2016. december 14. 12:12

Körkép és kórkép a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó képzésekről

A pénzügyi kultúra színvonala befolyásolja mind egyéni, mind nemzetgazdasági szinten a gazdasági, jövedelmi sokkok eredményes kezelését. Korábbi felmérések a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését célzó képzések eredménytelenségére utaltak. Jelen tanulmány az ilyen irányú képzést folytató szervezetek kérdőíves felmérésével a képzések jellemzőit és eredménytelenségük lehetséges okait térképezte fel. A felmérés adatait statisztikai elemzéssel, hipotézisvizsgálatokkal értékelték ki. (Pénzügyi Szemle 2016/3.)


Németh Erzsébet - Jakovác Katalin - Mészáros Aranka - Kollár Péter - Várpalotai Viktor

Korábbi felmérések, tanulmányok rámutattak arra, hogy Magyarországon a lakosság - és kiemelten a fiatalabb korosztály - pénzügyi ismereteinek szintje elmarad a kívánatostól annak ellenére, hogy pénzügyi kultúra fejlesztése céljából jelentős erőforrások kerültek felhasználásra. A képzések eredménytelenségének közvetlen bizonyítéka továbbá, hogy hallgatótársaiknál nem jobb pénzügyi kultúrával rendelkeznek azok a felsőoktatásban tanulók, akik korábban már részt vettek pénzügyi-gazdasági képzésben.

Aktuális felmérésünk eredményei rávilágítottak arra: a fejlődés egyik gátja az lehet, hogy bár a közoktatásban tanulók jelentős hányada részesül a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó képzésben, ezek a képzések igen rövidek, alig pár órásak, illetve jellemzően az eredményesség visszamérése - és ennek hiányában a képzések megfelelő átalakítása - elmarad. Minden bizonnyal a közoktatásban tanulókat célzó képzések rövid időkerete is nehezíti, hogy a pénzügyikultúra-ismeretek átadása eredményes legyen. Felmérésünk szerint ráadásul a rövidebb képzések jellemzően több témát is átfognak, ezáltal egy-egy téma feldolgozására még kevesebb idő jut.

Kockázatot jelent, hogy a képzési tematika, a tananyagok rendelkezésre állása, nyilvános elérhetősége nem jellemző. Ez különösen problematikus a tanulók képzéseinél, mert így a képzésen átadandó ismeretekről, megközelítésekről, a módszerekről a szülők, a tanárok, az oktatásért felelős kormányzat, illetve az adófizető állampolgár sem rendelkezik elegendő információval.

A kereszttábla-elemzések rávilágítottak további összefüggésekre is. Azon szervezetek, amelyek elsősorban a közoktatásban tanulókat célozzák meg programjaikkal, képzéseikhez jellemzően közpénzt (EU-forrásokat, központi költségvetési támogatásokat), illetve pénzügyi intézmények által nyújtott támogatásokat használnak fel. Kockázatként értékeljük azonban, hogy a milliárdos nagyságrendű közpénzfelhasználás eredményességéről nem áll információ rendelkezésre, mivel a képzési programok eredményességi mérése sem történik meg. A felelős és megalapozott közpénzfelhasználás elősegítésére ezért indokolt lehet, hogy a közpénzből is finanszírozott pénzügyi kultúra fejlesztését célzó programok - tematikájuk és tananyaguk elérhetősége és minőségbiztosítottsága mellett - eredményességükről is számot adjanak.

Aktuális felmérésünk eredményei azt mutatják, hogy a képzések eredménytelenségét a képzésekkel kapcsolatos minőségbiztosítás hiányosságai okozhatják. Az oktatásban a minőséget:

- a képzők felkészültsége,

- az elérhető, jól kidolgozott, a célcsoport igényeire és sajátosságaira szabott tematika (a tematika tartalmazza a képzés célját, célcsoportját, időtartamát, követelményrendszerét, a tartalmi egységeit, tananyagát és az oktató személyét),

- a minőségbiztosított tananyagok (tankönyvek, munkafüzetek, elektronikus tudásbázis),

- a képzési céloknak megfelelő képzési módszerek és időtartam, illetve

- a képzés eredményességének mérése biztosítja.

Ahhoz, hogy a képzések a jövőben eredményesek legyenek, mindenképpen szükséges erősíteni a fenti minőséget és eredményességet biztosító tényezőket. Fontos emellett, hogy az egyes képzési programok megismerhetők, értékelhetők legyenek, és a ma még elszórt, egymástól független kezdeményezések a jövőben egy egymásra épülő képzési rendszerré álljanak össze.

Kutatásunk feltárta, hogy a pénzügyikultúra-fejlesztéssel foglalkozó, jelentős közpénzt felhasználó szervezetek nem a pénzügyi kultúra fejlesztésére leginkább rászoruló felnőtt csoportokat (vagyis például az alacsony jövedelemmel rendelkezőket, munkanélkülieket) célozzák meg. Továbbá tekintettel arra, hogy a felnőtteknek szóló képzések túlnyomó részét a résztvevői befizetés finanszírozza, az alacsony jövedelmi kategóriába tartozók ezeket a képzéseket nem tudják igénybe venni. A felnőtteket célzó képzések ezért jelenleg a rászorultak elenyésző részét érik el, így nem várható, hogy ezek a programok társadalmi szinten mérhető módon járuljanak hozzá a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez.

Érdemes megfontolni, hogy a jövőben hazánk adófizetői pénzből az iskolás korosztályok mellett a felnőtt korosztályok számára is biztosítson képzési támogatást. Megfelelő célra tartottság és minőségbiztosítás mellett így alakulhat ki Magyarországon egy széles réteg számára elérhető pénzügyi tudást, attitűdöt és viselkedést fejlesztő képzési rendszer, aminek hatásai mikro- és makroszinten is érzékelhetők lehetnek.

...

Németh Erzsébet az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője, Jakovác Katalin az Állami Számvevőszék számvevője, Mészáros Aranka a Szent István Egyetem egyetemi docense, Kollár Péter a Szent István Egyetem egyetemi tanársegéde, Várpalotai Viktor az Állami Számvevőszék számvevője

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.