Az Andy Sumner, a King's College London közgazdászának vezetésével megalkotott javaslat, azaz a Universal Development Commitment lényege, hogy egy nemzetközi megállapodás keretben minden ország befizetné a nemzeti jövedelem egy bizonyos százalékát egy közös kasszába, amelyből a legszegényebb országok felzárkóztatását finanszíroznák.

Jelenleg mintegy 750 millióan élnek a Világbank által meghatározott napi 1,9 dolláros szegénységi küszöbérték alatt, ami ugyan jelentős javulásnak tekinthető a fél évszázada mért kétmilliárd főhöz képest, de még mindig jelentősen csökkenthető lenne egy nemzetközi összefogás keretében.

A javaslat szerint a leggazdagabb országok jövedelmük 0,7 százalékát, a közepesen fejlettek 0,35 százalékot, a fejlődők pedig 0,1-0,2 százalékot fizetnének be a pénzügyi alapba, melynek mérete így mintegy 500 milliárd dollárra rúghatna évente. A kutatók szerint ebből az összegből hatékonyan lehetne felzárkóztatni Földünk népességének legszegényebb 10 százalékát, biztosítva az alapvető élelmiszert, ivóvizet, oktatást és egészségügyi ellátást.


Az eredeti elemzés itt érhető el, egy rövidítés itt olvasható.