2017. január 25. 11:31

Íme az agyelszívás számokban

A brain drain kifejezés, vagyis az agyelszívás a világháború utáni időszakban, az Egyesült Államokba irányuló tömeges kivándorlás során vált ismertté, amely folyamat keretében az USA magához csábította az értékes európai munkaerőt, komoly versenyelőnyre téve ezzel szert. Az elmúlt bő egy évtizedben ismét előtérbe került ez a folyamat, a fogadó fél azonban jelenleg nem az USA, hanem Nyugat-Európa, a kiinduló országok pedig a kelet-európai országok.


A The Economist készített egy igen érdekes grafikont (lásd lent), amely az agyelszívás, vagyis a képzett munkaerő kivándorlásának mértékét szemlélteti. A függőleges tengely százalékosan mutatja a kivándorlók között a diplomások arányát, a vízszintes tengely pedig a kiinduló országban a diplomások arányát.

Látszik, hogy minden vizsgált ország a szaggatott vonal fölött helyezkedik el, vagyis mindegyik országról elmondható, hogy a kivándorlók között magasabb a diplomások aránya - Magyarország esetében ez 35 százalék -, mint a kiinduló országban. Ez alapján kijelenthető, hogy a kivándorlók között túlsúlyban van a képzett munkaerő, ami Nyugat-Európa számára hatalmas nyereség, a kelet-európai régió számára azonban veszteség.

 

 

A The Economist idéz két érdekes IMF-tanulmányt is, egyik arra a következtetésre jut, hogy a visszatelepülési ráta igen alacsony jelenleg, eges kelet-európai országok esetében mindössze 5 százalék körüli, vagyis elmondható, hogy aki egyszer kitelepült, az jó eséllyel kint is mard. A másik tanulmány azt számolja, hogy a kivándorlás által leginkább érintett régiós ország - elsősorban balti országok, Románia és Bulgária - éves GDP-növekedési üteme 0,6-0,9 százalékponttal lenne magasabb, ha nem lenne kivándorlás.

A folyamat a kutatók szerint igen nehezen állítható meg, a leginkább valószínű forgatókönyv az, hogy folytatódik a következő évtizedben is. Ha így lesz, az vélhetően a bérek emelkedését hozza majd a kelet-európai régióban, ami emelkedő inflációhoz vezethet, a technikai fejlődésből adódó automatizáció erősödését hozhatja, hosszabb távon pedig a társadalom további elöregedését és a szociális rendszerekre - elsősorban nyugdíjrendszerre - nehezedő nyomás erősödéséhez vezethet.


Az eredeti elemzés itt érhető el.