Tanulmányok, előadások

Fókuszban a nyugdíj és a társadalom - Megjelent a Pénzügyi Szemle

2020. április 2. 10:25:01
Az új lapszám fókuszában a nyugdíjrendszer reformja áll. Választ kapunk arra, hogy a humán tőkébe történő befektetéssel miként tehető finanszírozhatóbbá és igazságosabbá a nyugdíjrendszer. A műhely rovatban élénk szakmai-tudományos vitát olvashatunk a nyugdíjrendszer átalakításáról. Tanulmányainkban a tömeges migráció gazdasági hatásairól, a pénzügyi kultúráról és műveltségről, mint a pénzügyi magatartás meghatározó tényezőiről, a magyar beruházások teljesítményről, illetve az európai önkormányzati alrendszerek költségvetési mutatóinak összehasonlításáról olvashatnak az érdeklődők. Végezetül a lapszám szakirodalmi szemle rovatában betekintést nyerhetünk Domokos László "Ellenőrzés - a fenntartható jó kormányzás eszköze" című szakkönyvébe.


FÓKUSZ - NYUGDÍJ ÉS TÁRSADALOM

Botos József és Botos Katalin tanulmányukban a hazai nyugdíjrendszer paradigmaváltásának szükségességére hívják fel a figyelmet. A szerzők szerint az állami munkanyugdíjrendszerben a biztosítási paradigmát befektetési paradigmára kell változtatni. A tanulmány fontos mondanivalója, hogy nem magunknak teszünk félre öreg korunkra, hanem törlesztjük elődeinknek, amit belénk fektettek. A szerzők javaslatai szerint munkanyugdíjunkat kiegészítené a gyermekek után járó vagy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításon alapuló második csatorna. Utóbbit azoknak célszerű vállalni, akiknek nincs, vagy nem lehet gyermeke. Ha időközben gyermekeik lesznek, átválthatják e megtakarítást a gyermekek alapján történő nyugdíjcsatornára. A javasolt reform a szerzők szerint nagyobb igazságosságot eredményezne, ugyanakkor megvalósítható lépés is lenne. Komoly szerepe lehetne a családi szolidaritás erősítésében, a gyermekvállalás bátorításában, a demográfiai problémák enyhítésében.

MŰHELY - NYUGDÍJVITÁK

Pulay Gyula "A gyermekvállalás határhasznai és határköltségei" című cikkre reagál (PSZ 2019/4). Kifejti, hogy a Mihályi Péter által leírt matematikai modellek, amelyek amellett érvelnek, hogy Magyarországon a népességfogyás és az elöregedés nemzeti keretek között számottevően nem enyhíthető, egy fontos dologra mutatnak rá. Méghozzá arra, hogy a vágyott és a ténylegesen vállalt gyermekszám közötti különbség mérséklésére és ezáltal a termékenységi ráta érzékelhető növelésére van reális lehetőség. Pulay Gyula kiemeli, hogy a cikk több olyan tényezőt (külföldre vándorlás, gyermektelenek magas aránya) is felsorakoztat, amelyeket a gyermekvállalás egyéni hasznosságát bemutató modell megalkotásánál indokolt lenne figyelembe venni, és ez által a családoknak is további szempontokat adni gyermekvállalási döntéseik meghozatalához.

Kovács Árpád tolmácsolásában, Benda József és Báger Gusztáv által szerkesztett "Jövőnk a gyermek - Adalékok a népességgyarapodás társadalmi programjához I." című tanulmánykötetét mutatja be az Olvasóknak. A sokféle, sokszínű, eltérő stílusú értekezéseket az az emberi, nemes értékfelfogás és egyben igencsak racionális, gazdasági érdek-központú gondolat köti össze, hogy a gyermekvállalási hajlandóság javulása nélkül Magyarországon nincs jövő. A kötet sokszínűségéhez, továbbgondolásra méltó célkitűzéseihez hozzájárulnak azok a jó szándékú megoldási ötletek is, amelyek alátámasztottságukban kérdéseket hagynak maguk után, amit érdemes lenne feloldani, újragondolva a tett javaslatokat is - írja a recenzor.

Simonovits András "Az állami nyugdíjrendszer "születési" hibái és javításának fő iránya" című tanulmányra (PSZ 2019/4) reflektálva cikkében kifejti, hogy a gyermektelenek Banyár-féle csökkentett nyugdíját és a megmaradó családi pótlékot a lehető legegyszerűbb optimalizálási modellben vizsgálja. Kulcsszerepet játszik a gyermek és a felnőtt fogyasztás hányadosa, egy gyermek fajlagos fogyasztása. A reflexió főbb megállapításai: a) kritikus fajlagos esetén (amikor a család összes gyermeki fogyasztása egyenlő a szülőkével) mind a gyermektelenségi nyugdíj, mind a családi pótlék nélkülözhető; b) kisebb gyermekfajlagos esetén a gyermektelenek csökkentett nyugdíja pozitív, és a családi pótlék nélkülözhető; c) nagyobb fajlagos esetén a gyermektelenségi nyugdíj nulla, de a családi pótlék nélkülözhetetlen.

Banyár József a fent említett, Simonovits András által írt reflexióra reagálva fejti ki véleményét a megfogalmazott kritikákról. Válaszcikkében a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy vitatott írása elsősorban nem az egyéni fogyasztás életpálya-optimalizálásával foglalkozik (benne a nyugdíjrendszerrel), hanem a nyugdíjrendszer ellentmondásaival, ez ugyanis álláspontja szerint a lényeges kérdés. Nem vitatja azonban azt, hogy elmélete kifejtésének egy későbbi fázisában szükség lesz matematikai modellre is.

TANULMÁNYOK

Tatay Tibor és Bándy Katalin tanulmányukban megvizsgálták, hogy a német bevándorlási politika milyen hatással van a gazdaságra és milyen következményekkel járhat a tömeges bevándorlás. A német intergenerációs mérleg alapján vizsgálva az látszik, hogy az államháztartás fenntarthatóságát akkor javítja a bevándorlás, ha a bevándorlók magas aránya szerez a német őshonos lakossággal azonos képzettséget. A munkaerőpiacra való beilleszkedést is csak a megfelelő szakképzettségi szint elérése biztosítja. A tapasztalati adatok azt mutatják, hogy a másod-, harmadgenerációs bevándorló hátterű lakosok sem érik el a német honos lakosság végzettségi szintjét. A munkanélküliség körükben meghaladja a német átlagot. A tényadatokból a negatív forgatókönyvek megvalósulása valószínűsíthető az újonnan érkezettekkel kapcsolatban, azaz várhatóan nem elégítik majd ki a német munkaerőpiac igényeit és nem javítják a német államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát.

Csorba László tanulmányában bemutatja a nem anyagi kultúra alapvető területeit. Kifejti, hogy pénzügyi kultúrája nem csak az ügyfeleknek van, hanem a kínálati oldal szereplőinek is. Annak ellenére, hogy a pénzügyi kultúrának és a pénzügyi műveltségnek vannak közös területei, mindkét kategória rendelkezik kizárólagos területekkel is. Ebben az összefüggésben kizárólag a kultúrának a részét képezik a közösség által osztott értékek, hitek, illetve a normák és attitűdök. Az egyéni pénzügyi szakismeretek és attitűdök a pénzügyi műveltség kizárólagos részei. Akár az egyéni, akár a közösség által is osztott attitűdök létrejöttében és fennmaradásában hangsúlyos a szerepe az értékeknek, különösképpen a hiteknek. A pénzügyi kultúra fejlesztése során számolni kell a hitekkel, sztereotípiákkal. Mindezekben fontos szerepe van a pénzügyi piacok kínálati oldalának, illetve a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyminisztériumnak, továbbá az Állami Számvevőszéknek, valamint a legtágabb értelemben vett oktatási rendszernek.

Báger Gusztáv és Cseh Tímea tanulmánya bemutatja, hogy az állóeszköz-felhalmozás és a beruházás kiemelkedő növekedése kétszeresen is nagyobb volt, mint a GDP emelkedése a 2012-2018 közötti időszakban. A beruházási ráta 2018-ban elérte a 25 százalékot, szemben az Európai Unió 20,4 százalékával, Svédország és Csehország után a magyar volt a harmadik legnagyobb az EU-tagországok között. E kimagasló beruházási teljesítmény elérését jelentős mértékben támogatta az európai uniós források felhasználása, a beáramló külföldi működő tőke növekedése, valamint a Magyar Nemzeti Bank proaktív, innovatív monetáris politikája által ösztönzött vállalati hitelezési fordulat mellett a beruházási támogatások nagyarányú bővülése is. A beruházási fellendüléssel párhuzamosan kedvezően, hatékony irányba változott a nemzetgazdasági ágazatok és ágak, az anyagi-műszaki összetétel, a területi megoszlás, a szektorális összetétel, valamint az állami beruházások intézményi keretek szerinti szerkezete is.

Hegedűs Szilárd és Lentner Csaba kutatásának célja, hogy elemezze az önkormányzatok fiskális mutatóinak változását az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országaiban. Ennek érdekében 31 európai (az Eurostatnak adatot szolgáltató) országban önkormányzati költségvetési változók 2009-2018 közötti adatait vizsgálták meg a szerzők. A hipotézisek igazolásához leíró statisztikai módszereket, valamint klaszterelemzést és varianciaelemzést alkalmaztak. Tanulmányukban megállapítják, hogy a válság jelentősen hatott az önkormányzati fiskális mutatókra, de eltérő hatással volt a posztszovjet térségre, a mediterrán térségre, illetve a skandináv országokra. Leginkább válságállónak a rajnai(közjogi) modell bizonyult. Bizonyítást nyert, hogy a fiskális mutatószámok alapján leírt specifikumok nem teljesen egyeznek meg a közjogi értelemben vett önkormányzati rendszermodellekkel. Kutatásuk végén a szerzőpáros az önkormányzati reformot követő magyar önkormányzati rendszer karakterisztikáit mutatja be.

SZAKIRODALMI SZEMLE

A rovat Parragh Bianka tolmácsolásában, Domokos László: Ellenőrzés - a fenntartható jó kormányzás eszköze című munkáját mutatja be az Olvasóknak. Az 1870-ben létrejött és az 1989-es rendszerváltással újjáalapított Állami Számvevőszék az elmúlt évtizedben működési folyamataiban és szervezeti struktúrájában is megújult. Az Ellenőrzés - a fenntartható jó kormányzás eszköze című szakkönyv a megújulási folyamatot jogi és közgazdaságtudományi keretrendszerben elemzi. A mű központi témaköre az állami ellenőrzés fenntartható jó kormányzáshoz való hozzájárulása.

LAPSZÁMAINK - 2020

A lapszámokban közölt tanulmányok az alábbi linkeken keresztül megtekinthetőek és letölthetőek.

 




Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra