Tanulmányok, előadások

Gazdasági kitettség és válságállóság exogén sokk esetén

2020. október 6. 08:00:01
Jelen tanulmány 25 európai ország esetében vizsgálja, hogy milyen összefüggések láthatók egyes országok makrogazdasági, sebezhetőségi, kitettségi karakterisztikája és a Covid-19-járvány okozta gazdasági válság alatti teljesítménye, az elszenvedett gazdasági sokk mértéke között. Az eredmények igazolják azt a kezdeti elvi feltevést, hogy egy nem gazdasági jellegű, exogén sokk által okozott gazdasági válságban a rövid távú hatások tekintetében a gazdasági sérülékenység és a kiinduló makrogazdasági-társadalmi állapot magyarázó ereje jóval kisebb, mint a gazdasági okokra visszavezethető krízisek esetében. (Pénzügyi Szemle 2020/3.)

Az elemzés során kiindulópontunk az a módosított elmélet volt, amely a gazdaságpolitika újkeynesi elméletét igazította a pandémia okozta világgazdasági válság sajátosságaihoz. Ennek során megállítást nyert, hogy a mobilitás kényszerű csökkenése miatt nem elegendő csupán a háztartások fogyasztását állami kiadásokkal helyettesíteni, hanem szükséges a kapacitások fenntartására is összpontosítani.

A tanulmány módszertana a Ward-féle klaszterezésre és rövid távú változók összefüggő elemzésére alapult. A klaszterezés módszerével meghatározásra került hét, egyenként 3-5 országot tartalmazó csoport hat olyan gazdasági mutató alapján, amely a gazdasági válságot megelőzően méri az országok sebezhetőségét és kitettségét államháztartási, külgazdasági és jövedelemeloszlási (azaz szociális) szempontból. Az így kialakított országcsoportokban voltak a várakozásoknak megfelelő hasonlóságok, de meglepetések is a kapitalizmus hagyományos változatainak, illetve az európai szociális modellek klasszikus irodalmához képest. A klaszterképző változók vizsgálata során megállapítható volt, hogy a szociális indikátorpárban jól elkülöníthetők a klaszterek. A másik négy válság előtt kiinduló állapotot leíró indikátornál nem ennyire markáns a hét klaszter elkülönülése. A költségvetési hiány esetében a 6. klaszter lógott ki a sorból és tért el jelentősen a deficit irányában, míg az 5. klaszter a szélsőértékek jelentős eltérése miatt lett egyedi. Az államadósság tekintetében két részre bonthatók a klaszterek: a 2-4. csoportok jellemzően alacsonyabb adósságszinttel, míg az 5-7. klaszterek magasabb szinttel léptek be a járványba, az 1. klaszter pedig a kettő között billegett. Az exporthányad vizsgálata is hasonló kétfelé választhatóságot eredményezett, az 1-3. csoportoknál magas, míg a 4-7. csoportoknál ennél nagyságrendileg alacsonyabb szintet. A turizmusnak való kitettség esetében mindössze az 5. klaszter válik el a nagyobb GDP-hányad és az 1. klaszter az alacsony irányában a másik öt országcsoport homogénebb közösségétől.

A meghatározott klasztereket a pandémia első négy hónapjára, 2020. március-június időszakára nézve elemeztük, négy rövid időszakot jellemző és statisztikailag hamar realizálható mutató alapján:
  • az ipari termelés havi változása az előző év azonos időszakához képest,
  • a munkavállalók mobilitásának változása,
  • a munkanélküliség alakulása és
  • az államkötvények kamatfelárának változása szempontjából.
A szórás, korreláció és illeszkedés kiértékelése alapján indokolt volt a mobilitás és az ipari termelés, valamint a mobilitás és a kockázati felár változását párosával is vizsgálni.

Elemzésünk arra a következtetésre jutott, hogy a négy válságindikátornál a trend a klaszterek közötti homogenitás volt. Az ipari termelés változása esetében minden klaszter viszszalépést mutatott a válság előtti rövid távú viszonyítási időszakhoz képest. Szintén igaz az 1. klaszter kivételével, hogy a klasztereken belüli heterogenitás megnőtt a mutató alakulását illetően. A munkanélküliségnél mindegyik klaszter átlaga kicsit emelkedett, miközben a klaszteren belüli heterogenitás nem növekedett. A munkaerő mobilitása esetében a klaszterátlagok lényegében együtt mozogtak nagyjából azonos szintről indulva és közel azonos szintre érkezve a csökkenő mobilitás irányában. Az ötéves futamidejű államkötvény kockázati felára esetében állapítható meg nagyobb szóródás a növekvő hozam irányába történt elmozdulás során.

A klaszterek alapját adó éves mutatók és a válság alatti viselkedésüket leíró változók öszszekapcsolása nem teszi lehetővé általános főszabályok megállapítását. Ez arra utal, hogy alapvetően nem a válságot megelőző államháztartási, szociális és külső kitettség volt meghatározó a koronavírus első hulláma által okozott rövid távú visszaesés szempontjából. Ez összhangban van elemzésünk kiinduló elméleti alapjával, miszerint az exogén sokk okozta válság nem úgy hat, mint a gazdasági okokból eredő sokk. Ugyanakkor egyedi megállapítások tehetők.

A magas költségvetési hiánnyal és magas államadósságszinttel induló, adósságcsökkentők (6. klaszter) átlag feletti visszaesést szenvedtek el az ipari termelésben. Valamint jelentősen nagyobb kockázatifelár-emelkedést szenvedtek el, mint a szintén magasan fejlett országokat tömörítő turizmusnak nem kitett 1. és a szociálisan érzékeny 4. klaszter. Románia nélkül is közel háromszoros a szociálisan érzékenyekhez képest, és több mint tizenegyszeres a turizmusnak nem kitett országokhoz képest az átlagos kamatfelár-emelkedés az adósságcsökkentők körében a válság előtti és alatti időszak között.

Szintén magas, a többi klasztert meghaladó kockázati feláremelkedés történt a turizmusfüggők (5. klaszter) és a deficitnövelők (7. klaszter) körében, amelyek ugyancsak magas államadósságszinttel indítottak, szemben például a csökkenő exportkitettségűekkel (3. klaszter), amelyek a közepesen fejlett országok közül kerülnek ki, viszont alacsonyabb adósságszintről indultak. Ebből a triviális összefüggésnek (mármint az államadósság szintje és a kockázati felár mértéke közötti kapcsolatnak) viszont ellentmond az adósságmentes 2. klaszter jelentős kockázatifelár-emelkedése. Ebben ugyanakkor meghatározó lehet, hogy Észtország esetében nincs adat ötéves kötvényre, mert olyan rövid futamidejű a minimális adóssága. Így kihagyásra került a számításból, ami torzítja az eredményt. Ezért az ellentmondó viselkedést nem tartjuk igazoltnak.

Minden klaszterre igaznak bizonyult, hogy a mobilitás visszaesése az ipari termelés lassulásával együtt ment végbe, ami intuitív összefüggés, hiszen minél jelentősebbek a közegészségügyi korlátozások, annál inkább adódik az ipari termelés visszaesése. Az ipari termelés változása és a munkaerő-mobilitás alakulásának összekapcsolása során megállapítható volt, hogy rövid távon a klaszterek többségében V-alakú mozgás figyelhető meg, amely azt jelenti, hogy a negyedik hónapban már mérséklődött a recesszió és az immobilitás mértéke. Szoros együttmozgás figyelhető meg az adósságcsökkentőknél (6. klaszter) mind a termelés, mind a mobilitás esetében. Ugyanez megállapítható a csökkenő exportkitettségű (3.) klaszterre is, amely azonban nagyságrendileg eltér az adósságcsökkentők kilengésétől. Az adósságmentesek (2. klaszter) és a deficitnövelők (7. klaszter) a mobilitás szempontjából homogén mértékű elmozdulást mutatnak, míg az ipari termelésben párhuzamos mozgással eltérő mértékű károkat szenvedtek el. A turizmusnak nem kitett (1.) és a szociálisan érzékeny (4.) országok klaszteren belüli viselkedése rávilágít arra, hogy a további kutatás során érdemes további strukturális és intézményi tényezőket vizsgálni a válságpálya meghatározó tényezőinek feltárása érdekében. Az államkötvény kockázati felárának változása és a mobilitás visszaesése közötti kapcsolatból erős következtetések nem vonhatók le.

Általánosságban megállapítható, hogy az országok nagy része esetében a járvány első hullámának mélypontján a válságmutatók túljutottak és júniusra visszakorrigáltak, többékevésbé az eredeti növekedési pályájuk irányába. Ez megerősíti azt a kiinduló feltevést, hogy nem keresletcsökkenést, hanem a mobilitásról való kényszerű lemondást kellett kezelnie a gazdaságpolitikának.

...

Czeczeli Vivien a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegéde, Kolozsi Pál Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, Kutasi Gábor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, Marton Ádám a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegéde

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.



Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra