Fókuszban a reziliencia - Megjelent a Pénzügyi Szemle 2021/1-es száma

Az új lapszám fókuszában a reziliencia áll. Megismerhetjük a gazdasági rezilienciát és a Gazdasági és Monetáris Unió mélyülésének egyes mechanizmusait, továbbá a magyar űripar-fejlesztés lehetőségeit. Ezen kívül olvashatunk a koronavírus-válság makrogazdasági hatásairól Magyarországon, valamint a Keynes nevéhez kapcsolódó likviditási csapda elméleti és gyakorlati vetületeiről. Terítéken van még a hazai önkormányzatok pénzügyi zavarainak témája az adósságkonszolidáció és az önkormányzati rendszer reorganizációjának tükrében. Tanulmányainkban a hazai direkt finanszírozású publikációs modell lehetőségeiről, valamint a közszféra intézményi tényezőinek exportra gyakorolt hatásáról az OECD országokban olvashatnak az érdeklődők. Szakirodalmi szemlénkben két érdekes könyvet mutatunk be a vállalati compliance funkció kiteljesedéséről.


FÓKUSZ - Reziliencia

Halmai Péter elemzésében a gazdasági rezilienciát, valamint a Gazdasági és Monetáris Unió mélyülésének egyes mechanizmusait vizsgálja. A szerző megállapítja, hogy a gazdasági reziliencia, a gazdaság rugalmassága, illetve sokkokkal szembeni ellenállóképessége az európai reformfolyamatok egyik centrális kategóriája. Proaktív, illetve adaptív dimenziót, az új környezet feltételeihez történő alkalmazkodás szükségességét is tartalmazza. A tanulmány a reziliencia alapdimenzióit: a sebezhetőség tényezőit, a sokkabszorpciót és a kilábalási képességet vizsgálva megállapítja, hogy a mélyintegráció rendszerének kölcsönhatásai, szinergiái hatásfokát a konvergencia és a reziliencia egymással is összefonódó hatásmechanizmusai határozzák meg. A dolgozat megállapítja, hogy a reziliencia megközelítése új iránytűt nyújthat a nemzeti gazdaságpolitikák számára is. Az egyes tagállamok gazdasági rezilienciájának növelése révén a nemzeti szinten megvalósuló strukturális reformok is csökkenthetik az anticiklikus (nemzeti fiskális vagy közös monetáris) politikák terheit az euróövezeti gazdaságok stabilizálásában.

Parragh Bianka, Báger Gusztáv, Kovács Árpád és Tóth Gergely egy reziliens és innovatív iparág: a magyar űriparfejlesztés lehetőségeit mutatják be az olvasóknak. A tanulmány megalapozását szolgáló, módszerében felmérésekre, statisztikai és más adatbázisokra támaszkodó kutatás azt a célt szolgálja, hogy felvázolja a hazai űrszektor és űripar kontúrjait és a magyarországi űrszektor számára fejlődési utat nyitó állami szerepvállalás lehetséges irányát és összetevőit. A szerzők megállapítják, hogy a magyar űripar - jóllehet, ma még hozzájárulása a társadalmi teljesítményhez szerény, kis létszámú, de arányában máris jelentős számú, magasan képzett munkaerőt foglalkoztat, élenjáró technológiákat honosít meg. Magas innovációs teljesítményével, technikai-tudományos transzferjeivel, a jelenlegi kapacitásaival is versenyképességet erősítő hatású. Megfelelő támogatással, átgondolt befektetésekkel az űripar hozzáadott értéke, növekedési- és nemzetközi potenciálja és a nemzetközi űripari értékláncokban való részvétele a jelenleginél jóval nagyobb arányban használhatók ki.

Tatay Tibor és Novák Zsuzsanna a Keynes nevéhez kapcsolódó likviditási csapda elméleti és gyakorlati vetületeivel foglalkoznak. A szerzők áttekintik Japán, az USA, az Európai Unió jegybankjai által a gazdaságélénkítés szándékával alkalmazott alacsony kamatszintek hatásait. Megállapítják, hogy a jegybankok hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez a kamatlábak alacsony szinten tartásával, elősegítve a beruházások megvalósulását. A rövid lejáratú kamatlábak alacsonyan tartásán túl mindemellett más lejáratokon is célszerűvé válhat a kamatlábak kontrollálása, illetve különösen deflációs várakozások esetén a jegybankoknak ki kell fejeznie az alacsony kamatok melletti tartós elköteleződést.

Molnár Dániel, Horváth Diána és Regős Gábor megvizsgálják a makrogazdasági adatok, valamint lakossági és vállalati felmérés segítségével, hogy a koronavírus-válság lefolyása hogyan zajlott egyes területeken. Eredményeik szerint a vírus a különböző ágazatokat eltérő mértékben érintette: míg egyes ágazatokat gyors kilábalás, addig másokat elhúzódó válság jellemzett. Megállapítják, hogy a koronavírus őszi, második hulláma szintén visszaesést eredményezett a gazdasági adatokban, azonban ennek mértéke elmaradt a tavaszi első hullámban tapasztalttól. A szerzők szerint a válság lefolyása W-alakúnak tekinthető, bár egyes szempontok, illetve ágazatok ettől eltérő képet mutatnak. A vírushelyzet enyhülésével azonban a gazdaságpolitika fontos feladata lesz annak elérése, hogy a W utolsó szára meredek legyen, azaz a magyar gazdaság vissza tudjon térni a korábbi növekedési pályájához. Ehhez elengedhetetlen a korlátozások feloldása, hogy a lakossági fogyasztás ismét a növekedés motorjává válhasson, illetve a vállalatok beruházási hajlandóságának a növelése.

Rácz Tamás Attila és Tóth Balázs a hazai önkormányzatok pénzügyi zavarait vizsgálják az adósságkonszolidáció és az önkormányzati rendszer reorganizációjának tükrében. A szerzők a tanulmány keretein belül egy 230 hazai önkormányzatot magába foglaló mintán, logisztikus regresszió segítségével elemzik azt, hogy a 2005 és 2008 közötti pénzügyi adatok alapján kirajzolódnak-e valamilyen különbségek az adósságkonszolidációban részesülő, valamint az abból kimaradó önkormányzatok között. A kutatás tárgya ezen kívül annak elemzése is, hogy az önkormányzati rendszer feladat- és forrásallokációjának megváltoztatása változtat-e ezeken a különbségeken. A lefektetett eredményeink alapján arra a következtetésre jutnak, hogy a válságot megelőző időszakban a saját bevételek terén, illetve ennek köszönhetően a teljes működési egyenlegben is jelentős különbség volt tapasztalható az adósságkonszolidációban részt vevő és abból kimaradó önkormányzatok között.

Tanulmányok

Sasvári Péter, Teleki Bálint és Urbanovics Anna művükben a direkt finanszírozású publikációs modell lehetőségeit elemzik Magyarországon. Az elemzés megállapítja, a modell legnagyobb előnye, hogy a jutalmazás egyéni szinten történik, így elosztása intézménytől független. A szerzők a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok bemutatása után, a 2019. évi Scopus-által indexált magyar vonatkozású közleményeket - összesen 12281 darab- vizsgálják tudománymetriai indikátorok mentén. A dolgozatban kettő modell szerint mérnek, az A-modellben a magyar szerzők arányát, a B-modellben közlemény alapján járó összeget veszik figyelembe. Eredményeik az orvos-és élettudományi és műszaki tudományterületek nemzetközi versenyképességét mutatják, itt nagy arányban találtak Q1-Q2-es magasan jegyzett közleményeket. Emellett az olvasók a többszerzőség és a folyóirat-közlemények dominanciáját is láthatják. Az elemzés rámutat arra, hogy a javasolt publikációs modell a hazai kontextusre implementálható, nagyjából 6 milliárd forint ráfordítással.


Alper Ozmen - Tufan Saritas a közszféra intézményi tényezőinek exportra gyakorolt hatását tanulmányozzák az OECD 36 országában a 2002-2018 közötti időszakra vonatkozóan. A szerzők a vizsgálat során négy különböző modellt hoztak létre, és az exportot minden modellben függő változóként határozzák meg. Az első modell szerint negatív összefüggés van a korrupciókontroll és az export között. A második modellben szintén negatív összefüggést találnak a szabályozás minősége és az export között. A harmadik modellben megfigyelhető, hogy pozitív kapcsolat van a politikai stabilitás és az export között. A negyedik - a jogállamiság exportra gyakorolt hatásait vizsgáló -modellben nem volt statisztikailag szignifikáns kapcsolat a változók között.

Nurkhodzha Akbulaev, Basti Aliyeva és Shehla Rzayeva tanulmányukban ismertetik, hogy a világ értéktőzsdéin hogyan alakulnak az árfolyamok és azok hogyan függnek az olaj- és földgáz bekerülési árától. Egy ökonometriai tanulmányt mutatnak be az értékpapírpiacokon elérhető kínálatról, amely lehetővé teszi, hogy meghatározzák a részvényindex és az ipari részvények napi árfolyamváltozásainak főbb sajátosságait 2012-2019 között. A tanulmány a Gretl statisztikai program felhasználásával alkalmaz módszereket a földgázárak és a WTI nyersolajárak hatásának becsléséhez, figyelembe véve az ár-mátrix kiválasztott fő korrelációs jellemzőit. A szerzők az ökonometriai modellezés eredményei alapján lineáris regressziós modelleket készítettek a részvényárfolyamok NGFO és WTISPOT árfolyamoktól való függéséről. A Gretl-környezet lehetővé teszi, hogy ökonometriai környezetben értékeljék a kialakult helyzetet, előrejelzést készítsenek a kapott részvényárfolyam-függőségi modellek alapján, és levonják a megfelelő következtetéseket.

Szakirodalmi szemle

Pulay Gyula "A szabálykövetéstől az értékkövetésig. Két könyv a vállalati compliance funkció kiteljesedéséről" című recenziójában bemutat két, a compliance témakörét feldolgozó remekművet - Ambrus István és Farkas Ádám "A compliance alapkérdései - Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata" és Kocziszky György és Kardkovács Kolos "A compliance szerepe a közösségi értékek és érdekek védelmében - Elmélet és gyakorlat" című könyveket. A recenzió rávilágít arra, hogy a bemutatott irodalmak egyaránt hozzájárulnak a compliance menedzsment elméleti hátterének és gyakorlatának fejlesztéséhez.


A lapszámban közölt tanulmányok ezen a linken megtekinthetőek és letölthetőek