Tanulmányok, előadások

Korszerűség és időszerűség - a magyar számvitel legfontosabb kérdései a XX. század első felében

2019. november 11. 11:36:32
A tanulmány célja, hogy bemutassa és értékelje a számviteli szakma legfontosabb kérdéseit a XX. század első felében. A szakmatörténet mögött röviden vizsgálja a (gazdaság)történeti és jogalkotási folyamatokat, hiszen ezek ismerete nélkül a szakmai információk jelentősége nem értékelhető megfelelően. A két kiemelten vizsgált terület: a számvitelszervezés és a vagyonértékelés a korabeli szerzők munkái alapján. (Pénzügyi Szemle 2019/3.)


Borbély Katalin

A korabeli, mértékadó szakirodalom vizsgálata alapján mindenképpen megalapozottnak tekinthető a számviteli szakmára a korábban megfogalmazott két jellemző, azaz a korszerűség és időszerűség.

A vizsgált időszakban alakultak ki a számvitel és a számviteli információk áramlásának mai értelemben vett jellemzői. Eltekintve az akkori és a mai (digitális) eszközrendszer közötti különbségtől, egyre nagyobb tömegű gazdálkodási információt kellett feldolgozni a lehető legpontosabban és leggyorsabban, mert a gazdálkodás és annak a környezeti hatásokra való reakcióideje jelentősen lecsökkent. A vállalatok vezetőinek egyre komplexebb döntéseket kellett hozniuk, viszonylag rövid idő alatt.

A vagyonértékelés kérdései természetesen nem voltak új keletűek. Ugyanakkor a szakma képviselői nagy hangsúlyt fektettek a számviteli alapelvekre és ezen keresztül a mérlegvalódiság vizsgálatára. Ennek fontossága azóta sem csökkent a legcsekélyebb mértékben sem. Akár a hatályos magyar számviteli törvény értékelési előírásait, akár a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok által előírt értékelési módszereket vesszük alapul - amelyek ismerete a szakmai munka megfelelő színvonalú végzésének elengedhetetlen feltétele -, központi kérdésük az egyes vagyonrészek értékelése, illetve a beszámolóval kapcsolatos alapvető követelmények (megbízható és valós kép, hű bemutatás) maradéktalan teljesítése. Mindez megfelel a mérlegvalódisággal kapcsolatos korabeli elvárásoknak is, és nem összeegyeztethető a titkos tartalék képzésével, felhasználásával.

A korabeli gazdálkodási környezet vizsgálata során egyértelmű a gyors változás, ami leginkább az értékelés stabilitását követelte meg. Ahogy a korábbiakban is olvasható volt, a múlt század első felének gazdasági jogalkotása sokkal kevesebb előírást, korlátot tartalmazott, mint a jelenleg hatályos számviteli törvény. Ezek részletes összehasonlítása azonban, figyelembe véve az egyéb környezeti tényezőket is, messze túlmutat a tanulmány keretein.

...

Borbély Katalin a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra