Tanulmányok, előadások

Jegybanki hitelösztönző programok rendszerezése - célzottság és intenzitás

2018. február 12. 14:50:01
A 2007-2008-ban kirobbant globális pénzügyi válság érdemben visszavetette a hitelpiaci aktivitást, amire számos jegybank hitelösztönző programok bevezetésével reagált. Tanulmányunk a programok paraméterei alapján, a célzottság és az intenzitás (ösztönző erő) szempontjából értékelt 14 nemzetközi és magyar jegybanki hitelösztönző programot. A válság kirobbanását követően a hitelösztönző programok trendszerűen egyre célzottabbak és egyre nagyobb ösztönző erejűek lettek, miközben a méretük tekintetében egyértelmű trend nem volt azonosítható. A kevésbé célzott és kevésbé ösztönző programok felől a célzottabb és magasabb intenzitású programok felé való elmozdulás volt jellemző mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon. A 2013 után bevezetett magyar hitelösztönző programok nemzetközi összevetésben is kiemelkedő célzottságot és intenzitási szintet mutatnak. (Pénzügyi Szemle 2017/4.)


Kolozsi Pál Péter - Parragh Bianka - Pulai György

A globális pénzügyi válság egyik következménye volt a hitelpiaci aktivitás érdemi visszaesése, ami szükségessé tette az állami beavatkozást. A központi bankok jellemzően elsőként a hagyományos működés keretében elérhető eszköztárhoz nyúltak, de idővel több jegybank nemkonvencionális lépéseket is tett a hitelpiac dinamizálása érdekében. Ezek közül jelen elemzés a kereskedelmi bankok számára kedvező feltételek mellett elérhető refinanszírozást vagy egyéb célzott eszközöket biztosító programokra fókuszált.

 

 

Tanulmányunk a célzott hitelösztönző programokat két ismérvcsoport, a célzottság és az intenzitás (ösztönző erő) alapján elemezte. Elemzésünk első lépéseként 11 nemzetközi és 3 hazai hitelösztönző program értékelését végeztük el a két dimenzió mentén, az elemzett programokat elhelyeztük a célzottság-intenzitás térben. A vizsgált példák alapján:

- az első körös hitelösztönző lépésekhez képest a másod- és harmadkörös programok célzottabbak voltak és nagyobb volt ösztönző erejük is, miközben a méret tekintetében egyértelmű trend nem volt azonosítható;

- a programok intenzitása, ösztönző ereje jellemzően emelkedett a célzottság emelkedésével;

- a hitelösztönzés tekintetében a kevésbé célzott és kevésbé ösztönző programok felől a célzottabb és magasabb intenzitású programok felé való elmozdulás volt jellemző mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon;

- a 2013 után bevezetett magyar hitelösztönző programok nemzetközi összevetésben is kiemelkedő célzottságot és intenzitási szintet mutatnak.

Jelen elemzés, illetve az itt felvázolt gondolatok a hitelösztönző programok eredményességének és hatékonyságának empirikus visszamérése, illetve az egyes országok által alkalmazott programok evolúciójának elemzése felé fejlődhet tovább.

...

Kolozsi Pál Péter a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője, Parragh Bianka a Monetáris Tanács tagja, Pulai György a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra