Tanulmányok, előadások

Jó kormányzás digitális kihívásai

2020. április 8. 12:31:56
Domokos László: "Ellenőrzés - A fenntartható kormányzás eszköze" című könyvének vonatkozó részeit feldolgozta: Vida Cecília. A könyv 9. fejezete "A megújuló szervezet lényeges stratégiai területei" című rész fókuszában a jó kormányzás és a digitális korszakváltás egymásra hatása, változások, dilemmák állnak. A fejezet a közszféra digitális fejlődésének kihívásait számba véve az átalakulással leginkább érintett területként azonosítja a kommunikációt, a humánerőforrás-gazdálkodást és az értékteremtő folyamatok digitális megújítását.

A 2008-as pénzügyi gazdasági válság rávilágított az állam szerepvállalásának fontosságára a globális gazdasági folyamatok egyensúlyban tartásában és a stabilitás megteremtésében. A válságot követő pénzügyi konszolidációs folyamatok előtérbe állították a közpénzügyek irányításának, szabályozásának és hatékonyabb ellenőrzésének szükségességét. Ennek a társadalmi elvárásnak megfelelve a közpénzek ellenőrzését végző legfőbb intézmények, az élenjáró számvevőszékek újraértelmezték szerepüket és társadalmi küldetésüket.

Napjaink technológiai változásaival szembenéző, a számvevőszékek modern szerepét értelmező tudományos munka Domokos László: "Ellenőrzés - A fenntartható kormányzás eszköze" című az elmúlt év végén megjelent könyve. A szerző a vallja, hogy a "jól irányított állam" a helyesen szervezett társadalom attributuma, a számvevőszék legfőbb küldetése a "jó kormányzás" támogatása. Az állam szerepének megújulása együtt jár az állami intézményrendszer reformjával és egy jól szervezett államnak korszerű közpénzügyi rendszerrel kell rendelkezni, beleértve ebbe a közpénzügyek ellenőrzésének rendszerét, a számvevőszék szerepének megújítását, modernizációját is.

A könyv áttekinti a jó kormányzás alapelveit, intézményeit, eszközeit, ismerteti az Állami Számvevőszék működésének jellemzőit, a jó kormányzás dinamikus ÁSZ-modelljét. Rámutat az állammenedzsment megújításának szükségességére, a vezetői felelősség jelentőségére a köztulajdonú szervezetek irányításában.

A cikk a könyv 9. fejezetét "A megújuló szervezet lényeges stratégiai területei" részt ismerteti, amely fókuszában a jó kormányzás és a digitális korszakváltás egymásra hatása, változások, dilemmák állnak. Ez a fejezet az Állami Számvevőszék stratégiai célkitűzéseinek bemutatásán keresztül tárgyalja a közszféra digitális fejlődésének kihívásait az átalakulással leginkább érintett területeket a kapcsolattartás kommunikációt, a humánerőforrás-gazdálkodást és az értékteremtő folyamatok digitális megújítását.

Kapcsolattartás, kommunikáció

A digitális fejlődés átalakulást hoz a társadalommal, szervezetekkel, az állampolgárokkal való kapcsolatokban. Ezért a közintézmények tevékenységének hasznosulásához tudatos, proaktív kommunikációra van szükség. A Számvevőszék ezt felismerve rendszerszemléletben kezeli és fejleszti digitális térben, internetes felületeken való megjelenését, az ellenőrzöttekkel, állampolgárokkal való kommunikációját. A kapcsolattartás hatékonyságának növelése érdekében célzott kommunikációs stratégiát dolgozott ki és folyamatosan fejleszti, méri, elemzi ezen a területen elért eredményeit. Az ellenőrzési jelentések, elemzései közzététele, elosztása során azok legjobb hasznosulása érdekében a társadalmi- és az ellenőrzöttek célcsoportjaira szabott módszereket alkalmaz. Nyomon követi, visszaméri az ellenőrzési megállapításainak hasznosulását.

Hírportálján keresztül biztosítja a társadalom, állampolgárok számára tevékenységének átláthatóságát, megismerhetőségét, szakmai tevékenységéről folyamatosan tájékoztatást ad. A társadalmi felelősségvállalása a jó kormányzás támogatása érdekében kiemelt figyelmet fordít a tudásátadás digitális formáinak kialakítására a közintézmények vezetőinek képzésére, ellenőrzést végző szakemberek továbbképzésére, távoktatására, felsőoktatási intézményekkel való együttműködésre közös e-learning tananyagok fejlesztésére.

Humánerőforrás-gazdálkodás

A digitális kihívások új, más munkakultúrát teremtenek, amely együtt jár a munkavállalók és a munkaadók egymással szemben támasztott elvárásainak átalakulásával. A tolerancia, a bizalom, etikai elvárások egyre jelentősebb szerepet kapnak a humánerőforrás-gazdálkodás területén. A digitális technológiák egy felöl lehetővé teszik a feladatok megvalósítását fizikai jelenlét nélkül, egyre nagyobb teret kap a távmunka, részmunkaidő és az otthoni munkavégzés más felöl a feladatok hatékonyabb megvalósítását, a teljesítmény pontosabb követését, értékelését biztosítják. A digitális átalakulás felerősíti az értékvezérelt működés iránti igényt, a szervezet értékeinek (küldetésének) rögzítését, az erősségek megőrzését, fejlesztését.

Ezeket a folyamatokat megelőzve a Számvevőszék 2010-ben közzé tett stratégiájában rögzítette küldetését, etikai normáit, integritásalapú működésének elveit, azokat az értékeket, amelyek szilárd alapot biztosíthatnak a jövő változásai során. A stratégia megfogalmazza a számvevőkkel (munkavállalókkal) szemben támasztott etikai elvárásokat, hangsúlyozza a számvevői függetlenséget, valamint a szervezeten belül az integritás alapú működés elveinek érvényesülését, Az ellenőrzések során biztosított a számvevői felelősséget erősítő működés, az elvégzett munka minőségbiztosítása, értékelése. A feladatellátás megszervezése során a szervezet törekszik a legalkalmasabb személy kiválasztására, háromszintű szakmai toborzási rendszert működtetve biztosított a nyílt versenyelv érvényre jutása a kiválasztás során.

Az értékteremtő folyamatok digitális megújítása

A Számvevőszék és a digitális forradalom relevanciája című fejezetet a szerző az alábbiakkal vezeti be: "Kétségkívül a mostani kor legnagyobb kihívása és egyben lehetősége is a technológiák robbanásszerű fejlődése. A digitális forradalom átalakítja világunkat, áthatja az életünket, a munkánkat, gyökeresen megváltoztatja az értékteremtés teljes folyamatát." Ezt követően összefoglalja mit láthatunk ebből az átalakulásról napjainkban.

A digitalizáció lett a 4. ipari forradalom technológiai ösztönzője, az új technológiai megoldások gyors transzformációja előrevetíti a gazdaság és a társadalom gyökeres átalakulását, tudásalapú működését. Hatása még meg sem becsülhető, de olyan újszerű kihívás, amelyre reagálni kell. A Számvevőszék több körben szervezeten belüli együttgondolkodással elemezte az IPAR 4.0 kulcstechnológiáit az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását. A változást generáló legfőbb területek a gépek által hatékonyan irányított folyamatok M2M (machine to machine), a mesterséges intelligencia (Artifical Intelligence - AI) a gépek logikus válaszadásának képessége, ehhez kapcsolódva a digitális szimulációk, rorbotautomatizáció az emberek gépek közötti kommunikáció határozzák meg a haladás irányát. Az IoT: (Internet of Things,), egymással önállóan kommunikáló berendezések által óriási adatforgalmat közvetítő csatorna, 5G gyors adatátvitelt biztosít a virtuális világ, vizualizáció, a valós idejű együttműködés eszköze, a Big Data pedig az egyén által már kezelhetetlen méretű adathalmazok feldolgozását, használatát teszi lehetővé.

A felsorolt technológiák alkalmazásával lehetővé válik az értéktermelő folyamatokban az összes releváns információ valós idejű rendelkezésre állása, az értékláncban az értékkritikus szakaszok beazonosítása, a kontrollpontok meghatározása, szenzorok elhelyezése a folyamatokban. Az adatokból optimalizált értékfolyamat során többletértéket termelő hálózatok jöhetek létre.

A közszféra részre ezek a tudásalapú technológiák a nagytömegű adatok rendelkezésre állását, azok feldolgozásának elemzésének szükségességét, az irányítás új formáit, szintjeit jelentik, de alkalmazásuk kiemelkedő lehetőségeket hordozzák. Napjainkban ezek még távoli lehetőségeknek tűnnek, de a közintézményeknél elkezdődött fejlődés az elektronikus adatkezelés, korszerű pénzügyi, számviteli irányítási rendszerek alkalmazása, digitális technológiák alkalmazása, informatikai biztonsági rendszerek általánosan jellemző közös problémákat mutatnak.
  • A közintézményeinek körében az elektronikus adatok tartalmának, formájának, kezelési módjának a meghatározása, az adatgyűjtés forrásainak megbízhatósága az adatminőség nem egységes nem minden esetben biztosított.
  • Sokszor azonos intézményi körben is eltérőek az alkalmazott pénzügyi, informatikai rendszerek/szoftverek, így az intézmények közötti adatcsere, információáramlás akadályokba ütközik.
  • Az "adatforradalom" nem járt együtt az adatbiztonság teljes körű megteremtésével a személyes, intézményi adatok, adatbázisok veszélyeztetettsége a kiber bűnözés fokozódása miatt egyre nagyobb.
A digitális forradalom eszközrendszerének megismerése után felmerülhet a kérdés, hogy miként kapcsolódik ezekhez a Számvevőszék tevékenysége? Az Állami Számvevőszék példamutató, felelős szervezetként a digitális átalakulás során szerzett tapasztalatait szeretné átadni azoknak az intézményeknek, akik még ezek előtt a kihívások előtt állnak.

Az egyik kulcsterület az innovációs stratégia megfogalmazása, amelynek összhangba kell állnia a szervezet küldetésével, alapértékeivel, hogy biztosítani tudja a fejlődés által generált változtatásoknak a megfelelő keretet. A Számvevőszék innovációs stratégiájában rögzítettek szerint folyamatosan figyelemmel kíséri a technológiai trendeket, az IT technológiák jövőbeli alakulását, az IT -környezet várható alakulását, a külső környezet, ellenőrzött szervezetek változásait, a változások irányait. (Ezt a többoldalú kapcsolatot szemlélteti az 1. ábra)

A radikális technológiai fejlődés átalakítja a Számvevőszék tevékenységét, értékteremtő folyamatait, a fejezet a továbbiakban ezek bemutatásával foglalkozik. Az ellenőrzési tevékenység során meg kell birkózni a külső szervezeten kívülről érkező tömeges információk kezelésével, rendszerezésével az adatbefogadás, feldolgozás megfelelő technológiájának kialakításával, alkalmazásával. A szervezeten belül kihívás az ellenőrzési folyamat digitális átalakítása az információkezelés, strukturált adatbázisok kialakítása, az adatokhoz való hozzáférés technológiai támogatottságának biztosítása adatelemzés, értékelés. Mindezek együtt, lehetőséget teremtenek a digitális térben megvalósított ellenőrzési folyamat kialakítására. A külső szervezetekkel való együttműködés, a belső ellenőrzési folyamatok során azonosított kockázatok az információs kapuk az adatbázisokhoz való hozzáférés, a napra kész jogosultsági, azonosítási rendszer kialakítását teszik szükségessé.

A Számvevőszék az elmúlt évek során folyamatos lépéseket tett értékteremtő folyamatainak technológiai átalakításáért, digitális megújításáért. Többek között 2020-ra létrehozta az ellenőrzött szervezetekkel való együttműködés, adat- és dokumentumátadás elektronikus formáit, az ellenőrzési folyamatok elektronikusan dokumentált folyamatát, informatikailag támogatott adat-feldolgozást, dokumentum-értékelést. Átláthatóbbá tette az ellenőrzés-szakmai munkát, az ellenőrzési folyamat egyes szakaszaihoz kapcsolódó pontos felelősség meghatározása érdekében részekre, (érték-elemekre) bontotta azokat. Az egyes szakaszokhoz kontroll pontokkal rendelt, felelősöket határozott meg, így a számvevők, vezetők teljesítménye, felelősége adott feladatok megvalósításáért beazonosíthatóvá vált. A közeljövőben kiépül egy olyan adatelemzői háttér, amely már megfelelő alapot teremt az adatkezelés ugrásszerű fejlődéshez, tudásalapú ellenőrzés előkészítéshez, kockázat-felméréshez. A modern technológiák rendszerszerű alkalmazása együtt jár az információbiztonság, adatbiztonság kiemelt kezelésével ennek érdekében a szervezet többszintű jogosultságkezelési-, adatvédelmi rendszert alakított ki. A Számvevőszék nemcsak az informatikai rendszerek védelmét alakította ki, a dolgozók informatikai eszközhasználatára és a digitális térben való etikus magatartására vonatkozóan is belső szabályzatot, eljárásrendet készített.

Tovább lépve a tanulmány értelmezi a digitális fejlődés adta lehetőségek hasznosítását az ellenőrzöttekkel való kapcsolattarásban és a "jó kormányzás"-hoz való hozzájárulás területén.

A digitális technológiák lehetővé teszik a külső és belső változásokra való egyre gyorsabb reagálást, a célkitűzések, tervezett feladatok végrehajtásának egyre pontosabb megismerését, a szervezeti teljesítmények értékelését, teret adnak a beavatkozásra, szervezeti szintű változáskezelési rendszert működtetésére. Az ellenőrzési tapasztalatok, kockázatelemzés során feltárt adatok lehetővé teszik a közintézmények eredményes feladatellátásának támogatását, hatékonyságnövelésre további javaslatok megfogalmazását, a "jó gyakorlatok" bemutatását, ami pozitív irányú változásokat indíthat el más hazai szervezeteknél (pl. az ellenőrzötteknél), vagy más nemzetközi számvevőszékeknél (pl. pártok ellenőrzése).

A digitális forradalom előbbiekben beazonosított lehetőségei, az Állami Számvevőszék élén szerzett tapasztalatok, arra késztették a szerzőt, hogy a szervezetért felelős vezetőként összefoglalja a legfőbb ellenőrző intézmény digitális átállás 2030-ig szóló vízióját, amelyek fontosabb elemei az alábbiak.

Vízió-2030

  • 2030-ra Magyarországon az ellenőrzöttek alapdokumentumai, pénzügyi-, vagyongazdálkodási adatai, a feladatellátással kapcsolatos információk közhiteles nyilvántartásokban elektronikusan elérhetők, elemezhetőek lesznek.
  • Megvalósul a belső tervezés, kiválasztás, jelentéskészítés folyamatainak automatizálása, átláthatóság, visszakereshetőség biztosítása mellet, több szcenárió lejátszása.
  • A közeljövőben kommunikáció új szintjei jönnek létre, az "okos" elemek (pl. "okos/intelligens" tanúsítványok) az ellenőrzés folyamatában is alkalmazhatók lesznek, az információ feldolgozás folyamatába épített szenzorok lehetővé teszik a működési folyamatok értékkritikus szakaszainak beazonosítását, a teljesítmény azonosítási rendszerek kiépítését.
  • Az ellenőrzött időszak jelenhez közeledése, a "valós idejű" információkra alapozott "azonnali" döntéshozatal; a kockázatelemzést új szintre emeli.
  • Az adatfeldolgozási módszerek kiszélesedése, az analitikus módszerek lehetőséget teremtenek a közszféra tevékenységhez köthető kontrolladatok meghatározására szenzorhálózat kiépítésére a csalások, pazarló erőforrás-gazdálkodás felderítésére, időben való döntéshozatalra.
  • Az elemzés modern technológiáinak ellenőrzési-, kockázat-elemzési folyamatba való integrálása adat- és szövegbányászat, hálózatelemzés összehasonlítás, komplex modellek kialakításának lehetősége a közpénzfelhasználás területén.
A jövő mindenki számára adott feladata a "digitális forradalom" megvalósítása, a tudásalapú társadalom megteremtése. Mintaadó szervezetként a digitális technológiák alkalmazásában az értéktermelő folyamatok átszervezésében, modern munkakörnyezet megteremtésében az Állami Számvevőszék élen jár. Társadalmi küldetése iránt elkötelezett szervezet felelős vezetőjeként a szerző összefoglalja, megosztja a szervezet digitális átalakulása során szerzett tapasztalatait az olvasóval "Ellenőrzés - A fenntartható kormányzás eszköze" című könyv, 9. A megújuló szervezet lényeges stratégiai területei fejezetében.

Végül a digitális átalakulás társadalmi fontosságáról ezt írja a szerző: "A digitalizáció össztársadalmi stratégiai ügy, a versenyképesség záloga egyben előnyszerzési potenciál. Fontos az együttműködés és összefogás a digitális kompetenciák fejlesztése a jövőbe mutató előrehaladás céljából." (Domokos, 9.3.1. fejezet).


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra