Tanulmányok, előadások

Fókuszban az elosztási rendszerek hatásai - megjelent az új Pénzügyi Szemle

2019. december 13. 10:56:19
Az új lapszám fókuszában olyan fontos kérdésekről olvashatunk, mint hogy hogyan függ össze a gazdasági növekedés és a hitelezés, milyen tényezők hatnak a hazai egészségpénztárak tőkéjére, illetve a fejlődő országokban a kormányzat és intézmények milyen szerepet játszanak a jövedelemelosztásban. A disputa rovat a nyugdíjrendszer és gyermekvállalás témakörében két eltérő véleményt mutat be, egy tanulmány pedig az állami tulajdonú gazdasági társaságok megfelelőségi ellenőrzéséről szól.


Fókusz: ELOSZTÁSI RENDSZEREK HATÁSAI

Varga József és szerzőtársai azt vizsgálják, hogy milyen tényezők határozzák meg a gazdasági növekedés ütemét és ezen okok között milyen helyet foglal el a hitelezés. Fő céljuk a hitelezés és a gazdasági növekedés közötti elméleti háttér bemutatása, amelyet empirikusan is elemeznek. A szerzők szignifikáns kapcsolatot találtak a magánszektor és az államháztartás hitelállományának és a kibocsátás növekedése között. Kutatási eredményeik szerint a vizsgált változóik közül a bázishatás mellett a német gazdasági növekedés, a recesszió bizonyult szignifikánsnak.

Tóth Balázs, Csiki Máté és Kis Gábor Dávid elemzése rámutat, hogy demográfiai, szociális és technológiai változásokkal párhuzamosan, az állami egészségügyi rendszerre jutó terhek növekedésével egyre nagyobb teret nyernek a magánkiadások. A 2010-es években kimerültek a taglétszám, a befizetések és így a felhalmozott tőke növekedése mögött álló tartalékok. Vektor autoregressziós modelljük három specifikációval - belső-, tőkepiaci-, és egészségügyi folyamatok mentén - vizsgálta az egészségpénztárak tőkéjére ható tényezőket. Az eredmények azt mutatják, hogy a taglétszám, a kötvénypiaci hozamok és a várható élettartam pozitív hatást generál az egészségpénztárak tőkefelhalmozására, míg az elérhető információk akár csökkenthetik is a befektetési kedvet.

Farah Naza Ata és szerzőtársai által jegyzett tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányzat és az intézmények szerepe a jövedelemeloszlás alakulásában mélyreható elemzést kíván, különösen a fejlődő országokban. A kutatás ezen hiányosságot kívánja orvosolni azzal, hogy a jövedelemeloszlást meghatározó fiskális, intézményi és makrogazdasági tényezőket vizsgálja 50 fejlődő országban. A tanulmány következtetése, hogy a kormányzati folyó kiadások negatívan, a szociális kiadások pedig pozitívan hatnak a jövedelem egyenlő eloszlására. A korrupció kontrollja és a bürokrácia minőségének javulása negatívan hatnak a jövedelmek újraelosztására. A növekvő infláció átmenetileg előnyt jelent a legkisebb jövedelműek számára, míg a munkanélküliség, az egy főre jutó jövedelem és a kereskedelem nyitottsága ellenkező hatást vált ki.

Disputa: NYUGDÍJVITÁK

Banyár József tanulmánya számba veszi az állami, folyó finanszírozásúnak nevezett nyugdíjrendszer konstrukciós hibáit, és rámutat arra, hogy annak már az elve is hibás, s a hibák kijavításához egy új működési elvre kell áttérni. A szerző szerint el kell felejteni, hogy létezik az úgynevezett "nem feltőkésített" nyugdíjrendszer, s az állami nyugdíjrendszert expliciten is annak tényleges alapjára, a humántőkére kell helyezni. A tanulmány írója azt is kiemeli, hogy humán tőkével feltőkésített rendszer bevezetésének a célja nem a gyermeknevelés ösztönzése, hanem a méltányosság helyreállítása, tehát az, hogy az kapja meg a nyugdíjat, aki hozzájárult a nyugdíj alapjának a megteremtéséhez. Ezzel megvalósul - a jelenleg teljes mértékben hiányzó - automatikus eszköz-forrás-illeszkedés, s elfelejthetjük a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról szóló szokásos vitákat. Egy ilyen rendszer eredménye feltehetőleg - a maihoz képest - növekvő születésszám is lenne, de nem ez a javasolt reform célja.

Mihályi Péter tanulmánya szerint, amikor a családok ex ante döntést hoznak a gyermekvállalásról, meredeken csökkenő határhaszonnal számolhatnak. Vagyis az 1. gyermek születése óriási boldogsággal (haszonnal) jár, ehhez képest a 2. és további gyermekek hasznossága csökken. Történelmileg ez nem volt mindig így: a szegény társadalmakban inkább az a megfontolás dominált, hogy a gyermekek már kiskorukban is tudnak dolgozni. Így a határhaszon alig-alig csökken, ott van az átlaghaszon környékén. A gyermekvállalás társadalmi haszna kevéssé befolyásolja a családokat, jóllehet minden egyes megszülető gyermek társadalmi hasznossága közel azonos, ezért a politika formálói szeretnék a családokat minél több gyermek vállalására ösztönözni. A tanulmány végkövetkeztetése az, hogy az elemzett tényezők keretein belül nincs egyensúly, a stabil tendenciák nem vezetnek társadalmi optimumhoz. A népességfogyás és az elöregedés nemzeti keretek között nem szüntethető meg, sőt számottevően nem is enyhíthető, akármilyen nagy pénzösszeggel is próbálja az állam csökkenteni a gyermekvállalás egyéni költségeit.

Tanulmányok

Boros Anita tanulmányában kiemeli, hogy az állami tulajdonú gazdasági társaságok sajátos helyet foglalnak el az állami (köz)feladatellátás rendszerében. Meg kell felelniük a jogszabályi előírásoknak, az adott gazdasági társasággal szemben már az alapításkor megfogalmazott célkitűzéseknek, a tulajdonosi, esetenként kormányzati szinten megfogalmazott előírásoknak, a szakpolitikai (ágazati) szintű szabályozóknak, szabványoknak, a közszolgáltatást igénybe vevők által támasztott elvárásoknak. Felmerül a kérdés, hogy van-e valamiféle útmutatás az állami tulajdonú gazdasági társaságok számára, illetve miként lehet ellenőrizni az állami tulajdonú gazdasági társaságok megfelelőségét. A szerző megállapítja, hogy egységes normatív szabályozási hiátus tapasztalható az állami tulajdonú gazdasági társaságok vonatkozásában. Az államigazgatási szervekre, valamint a biztosítási és hitelintézeti szférára irányadó szabályozás áttekintése alapján megfogalmazza azokat a szabályozási tárgyköröket, amelyeket megfontolásra javasol az állami tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrizhetőségi alapjainak megteremtéséhez.

Szakirodalmi szemle

A rovat Botos Katalin tolmácsolásában, Szakolczai György "John Maynard Keynes, a nemzetközi gazdaság keynesi rendje és a Nemzetközi Valutaalap" című munkáját mutatja be az Olvasóknak.

Kitekintő

A kitekintő rovatban Tóth Gitta számol be a Magyar Államkincstár által szervezett Public Finance Seminar 2019 konferencia előadásairól.



Az új lapszám ide kattintva olvasható.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra