Tanulmányok, előadások

Közszolgáltatások integritáskockázatai és -kontrolljai

2018. augusztus 1. 10:06:01
Az Állami Számvevőszék 2017-ben hetedik alkalommal végezte el a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatait, illetve a korrupció ellen védelmet biztosító kontrollok kiépítettségét értékelő integritásfelmérését. A kutatáshoz 3346 szervezet szolgáltatott adatot. Jelen tanulmány a közszolgáltatások integritási helyzetét vizsgálja. (Pénzügyi Szemle 2018/2.)

Németh Erzsébet - Martus Bettina - Vargha Bálint Tamás

Az állam által biztosított közszolgáltatások jelentős mértékben alakítják az állampolgárok testi és szellemi jólétét (egészségügyi ellátás, közoktatás, ivóvíz, fűtés). Az állampolgároknak erős érdeke fűződik ahhoz, hogy e közszolgáltatások igénybevételét a maguk számára - akár mások rovására és jogszerűtlenül is - maximalizálják (várólisták megkerülése, felvételi rendszerek befolyásolása). A közszolgáltatások ilyen visszaélésszerű elosztása, az egyenlőség elve alapján járó szolgáltatások körében egyenlőtlen hozzáférést okoz. Mindez nagymértékben befolyásolja az állampolgárok bizalmát az állam és intézményei iránt. Mindezekre tekintettel az ilyen tevékenységet folytató állami intézmények integritása kulcsfontosságú.

Eredményeink azt mutatják, hogy a tipikusan közszolgáltatást nyújtó intézmények körében az integritáskockázatok és a kontrollok kiépítettsége együtt mozog, azaz minél magasabb a kockázati szint, annál magasabb a kontrollkiépítettség is. A kutatás emellett arra is rávilágított, hogy az egyéb hatósági vagy ellenőrzési funkcióval rendelkező intézménycsoportok (rendőrség, honvédelem), illetve a független állami szervek integritáskontrollszintje a kockázati szinttől függetlenül magas. Ez minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy a humán közszolgáltatást nyújtó intézmények esetén kevesebb az úgynevezett kemény kontroll, vagyis a jogszabályokban előírt kötelező kontrollelem. Mindez azzal jár, hogy az önkéntesen kialakított kontrollok jobban követik a beazonosított integritáskockázatokat. Ezt akár üdvözölni is lehetne, kutatásunk azonban azt is feltárta, hogy bizonyos, az integritást jelentősen veszélyeztető helyzetek esetén számos esetben nem épültek meg azok mérséklését elősegítő kulcskontrollok.

A közszolgáltatások területén a legjelentősebb kockázatokat a díjköteles szolgáltatás nyújtása, a méltányosság gyakorlásának lehetősége és a szolgáltatás iránti túlkereslet jelenti. A közszolgáltatást nyújtó intézmények körében a kontrollok közül megfelelően kiépített a pénzbeli vagy természetbeni ellátás dokumentáltsága, illetve az összeférhetetlenség és a vagyonnyilatkozat szabályozása.

 

 

Élesen mutatkozik meg ugyanakkor a közérdekű bejelentések és panaszok kezelésére való felkészületlenség. A belső és külső bejelentő rendszer működtetése mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az integritást sértő eseményeket a szervezet megismerhesse, kezelhesse, a kockázatokat megfelelően értékelhesse, illetve a szükséges kontrollokat kiépíthesse. Az, hogy az állampolgár panasza érdemben és hivatalosan nem tud megjelenni a rendszerben, tovább gyengítheti a bizalmat és erősítheti azt a tendenciát, hogy az állampolgár az őt ért hátrányt ne a hivatalos eljárásban bízva, hanem kerülő utakon igyekezzen kiküszöbölni. A bejelentő rendszerek azonban csak abban az esetben tudják betölteni a funkcióikat, ha minden bejelentő számára biztosított a megfelelő védelem, e nélkül ugyanis túlságosan kockázatos lehet például egy kolléga integritást sértő magatartásának jelzése.

Jelentős korrupciós kockázatot hordoz az a tény, hogy az ajándékok, meghívások, utaztatás elfogadása nem megfelelően szabályozott a hazai közszolgáltatást nyújtó intézmények körében. Különösen élesen vetődik fel a szabályozás hiányossága az olyan közszolgáltatást nyújtó szervezetek között, amelynél a kereslet tartósan meghaladja a kínálatot. Ezt mértük például az egészségügyi és felsőoktatási intézményeknél. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a felsőoktatás területén a túlkereslet elsősorban az egyetemi, főiskolai felvételiket érinti. Itt viszont egy olyan kontrollt vezettek be, amely az egyik leghatásosabb integritást elősegítő tényező. Ez pedig a döntési folyamatok automatikussá tétele.

Közel egy évtizede hazánkban a felvételi sorrendet, a szerzett pontok alapján egy gép számolja ki, amely automatikusan értesíti az érintetteket is. Felsőoktatásban dolgozóként magam is tapasztaltam (Németh Erzsébet), hogy a rendszer bevezetése után szinte teljesen megszűntek a korábban oly gyakori protekciót kérő telefonok.

Amennyiben a szolgáltatás igénybe vevői nem látják át, hogy miért kell például az egyik betegnek többet várnia a sürgősségin, mint a másiknak, az komoly feszültséget kelt, és rendkívüli módon erodálja a szolgáltatás iránti bizalmat. A bizalomnak pedig az egészségügyben placebohatása is van. Nem beszélve arról, hogy a betegek együttműködését is javítja. Vagyis, ha a beteg bízik az orvosban, illetve a gyógyító ellátásban, úgy nemcsak jobban követi az orvos utasításait, de azok jobban is hatnak.

Természetesen nincs mindenütt lehetőség egy automata segítségével érkezési sorrendben kiszolgálni az ügyfeleket, de a kockázat beazonosítására, a szabályok kialakítására, azok megismerhetőségének biztosítására és az egyéb kontrollok kiépítésére nemcsak lehetőség, de szükség is lenne.

...

Németh Erzsébet a Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi tanára, Martus Bettina a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanársegéde, Vargha Bálint Tamás az Állami Számvevőszék elemzője

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra