Tanulmányok, előadások

Fókuszban a pénzügyi konszolidáció - Megjelent az új Pénzügyi Szemle

2018. április 12. 11:05:01
Az új lapszám a pénzügyi konszolidációt helyezi fókuszába. A téma iránt érdeklődők megtudhatják, hogy hogyan alakultak a tőke- és munkajövedelmek, valamint a gazdasági növekedés az USA-ban, továbbá hogy milyen kapcsolat figyelhető meg a fiskális konszolidáció és az államadósság között, valamint hogy mi jellemzi a fiatal felnőttek pénzügyi kultúráját Magyarországon. Ezen túl továbbá négy tanulmány várja az Olvasókat, melyek a versenyképesség, a részvénypiaci kockázatok, a neoliberalizmus, mint politikai program, valamint a magyar gazdaságtörténetben előforduló lehetetlenségi trilemmák témakörébe engednek betekintést.


A pénzügyi konszolidáció elmélete és gyakorlata

Magas István "A gazdasági növekedés, a tőke- és munkajövedelmek alakulása az USA-ban (1988-2016)" című tanulmánya a módosított Piketty-tézishez kínál empirikus adalékokat, amely áttekinti az eredeti elméleti kiindulópontokat, majd az amerikai privátszektor 1988-2016 közötti növekedési, termelékenységi és tényezőjövedelmi dinamikáját elemzi. A legfontosabb következtetés, hogy a növekedés és a tőke hozadékának szórásai eltérőek, az (r-g) különbsége változó, továbbá, hogy a megfigyelt közel három évtizedes időszakban igen jelentős helyettesítési hatások voltak azonosíthatók a tőke és a munka között, összhangban a CES típusú neoklasszikus termelési függvénnyel.

Marton Ádám "A fiskális konszolidáció és az államadósság kapcsolata" című tanulmánya a fiskális konszolidáció adósságcsökkentésben betöltött szerepét vizsgálja. A szakirodalmi áttekintés és a statisztikai elemzések alapján leszögezi, hogy az adósságráta csökkentésében a növekedési hatás rendkívül fontos tényező, emellett sikerkritériumként a kedvező gazdasági környezet, az alacsony fiskális multiplikátor, valamint az egyenletes és kiadásoldali intézkedések azonosíthatók.

Zsótér Boglárka "A fiatal felnőttek pénzügyi kultúrájának vizsgálata" című tanulmánya a 18-35 évesek pénzügyi kultúráját vizsgálja, kiemelten foglalkozik az időorientáció, a szükségletkielégítés és a pénzügyi jóllét összefüggéseivel. A téma vizsgálata interdiszciplináris megközelítést igényel, tehát a pszichológia, szociológia, fogyasztói magatartás tudományterületének eredményeire is alapoz. A kutatás 300 fős - nemre, korra, lakóhelyre - reprezentatív mintán történt, online kérdőíves formában.

Tanulmányok

Csath Magdolna "Tudás- és innovációalapú versenyképesség" című tanulmánya vizsgálja a versenyképesség fogalom tartalmi változásait különös tekintettel a negyedik ipari forradalom okozta gyors technológiai változások miatti új követelményekre. Megkülönbözteti a versenyképesség különböző szintjeit, és foglalkozik azzal is, hogy milyen szerepe van a jó kormányzásnak az egyes szintek erősítésében. Bemutatja a versenyképesség növelésének új forrásait, közöttük az innovációs és humán képességek javítását, elemzi a magyar gazdaság helyzetét ezen új források területén. Részletesen vizsgálja a globális értékláncok hatását a gazdasági diverzifikáltságra, az innovációs lehetőségekre és a humán tőke hasznosíthatóságára.

Miskolczi Panna "A történeti és a kopula-függvényen alapuló kockázatszámítás összehasonlítása" című tanulmányának alapvető célja a történeti szimuláción alapuló kockázatszámítás összehasonlítása a kopulafüggvényen alapuló kockázatszámítással. A hét részvény napi árfolyamadatain végzett empirikus tanulmány eredményei alapján elmondható, hogy a kopulafüggvényen alapuló kockázatszámítás segíthet a kockázat pontosabb modellezésében.

Oláh Dániel "A neoliberalizmus mint politikai program létrejötte és megvalósításának elemei" című tanulmánya a szakirodalom elemzésével arra a kérdésre keres választ, hogy miként működik a közgazdasági elméletek és társadalmi érdekcsoportok interakcióinak megvalósulása a gyakorlatban. Arra az eredményre jut, hogy a neoliberális ideológia értelmezhető egy társadalmi érdekcsoport politikai programjaként. Bemutatja e program elméleti forrását: a közgazdászokból és társadalomfilozófusokból álló politikai mozgalom, a Mont Pelerin Társaság működését.

Kovács György és Varga Bence "Lehetetlenségi trilemmák előfordulása a magyar gazdaságtörténetben (1867-1938)" című tanulmánya annak bemutatására tesz kísérletet, hogy milyen módon érvényesült a hazai gazdaságtörténet 1867-1938-ig terjedő, öt részre osztott időszakában a Schoenmaker-féle pénzügyi és a Mundell-Fleming-féle monetáris trilemma, azaz mikor, mely tényezők élveztek elsőbbséget más tényezőkkel szemben az egyes korszakokat tekintve. A tanulmány választ keres arra is, hogy előfordult-e, és ha igen, akkor milyen területen átváltási (trade-off) hatás a két trilemma között, valamint, hogy az egyes trilemmákon belül milyen eltolódások figyelhetők meg.

Szakirodalmi szemle és Kitekintő rovat

Szakirodalmi szemle rovatunkban Markus K. Brunnermeier ,Harold James és Jean-Pierre Landau "The Euro and the Battle of Ideas" című munkáját Bartók László mutatja be, Kolozsi Pál Péter és Kutasi Gábor pedig a "Közgazdasági reformáció: új paradigma kerestetik" című írásban az MKT által a közgazdaságtan megújításáról tartott nemzetközi konferenciáról számol be.


Az új lapszám ide kattintva érhető el.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra