2013. február 27. 7:30

Hogyan csökkenthetjük 1 és 2 forintossal az államháztartási hiányt?

A 2008. március 1-jén kivont 1 és 2 forintos érmék átváltása az MNB törvény által biztosított 5 éves átváltási időszak lejártával, 2013. február 28-ig lehetséges, azaz a határidő hamarosan lejár. A kint lévő aprópénz nagy részét az érmetulajdonosok még nem változzák vissza, melynek egyik oka az lehet, hogy az érmékben lévő színesfém jóval többet ér, mint maga a névérték.
Bakó Bálint

Talán már mindenki elfeledkezett a nemrégiben még sokakat bosszantó „aprópénzről". 2007. szeptember 30.-án jelentette be az MNB az 1 és 2 forintosok bevonását. Sokan felsóhajtottak, hogy végre nem kell többé az apró váltópénzzel pénztárcájukat kitömniük és nem fog a zsebükben zörögni a látszólag nem sokat érő fémpénz. Az 1 és 2 forintosok a fogyasztók érdekeit védték, mert nem volt lehetősége az eladónak olyan árképzésre, ami a kerekítés szabályaiból adódóan neki kedvez, ebből fakadóan inflációt generál. Természetesen a lefelé kerekítés az eladót sújtaná, bár többnyire a felfelé kerekítés a megszokott.

Érdemes csak egy pár pillantást vetni a mindennapos vásárlásainkra. Milyen számjegyekre végződnek az árak? Előszeretettel használják a boltok az árképzés során a 4-el és 9-el végződő árakat, ami a nem megfelelő mennyiségű áru vásárlásakor a fogyasztót terheli. Sokan lehetnek, akik nincsenek tisztában az érmék fémtartalmának értékével, és így nem is gondolhatták valójában mekkora érték csörgött a zsebükben.

Hamarosan lejár a határidő

A 2008. március 1-jén kivont 1 és 2 forintos érmék átváltása az MNB törvény által biztosított 5 éves átváltási időszak lejártával, 2013. február 28-ig lehetséges, ezt követően erre már nem lesz mód. Az 1 és 2 forintos érmék kivonása a nemzetgazdaságból éves szinten 3-4 milliárd forint megtakarítást eredményezett az államháztartásnak, olvasható az MNB honlapján. Felmerül a címbeli kérdés, hogy miként járulhatunk közvetetten az államháztartási deficit csökkentéséhez úgy, hogy az nem kerül nekünk semmibe?

Az MNB adatai szerint összesen 1096 millió darab egyforintost és 944 millió darab kétforintost gyártatott a jegybank. A bevonás bejelentése óta mindössze 198 millió egy- és 233 millió kétforintos érkezett vissza Az MNB álláspontja alapján, a jelenleg kint lévő 843 millió darab egyforintos és 660 millió darab kétforintos nagy többsége vélhetően már nem fog visszaérkezni a jegybankba, hisz az utóbbi időben, havi átlagban már csak 100-100 ezer darab egy- és kétforintost váltottak be. A visszakerült érmék alapanyagát a jegybank értékesíti.

Bomba befektetési lehetőség rejlik az aprókban

Az 1 forintos tömege 2,05g, aminek 75%-a réz, 21%-a cink és 4%-a nikkel. A 2 forintos 3,1g, réztartalma szintén 75%, és 25% nikkelt is tartalmaz. A réz világpiaci ára a londoni tőzsdén 1738 Ft/kg, ezzel szemben a hazai színesfém feldolgozók is kecsegtető 1350 Ft/kg áron veszik át a rézhulladékot a magánszemélyektől. A szóban forgó pénznemek anyagköltségét a világpiaci árakból érdemes számolni, azonban ez csak egy durva közelítő értéket ad számunkra az 1 és 2 forintos érmék valódi értékéről. Mindez nem jelenti azt, hogy a fémfeldolgozók hasonló áron vennék át tőlünk érméinket.

Egyszerű számításokat elvégezve láthatjuk, hogy egy darab egyforintos anyagköltsége jóval meghaladta a névértékét. A réz világpiaci ára 1738/1000=1,738 Ft/g. 1 forint 1,53 grammot tartalmaz, tehát csak a réz értéke egy darab egy forintosban 1,738*1,53=2,673 Ft. A nikkel világpiaci ára 3,863 Ft/g, egy forint 0,082 grammot tartalmaz, ennek az ára 0,31 Ft. A cink 0,451 Ft/g, így egy egyforintos 0,4305 grammnyi cink tartalma 0,19 Ft-ot jelent. Az összes komponens értékét összegezve 3,18 Ft-ot kapunk.

Kevés olyan kockázatmentes befektetés létezik, mint az imént említett lehetőség, ami több mint két és félszeres haszonnal kecsegteti a befektetőt. Azt gondolnánk, hogy a két forintos esetében a magánszemély haszna kisebb, hisz magasabb a névértéke és csak kicsivel nagyobb a pénz tömege (3,1g). A magas nikkel tartalom azonban magasabb nyereséget hozhat. A tiszta réz tömege 2,325, a piaci árral szorozva (1,7 Ft/g) 4,04, azaz „csak" 200%-os a haszon. Mindemellett, ha az érme 25%-nyi nikkel tartalmát (0,775 gramm) is tekintetbe vesszük a fent már megjelölt világpiaci áron (3,863 Ft/g), akkor az még plusz 2,99 Ft-al gazdagítja nyereségünket, ami összesen 7,03 Ft anyagköltséget jelent egy 2 forintos előállításakor.

Nézzük meg, mit jelentenek a fenti számítások eredményei a gyakorlatban. Tételezzük fel, hogy rendelkezünk 10kg 1 Ft-al és 10 kg 2 Ft-al és be kívánjuk váltani egy színesfém feldolgozóban. 10 kg 1 Forintos 4878 db érmét jelent, ami 7,5 kg réz, ennek a piaci értéke 10 125 Ft. A 2 Ft-os esetében természetesen a haszon szintén 10 125 Ft, azonban kevesebb darab, (3225 db) érméről beszélünk, aminek a névértéke ennek a duplája, azaz 6450 Ft. Figyelemre méltó a kint lévő pénzmennyiség valódi értéke!

Érdemes lett volna ösztönözni a visszaváltást

Minden komponenst beleszámítva 4 mrd Ft-nyi kettő és 2 mrd forintnyi egy forintos van még kint a háztartásokban a bevonás utolsó hónapjában. Az elvégzett számításokból könnyen belátható, hogy a jegybanknak és rajta keresztül az államháztartásnak jelentős haszna lehetne, ha az 1 és 2 forintosok visszakerülnének a jegybankba. Ha időben visszaváltanánk az apróinkat duplán járunk jól, hiszen egyrészt még lehetőségünk van a névértékük megszerzésére, másrészt a beolvasztásból származó haszonnal csökkenthetjük az államháztartási deficitet. A 2013. február 28-ai átváltási határidő lejárta után az MNB nem váltja be az egy- és kétforintos érméket, azokkal a tulajdonosa szabadon rendelkezhet. Tehát semmiféle törvény vagy rendelet nem akadályozza az érmék színesfémként való értékesítését.

A fent említett nagy mennyiségű vissza nem érkezetett pénztömeg biztosan valahol a háztartások ládafiában hever. Meglepő, hogy az MNB még ekkora vagyon láttán sem ösztönözte a gyűjtésüket. Célszerű lett volna egyfajta bonus rendszer bevezetése. Az érmék névérték fölötti visszaváltásával az állam a lakosság érdekeltségnek a növelésével jelentős hasznot is elérhetett volna. Az 1 Ft-os a színesfém feldolgozók rézfelvásárlási ára alapján kb. 2 Ft körül alakulhat. Tehát az állam 1,25 Ft-os visszaváltási áron is nettó 0,75 Ft-al gyarapodhatna érménként. A 2 Ft-os esetében is plus 0,25 Ft-os bonus lehetett volna reális ahhoz, hogy mind a két fél jól járjon. A 0,25 Ft-os bonus költséggel az államnak a két érme visszaváltásából is kb. 1,5 mrd forintnyi bevétele születne.

Kivezetés vár az 5 forintosokra is?

Az államnak az 5 Ft-os érme előállítása is veszteséget okoz, hisz csak a réztartalmának a piaci értéke már megközelíti a névértékét, és ehhez még hozzá kell számolnunk a másik két fém árát, továbbá a járulékos költségeket is (energia, munkaerő stb). Az MNB honlapján kikereshető a forgalomban lévő pénzérméink előállítási költsége. 5 forintos esetén a bruttó ár 14.9 Ft, a 10 forintosnál 31,9 Ft, a 20 forintosnál 27,8 Ft. Az 1 és 2 forintosokhoz hasonló számításokat érdemes az 5 forintosokra is elvégezni. Az 5 forintos össztömege 4,2 g, 0168 g nikkelt (0,64 Ft), 0,882 g cinket (0,39 Ft) és 3,15g rezet (4,25 Ft) tartalmaz. Ezek alapján érdemes fontolóra venni az 5 forintos érmék kivezetését is, Ellenérv csupán a kerekítésből adódó inflációs hatás lehetne, de előbb-utóbb, feltételezhetően az euró bevezetése előtt a kivezetése úgy is be fog következni.

...

A cikk szerzője Bakó Bálint, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági-elemző MSc hallgatója