A The Economist készített egy igen érdekes grafikont (lásd lent), amely az agyelszívás, vagyis a képzett munkaerő kivándorlásának mértékét szemlélteti. A függőleges tengely százalékosan mutatja a kivándorlók között a diplomások arányát, a vízszintes tengely pedig a kiinduló országban a diplomások arányát.

Látszik, hogy minden vizsgált ország a szaggatott vonal fölött helyezkedik el, vagyis mindegyik országról elmondható, hogy a kivándorlók között magasabb a diplomások aránya - Magyarország esetében ez 35 százalék -, mint a kiinduló országban. Ez alapján kijelenthető, hogy a kivándorlók között túlsúlyban van a képzett munkaerő, ami Nyugat-Európa számára hatalmas nyereség, a kelet-európai régió számára azonban veszteség.

A The Economist idéz két érdekes IMF-tanulmányt is, egyik arra a következtetésre jut, hogy a visszatelepülési ráta igen alacsony jelenleg, eges kelet-európai országok esetében mindössze 5 százalék körüli, vagyis elmondható, hogy aki egyszer kitelepült, az jó eséllyel kint is mard. A másik tanulmány azt számolja, hogy a kivándorlás által leginkább érintett régiós ország - elsősorban balti országok, Románia és Bulgária - éves GDP-növekedési üteme 0,6-0,9 százalékponttal lenne magasabb, ha nem lenne kivándorlás.

A folyamat a kutatók szerint igen nehezen állítható meg, a leginkább valószínű forgatókönyv az, hogy folytatódik a következő évtizedben is. Ha így lesz, az vélhetően a bérek emelkedését hozza majd a kelet-európai régióban, ami emelkedő inflációhoz vezethet, a technikai fejlődésből adódó automatizáció erősödését hozhatja, hosszabb távon pedig a társadalom további elöregedését és a szociális rendszerekre - elsősorban nyugdíjrendszerre - nehezedő nyomás erősödéséhez vezethet.


Az eredeti elemzés itt érhető el.