Tanulmányok, előadások

Jelentős bevételt képeznek - mindent az iparűzési adóról

2020. augusztus 6. 13:23:15
Hazánkban a nagyobb gazdasági erővel bíró településeknél a helyi iparűzési adóból befolyt bevételek jelentős tételt jelentenek az éves költségvetésükben. Cikksorozatunk első részében a helyi önkormányzatok 90 százalékánál bevezetett adónemmel foglalkozunk, nyilvánosan is elérhető adatok alapján megnézzük, hogy miként oszlottak meg a közhatalmi bevételek az önkormányzatoknál, melyik önkormányzat milyen mértékű adót vetett ki, valamint azt, hogy kik is valójában az adókötelezettek.

Németh Tamás

Az adóról általánosságban tudjuk, hogy egy olyan egyszeri, vagy folyamatos kötelezettséget jelent, amelyet az állami/önkormányzati közfeladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása érdekében törvényben állapítanak meg. Cikkünkben most kicsit beljebb merészkedünk az adózás világába, és a helyi adók rendszerén belül megtalálható, úgynevezett kommunális jellegű adók közül a helyi iparűzési adóról írunk. A helyi iparűzési adót a széles körben elterjedt és alkalmazott helyi adóként tartjuk számon, de ahhoz, hogy a gyakorlatban is megértsük az adónem jelentőségét, tisztázzunk néhány fogalmat és tegyük őket logikailag is megfelelő helyre.

A gazdálkodás alapvető feltételei biztosítva kell, hogy legyenek

Lássuk. A települési önkormányzatok alapvető feladata a helyi közszolgáltatások biztosítása, de azok ellátásához meg kell teremteni az önkormányzatok önálló gazdálkodásának alapvető feltételeit. Hogyan érhető ez el? Úgy, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezet, pontosabban vezethet be. A főváros esetében az építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális adóját és az idegenforgalmi adót a kerületi önkormányzat, a helyi iparűzési adót a fővárosi önkormányzat jogosult bevezetni.

Az iparűzési adó közhatalmi bevétel. Közhatalmi bevételek a jövedelemadók, a szociális hozzájárulási adó és a járulékok, a bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, a vagyoni típusú adók, a termékek és szolgáltatások adói, így a helyi iparűzési adó, valamint egyéb közhatalmi bevételek, mint például az illetékek, bírságok. A 2018-as adatokat nézve az derül ki, hogy az önkormányzatok összes bevételének mintegy egyharmada (32 százaléka) származott közhatalmi bevételekből, amelyeknek a 98 százalékát az adóbevételek tették ki.


Jelentős bevételt képeznek - mindent az iparűzési adóról


A helyi önkormányzatok közhatalmi bevételeinek jelentős hányada (76 százalék), így az összes költségvetési bevétel 24 százaléka a helyi iparűzési adóbevételekből származik - az arány településtípusonként, és településenként is változik, de ezzel később foglalkozunk még. A nagyobb gazdasági erővel bíró településeknél a helyi iparűzési adóból befolyt bevételek jelentős tételt képviselnek az éves költségvetésben, illetve turisztikai desztinációk vonzáskörzetében - a járványhelyzetet megelőzően - megnőtt az idegenforgalmi adóból származó bevételek jelentősége.

A Magyar Államkincstár nyilvántartása szerint a helyi önkormányzatok 90 százaléka bevezette a helyi iparűzési adót, több mint 50 százaléka közülük pedig a törvényben maximálisan meghatározott két százalékos mértékű adót vetette ki. A megyeszékhelyek közül egyetlen kivétel Győr városa, ahol 1,6 százalék az adó mértéke. Országos szinten 55 olyan település van, ahol egy százalék alatti iparűzési adóval találkozhatunk. Tehát lehetőséget kaptak az önkormányzatok arra, hogy a maximumhoz (két százalék) képest kedvezőbb adómértéket határozzanak meg, sőt el is engedhetik azt. Az, hogy mekkora egy település adómértéke, az az önkormányzat által kiadott helyi adórendeletben szerepel. Az önkormányzat adómentességet, adókedvezményt adhat a törvényben meghatározottak szerint például beruházás esetén, vagy egy háziorvos részére.

Kinek kell fizetni? - az iparűzési tevékenység

Az adókötelezettséget most egy gyakorlati példán keresztül szemléltetjük. Ha egy vállalkozó elindítja vállalkozását, be kell jelentkeznie (le kell jelenteni) annak a településnek az önkormányzatánál, ahol a cége székhelye lesz. Erre 15 nap áll rendelkezésre és egészen addig bejelentkezve kell maradni, amíg a vállalkozás működik, a telephely, a fióktelep fent van tartva. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

A vállalkozó az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenysége esetén az adó alapját úgy kapja meg, hogy a nettó árbevételt csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Cikkünk következő részében szó lesz arról, hogy a helyi iparűzési adóból származó bevételeket hogyan használhatják fel az önkormányzatok, valamint arról is, hogy miről szól a szolidaritási hozzájárulás és mely önkormányzatok kötelezettek rá.


Németh Tamás az Állami Szmámvevőszék Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztályának munkatársa



Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra