Tanulmányok, előadások

Közepes jövedelmi csapda vagy fejlettségi csapda és a költségvetési hatások

2019. április 29. 10:57:29
A cikk elemzi, mit is ért az irodalom közepes jövedelmi csapdán és amellett érvel, hogy az ennek mérésére használt mutatók alapján nem lehet meggyőző módon bizonyítani a fejlődés esetleges megtorpanását. Ezért újabb, a fejlődést is mérő mutatókat vezet be, és nemzetközi adatokra támaszkodva vizsgálja több ország helyzetét és fejlődési útját ezen mutatók segítségével. Azt állapítja meg, hogy a magyar gazdaság fejlődési ütemét elsősorban a gazdaság tudásszerkezetének korszerűsítésével, a nagy hozzáadott értéket, tudást és innovációt tartalmazó tevékenységek arányának növelésével lehetne gyorsítani. (Pénzügyi Szemle 2019/1.)


Csath Magdolna

Az elemzések azt valószínűsítik, hogy az irodalomban általában a közepes jövedelmi csapdába kerülés veszélyeit jelző mutatók alapján a magyar gazdaság esetén nem valószínűsíthető a csapdába kerülés közeli veszélye. Viszont, amint ezt a cikkben bizonyítottuk, eleve nem kapunk meggyőző képet egy ország fejlődésének hosszabb távú fenntarthatóságáról, ha nem bővítjük a vizsgált területek, mutatók körét. A cikkben alkalmazott mutatók számát és az elemzéseket természetesen bővíteni lehetne. Vizsgálni lehetne hosszabb idősorokat és azok összefüggéseinek szorosságát matematikai módszerekkel lehetne elemezni.

Azonban már az eddigiekből is levonhatjuk a 6. táblázatban is látható azon következtetést, hogy bár a csapdahelyzetbe való közeli bekerülésünk veszélye, azaz egy visszaesés nem fenyegeti a magyar gazdaságot, viszont a fejlődésünk lelassulása miatti lassabb felzárkózásunk veszélye érzékelhető, ami a költségvetés egyensúlyára is negatív hatással lehet. Ezért indokolt a lassabb fejlődés, a versenyképességi pozíció változó és nem elég gyorsan javuló helyzetének mélyebb okait is részletesen elemezni. Ezek közül a cikk elsősorban a gazdaság szerkezetére, tudástartalma diverzifikáltságára, az innovativitás és termelékenység néhány jellemzőjére helyezte a hangsúlyt.

 

Közepes jövedelmi csapda vagy fejlettségi csapda és a költségvetési hatások

 

Az elemzésekből megállapítható, hogy a felzárkózás gyorsításához és a fenntartható fejlődéshez szükség van:

- az értékláncok meghosszabbítására,
- a hazai, nagy hozzáadott értéket előállító tevékenységek arányának növelésére,
- a gazdaság tudásszektorának erősítésére,
- a tudásalapú, innovatív feladatokat kínáló munkahelyek arányának növelésére,
- az innovációs képesség erősítésére,
- az infokommunikációs ágazat erősítésére,
- az alacsony képzettségűek tudásszintjének emelésére,
- a gazdaság és társadalom digitális képességeinek javítására.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a kiegyensúlyozott fejlődés nem érhető el csupán a külföldi tőkebefektetések további ösztönzésével még akkor sem, ha a jövőben a külföldi cégek már több kutatás-fejlesztési tevékenységet is hozzánk telepítenek. Erős innovatív és tudásalapú hazai gazdasági szektorra is szükség van, amely hosszú távon gondolkodva képes teljes értékláncokat alkotni, és a tulajdonosi profit megfelelő arányát helyben újra beruházni, beleértve nemcsak a gépi, hanem az innovációba és a tudásba való beruházásokat is. Egy ilyen fejlődési irány nemcsak a versenyképességet javítaná, de emelné az életminőséget és ezzel összhangban a várható élettartamot is, erősítve egyben a gazdaság és társadalom válságálló-képességét.

...

Csath Magdolna a Szent István Egyetem kutató professzora

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra