkozóan. A tanulmány az általános szempontok bemutatását követően felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetközi hitelminősítő szervezetek értékelése során az objektivitás, a hitelesség és a módszertani meghatározottság elvei a gyakorlatban korlátozottan érvényesülnek.

A Vargha Bálint és szerzőtársai által jegyzett tanulmány áttekinti a versenyképesség mérésével kapcsolatos, a szakirodalomban jelzett mérési kockázatokat, valamint a dokumentumelemzés módszerével értékeli azt, hogy a Világgazdasági Fórum versenyképességi indexe megfelel-e a tudományosság követelményeinek, megfelelő információt nyújt-e a döntéshozóknak és a szakmai közvéleménynek. A tanulmány szerint hogy a nemzetközi versenyképességi mérések egyes adatait, bizonyos részeit ajánlott fenntartásokkal kezelni, emellett érdemes pusztán a versenyképességi rangsorokra, vagy mérésekre alapozni a gazdaságpolitikát

Sasvári és Urbanovics tanulmánya a nemzetközi katalogizáló adatbázisok követelményrendszereinek vizsgálata alapján javaslatokkal él annak érdekében, hogy a hazai tudományos folyóiratok jobban meg tudjanak felelni a nemzetközi folyóirat minősítési követelményeknek. Az eredmények azt mutatják, hogy az MTA IX. osztálya hazai listás folyóiratainak 4/5-e rendelkezik saját weboldallal, fele képes időben megjelenni, ötöde tüntetett fel archiválási politikát, tizede rendelkezik etikai kódexszel.

Maja Klun és Lan Umek tanulmánya a szlovén önkormányzatok költségvetési átláthatóságát értékeli, és arra a kérdésre ad választ, hogy a költségvetés átláthatóságának eltérő szintjeit mutató önkormányzatok miben különböznek egymástól. A tanulmány pozitívan értékeli, hogy az önkormányzatok többsége megfelel az előírásoknak.


Tanulmányok

Posgay István és szerzőtársainak tanulmánya a 2008-as válságról és az azt követő hiszterézisről szóló egyes elméleteket, valamint az ezekhez kapcsolódó gazdaságpolitikai ajánlásokat mutatja be. A válság és a hiszterézis elméleti katalizátorként hatott, és az addigi domináns elméletek kereteit feszegetve esetenként jelentős eredményeket produkált, ez a folyamat pedig még ma is tart. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a hiszterézis a magyar gazdaság szempontjából is jelentős, hiszen a válság hazánkat különösen erősen érintette.

Borbély Katalin elemzésének célja, hogy bemutassa és értékelje a számviteli szakma legfontosabb kérdéseit a XX. század első felében. A tanulmány a szakmatörténet mögött röviden vizsgálja a (gazdaság)történeti és jogalkotási folyamatokat, hiszen ezek ismerete nélkül a szakmai információk jelentősége nem értékelhető megfelelően. A két kiemelten vizsgált terület a számvitelszervezés és a vagyonértékelés a korabeli szerzők munkái alapján.

Szakirodalmi szemle

A rovat Csaba László "Válság, gazdaság, világ" című és Lentner Csaba "A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig" című munkáját mutatja be az Olvasóknak, Szakolczai György és Huszti Ernő tolmácsolásában.


Az új lapszám ide kattintva olvasható.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra