Tanulmányok, előadások

FÓKUSZBAN: COVID-SOKK-TERÁPIA - Megjelent az új Pénzügyi Szemle

2020. október 1. 14:21:04
Az új lapszám fókuszában "COVID-sokk-terápia" címmel egy rendkívül aktuális téma: a koranavírus járvány gazdasági, társadalmi hatásai állnak. Olvashatunk a covid sokk és kezelése kapcsán a gazdasági kitettségről és válságállóságról, államadósság-növekedéséről, a szociális védelem és a társadalmi kohézió kihívásairól, valamint a gazdaságelmélet és gyakorlat változásairól. Tanulmányainkban az iszlám bankok bevételsimítást célzó gyakorlatáról, a kis- és középvállalkozások váltóra váltással történő erősítéséről, valamint a reziduális jövedelem modell újbóli megjelenéséről olvashatnak az érdeklődők.


Fókusz - Covid-sokk-terápia

Czeczeli, Kolozsi, Kutasi és Marton a gazdasági kitettséget és válságállóságot elemezték exogén sokk esetén a Covid-19 járvány rövidtávú gazdasági hatásán keresztül. A tanulmány 25 európai ország esetében vizsgálta meg, hogy milyen összefüggések láthatók egyes országok makrogazdasági, sebezhetőségi, kitettségi karakterisztikája és a Covid-19 járvány okozta gazdasági válság alatti teljesítménye, az elszenvedett gazdasági sokk mértéke között. A szerzők kutatásuk során klaszterelemzéssel hét csoportra bontották az országokat a fiskális és szociális helyzetük, illetve külső sebezhetőségük alapján. Arra a következtetésre jutottak, hogy mindössze az államháztartási állapot és a pénzügyi kockázat indikátora között lehet egyértelműen kapcsolatot igazolni a klaszterek viselkedését vizsgálva. Igazolták, hogy egy nem gazdasági jellegű, exogén sokk által okozott gazdasági válságban a rövidtávú hatások tekintetében a gazdasági sérülékenység és a kiinduló makrogazdasági-társadalmi állapot magyarázó ereje jóval kisebb, mint a gazdasági okokra visszavezethető krízisek esetében.

Török László írásában a koronavírus miatti államadósság-növekedést vizsgálta az Európai Unió országaiban. A szerző egy ökonometriai modell alkalmazásával előrejelzést ad a koronavírus-járvány által kiváltott államadósság-ráták növekedésének várható mértékeire az Európai Unió tagországaiban. Ehhez olyan vizsgálatot végzett el, amelyben a válság lefutásának négy különböző verzióját feltételezte, az ötödik szcenárióban pedig azt a makrogazdasági állapotot elemezte, amikor a válság véget ér. Megállapította, hogy bármelyik járványlefutási modellben a számítások eredményeként kapott várható államadósságráta-növekedések az országok között széles skálán szóródnak, azonban Görögország, Olaszország és Spanyolország vonatkozásában feltételezhetően kritikus értékeket fognak elérni.

Terták Elemér és Kovács Levente a szociális védelem és a társadalmi kohézió kihívásait a válsághelyzetben a pénzügyi szférában vizsgálták. Tanulmányunkban feltárták a járvány kitörése óta eltelt rövid idő során milyen változások mentek végbe az emberek közötti gazdasági kapcsolatokban és a gazdaságpolitikában. Kiemelt figyelmet fordítottak a piaci szereplők társadalmi felelősségére, valamint a takarékosság kérdésére. Bemutatták, hogy a járvány miatt az európai pénzügyi rendszer olyan váratlan gyorsasággal bekövetkezett összetett gazdasági válsághelyzettel szembesült, mint amilyenre a II. világháború óta nem volt példa. A koronavírus okozta veszélyhelyzet kezelése során a bankrendszernek a hagyományos alapfeladatok színvonalas ellátásán túl komoly és sokrétű szerepet kell felvállalnia, amely elengedhetetlen a társadalmi kohézió fenntartásához és megerősítéséhez is.

Botos Katalin tanulmányában a gazdaságelmélet és gyakorlat változásait elemzi a válság után. A válság változtatásra készteti a közgazdaság-tudományt, a figyelem középpontjába hozza az egészségügyi ágazatot. Legfontosabb feladat, hogy meg kell találni a gyógymódot és fejleszteni a gyógyító-megelőző kapacitásokat. Az élet megmentése mellett a megélhetés is biztosítandó, hiszen a járvány terjedésének megakadályozására kialakult karanténhelyzet nagy gazdasági visszaesést hozott. A szerző szerint a visszaesés differenciált a világ különböző régióiban, mert a pénzügyi lehetőségeik is nagyon különbözőek, amit a védekezésre fordíthatnak. A vírusválság elleni védekezés csak nagyobb nemzetközi kooperációval érhető el, továbbá hogy pusztán monetáris politikával nem lehet megoldást találni. A fiskális politika bevetésére is szükség van.

Tanulmányok

Amina Malik és munkatársai tanulmánya a Pakisztáni Értéktőzsdén jegyzett iszlám bankok bevételsimítási gyakorolatát vizsgálja a 2010 és 2018 között. A szerzők a bevételsimító tevékenységek gyakoriságát a hitelveszteségekre képzett céltartalékokon keresztül értékelték. Megállapították, hogy a Pakisztánban működő iszlám bankok céljaik elérése érdekében bevételsimító gyakorlatokat alkalmaznak a saría jogrendszer fennállása ellenére. A tanulmány továbbá arra is rávilágít, hogy a tőkemegfelelési mutató Bázeli Egyezményeken keresztül történő bevezetése szignifikáns és pozitív hatást gyakorol a bevételsimító tevékenységek csökkentésére. A bank eszközérték szerinti méretének növekedése szintén pozitív hatást fejt ki a pakisztáni iszlám bankok bevételsimításának csökkentése révén.

Szalay Zsuzsanna, Vértesy László és Novák Zsuzsanna a kis- és középvállalkozási szektor váltóra váltással történő erősítését tanulmányozták. A szerzők amellett érvelnek, hogy egyéb rövid lejáratú vállalati értékpapír hiányában a váltó kidolgozott jogszabályi hátteréből fakadóan megfelelően segíthetné a kkv-k likviditáskezelését. Bemutatják a vállalati értékpapírok jelentőségét a vállalkozások finanszírozásában hazai és nemzetközi viszonylatban, valamint a váltóval kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások alakulását a hazai felügyeleti statisztikák tükrében, és utaltak a váltóval kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások fejlesztési lehetőségeire. Áttekintik ezen kívül a váltó korábbi és jelenlegi hazai jogi-szabályozási környezetét, s összegezik a váltó hazai használata mellett szóló érveket.

Cziglerné Erb Edina tanulmánya a diszkontált cash flow módszer és a reziduálisjövedelem-modell egybevetésével arra keresi a választ, hogy az elméleti különbözőségnek milyen gyakorlati alkalmazásbeli következményei vannak. A szakirodalomban és a nemzetközi gyakorlatban továbbra is igen nagy népszerűségnek örvend a diszkontált cash flow módszer, de bizonyos helyzetekben kifejezetten hibás eredményt adhat. A tanulmány konkrét vállalati példák segítségével világít rá arra, hogy ilyen esetekben a RIM-modell segítségével mérsékelhetők az alul- vagy túlértékelés kockázatai. Az olvasók a tanulmányból azt is megtudhatják, hogy a reziduális jövedelem-modell legnagyobb előnye, hogy az érték tisztán jövőből történő származtatása helyett jelentős szerepet ad a már ismert, jelenben meglévő könyv szerinti értéknek, továbbá a spekulatív érték kisebb részt képvisel az értékelés során.

Szakirodalmi szemle

Milanov Viktor Lentner Csaba: East of Europe, West of Asia című munkáját mutatja be. A könyv páratlan módon tárja fel a magyar állampénzügyek fejlődéstörténetét a dualizmus korától napjainkig, lehetőséget adva a hazai és külföldi olvasóknak, hogy betekintést nyerjenek a témakör történelmi és aktuális állapotába.


A lapszámban közölt tanulmányok ide kattintva megtekinthetőek és letölthetőek.



Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra