Tanulmányok, előadások

Megjelent az ÁSZ elemzése az aktivitási ráta alakulásáról

2018. április 16. 09:39:48
Jelentősen javultak a munkaerő-piaci mutatók 2006 és 2016 között Magyarországon. 10 év alatt a foglalkoztatottak száma 10,7%-kal emelkedett, a munkanélkülieké ugyanakkor 26,3%-kal csökkent, a gazdaságilag aktívak száma pedig csaknem 350 ezer fővel nőtt a 15-74 éves korú népesség körében - áll az Állami Számvevőszék friss elemzésében, melyet az aktivitási ráta, a foglalkoztatottság és munkanélküliség 2006 és 2016 közötti alakulásáról készített. Az ÁSZ elemzése kiemeli: a gazdasági aktivitás növekedése közvetett módon hozzájárult a GDP-arányos bruttó államadósság csökkentéséhez is.

Dr. Kádár Kriszta - Dr. Pulay Gyula

Az aktivitási ráta 2006-2016 közti alakulásáról tett közzé elemzést az ÁSZ. Az elemzés feltárja, hogy a vizsgált időszakban milyen meghatározó munkaerő-piaci folyamatok zajlottak hazánkban, hogyan hatottak a kormányzati intézkedések, valamint egyéb külső tényezők közvetlenül és közvetve a foglalkoztatottak és munkanélküliek számára. Az ÁSZ elemzése a 15-74 éves magyar népesség gazdasági aktivitásának 2006-2016 közötti változását, és annak főbb jellemzőit mutatja be. Az elemzés a KSH aktivitásra vonatkozó statisztikai adatainak felhasználásával készült.


Gazdaságilag aktívnak tekintjük a foglalkoztatott és az aktívan munkát kereső munkanélküli népességet. Az aktivitási ráta, azaz a gazdaságilag aktívak aránya a munkaképes korú népességben a munkaerő-piac egyik legfontosabb mutatószáma: az aktivitás növelése hozzájárul a gazdaság növekedéséhez (az adókból és járulékokból származó bevételek növekedéséhez, egyes szociális kiadások csökkentéséhez, a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságához), és a GDP növekedése pedig hatással van az államadósság mutató alakulására.

Az aktivitási ráta, azaz a gazdaságilag aktívak aránya a munkaképes korú népességben a munkaerő-piac egyik legfontosabb mutatószáma: az aktivitás növelése hozzájárul a gazdaság növekedéséhez (az adókból és járulékokból származó bevételek növekedéséhez, egyes szociális kiadások csökkentéséhez, a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságához), és a GDP növekedése pedig hatással van az államadósság-mutató alakulására. A gazdasági aktivitás változását egyrészről a piac kereslet-kínálati viszonyai és az azokat befolyásoló tényezők (például gazdasági növekedés, válság, demográfiai hatások), másrészről pedig a kormányzati és önkormányzati politika befolyásolja.


Növekvő foglalkoztatás, csökkenő munkanélküliség

Az 1. sz. ábra az aktívak és foglalkoztatottak számának alakulását mutatja be. Magyarországon a gazdasági aktivitás a 15-74 éves korúak körében 2006-2009 között csökkent, majd 2011-től 2016-ig annak ellenére nőtt (55,2 %-ról 61,1%-ra), hogy a korosztályos népesség létszáma 2,7 százalékponttal csökkent az időszak végére (a 2006-os 7,72 millió főről 2016-ra mintegy 7,5 millió főre). 2011-től kezdődően a foglalkoztatás is növekedésnek indult. Ez utóbbi dinamikája 2014-től meghaladta a gazdasági aktivitás növekedését, azaz egyidejűleg a munkanélküliség is jelentősen mérséklődött. Összességében 2016-ban a foglalkoztatottak száma 10,8%-os növekedést, míg a munkanélkülieké 26,3%-os csökkenést mutatott 2006-hoz képest. Ezzel egy időben, 15,8%-kal lett kevesebb a gazdaságilag inaktívak - nyugdíjasok, szociális ellátásban részesülők, valamint az eltartottak - száma.

Ha a gazdaságilag aktív népesség számának változását és a foglalkoztatottak számának változását vetjük össze a vizsgált időszakra vonatkozóan, akkor megállapítható, hogy a válság időszakában, de már a kilábalás kezdeti szakaszában, 2010-ben a gazdaságilag aktív népesség száma lassú növekedésnek indul és az elemzett időszak végéig a növekedés közel azonos ütemben folytatódik, miközben a foglalkoztatottak számának növekedése csak 2011 után kezd emelkedni és 2014-ben éri el a 2006-os szintet. Az aktivitás növekedési üteme egészen 2015-ig magasabb, mint a foglalkoztatásé, 2015-től azonban a foglalkoztatás meredeken kezd nőni, növekedési üteme meghaladja az aktivitásét, amely folyamat még 2016-ban is folytatódott.

Javulás mindkét nem, korcsoport és régió esetében

Az aktivitási ráta annak ellenére növekedett mind a férfiak, mind a nők, valamint minden korcsoport esetében, hogy az aktív korú népesség száma jelentősen lecsökkent az időszakban. A javulás nem csak minden nem és korcsoport, de minden magyarországi régió esetében is kimutatható volt.

Az elemzett időszakban a 15-74 éves népességen belül a férfiak gazdasági aktivitása - kisebb ingadozásokkal - mintegy 15 százalékponttal meghaladta a nők gazdasági aktivitását. A különbséget magyarázza, hogy a kisgyermekes nők többsége a fizetett gyermekgondozási ellátás teljes idejét igénybe veszi (ebben az időszakban a statisztika gazdaságilag inaktívként tartja számon őket). A nők 40 éves munkaviszonyhoz kötött öregségi nyugdíjának igénybevétele is jelentősen csökkentette az aktívak létszámát.

2006-hoz viszonyítva 2016-ra mindkét nem és minden korcsoport esetében nőtt az aktivitás mértéke. Ugyanakkor az egyes korcsoportok között jelentős különbségek mutatkoznak a növekedés mértékének tekintetében. A férfiaknál a növekedés a 60-64 éves korcsoport esetében volt a legjelentősebb mértékű (28 százalékpont) 2006 és 2016 között. Őket az 55-59 éves korcsoport (17,7 százalékpont) és az 50-54 éves korcsoport (12,6 százalékpont) követi. A nőknél, bár más sorrendben, szintén ebben a három korcsoportban emelkedett a leginkább az aktivitási ráta: az 50-59 éves korcsoportban 23,4 százalékponttal, a 60-64 éves korcsoportban 14,3 százalékponttal, az 50-54 éves korcsoportban pedig 13,8 százalékponttal.

Az aktivitás nagymértékű növekedése az idősebb korcsoportok esetében elsősorban a nyugdíjrendszert érintő szigorításokkal magyarázható, illetve, az elmúlt időszak munkaerő-piaci keresletének növekedésével, amely a korábban (munkaerő-piaci szempontból) veszélyeztetett csoportok elhelyezkedésének is kedvez. Mindamellett, a férfiak és a nők esetében is jelentős csökkenés következik be az 59. életévet követően: míg az 55-59 éves korosztályban az aktívak aránya átlagosan 73,2%-os volt 2016-ban, a 60-64 éveseknél ez az arány már csak 35,3%. Ilyen nagyarányú csökkenés a nyugdíjkorhatár 65 évre emelésével (2020-ban) már nem lesz tapasztalható.

Számottevő növekedés látható a 20-24 éves korcsoport esetében is, ami a felsőoktatásban történő létszámcsökkenéssel - 2006-ban 84 269 fő, 2016-ban már csak 79 284 fő jelentkezett főiskolai vagy egyetemi képzésre -, a nők esetében pedig a gyermekvállalás egyre későbbi időpontra történő kitolódásával, a gyermek melletti munkavállalást segítő kormányzati intézkedésekkel is magyarázható, ami esetükben a 25-29 éves korcsoportban is jelentős mértékű növekedést generált az aktivitás tekintetében. A felsőoktatásban és a gyermekvállalásban történő létszámcsökkenést a korcsoport létszámának természetes csökkenése is magyarázza. A korcsoportok és nemek szerinti aktivitást a 2. ábrán mutatjuk be.

A teljes népességen belül a 15-74 éves korcsoportban az alacsonyabb végzettségűek arányának csökkenése, és ezzel párhuzamosan a középiskolai és felsőfokú végzettségűek arányának növekedése figyelhető meg. 2016-ban a kvalifikált népesség száma a tíz évvel korábbihoz képest 9,9 százalékponttal magasabb volt. A 3 ábra szemlélteti, hogy a szakiskolai és szakmunkásképzői végzettséget leszámítva 2006-hoz viszonyítva 2016-ban minden végzettség-típusnál növekedés következett be az aktivitásban, és az aktivitást az iskolázottsági szint emelkedése is növelte, mivel a magasabb iskolai végzettségű csoportokat magasabb gazdasági aktivitás jellemezte.

Az aktivitás növekedésének közvetlen és közvetett okai

A főbb közvetlen okok közé tartozik a nyugdíjkorhatár emelkedése, az idő előtti nyugdíjba vonulás lehetőségeinek korlátozása, a megváltozott munkaképességűek ellátó-rendszerének és rehabilitációjának átalakítása, az aktívkorúak jövedelempótló ellátásainak szigorítása, a kötelező iskolába járás korhatárának csökkentése. Közvetetten hatott az aktivitásra a közfoglalkoztatás kiterjesztése, a munkaképes korú lakosság kedvezőbb iskolai végzettség szerinti összetétele az aktívak körében, valamint 2013-tól kezdve a javuló foglalkoztatási helyzet.

A kormányok részéről a munkaerő-piac szereplőinek aktív eszközökkel való befolyásolása többek közt járulékátvállalással, területi mobilitás segítésével, álláskeresést ösztönző támogatások nyújtásával, passzív eszközökkel történő támogatása, így például munkanélküli ellátás folyósításával történt. Az adó- és járulékpolitikában valamint a segélyezési rendszer szabályozásában a 2010. évet követően tett lépések is hozzájárultak az aktivitás növekedéséhez.

Az aktivitásra a közvetetten ható tényezők közül a legjelentősebb hatást a közfoglalkoztatás gyakorolta. A közfoglalkoztatás elsősorban a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat érintette. A közfoglalkoztatottak száma a vizsgált időszakban folyamatos növekedést mutatott, 2016-ra számuk meghaladta a 220 ezer főt. A közfoglalkoztatás rendszere nem csak a korábban munkanélküliek foglalkoztatását tette lehetővé, hanem mérsékelte a tartós munkanélküliek inaktívvá válását, és így hozzájárult a gazdasági aktivitás növekedéséhez is.

Magyarországot a foglalkoztatottság és munkanélküliség területi adatait tekintve is egyenlőtlenség jellemzi. Miközben Budapest és Pest megye lakosságának száma növekedett az elemzett időszakban, a többi régióban az elvándorlás és a csökkenő lakosságszám miatt jelentős mérséklődés következett be. Ezekben a régiókban - a népesség csökkenése ellenére - mindenhol javultak a foglalkoztatással és munkanélküliséggel kapcsolatos adatok. 2016-ban a férfiak aktivitási rátáját tekintve a Közép-Magyarországi régió volt az első helyen 72,1%-os aktivitási rátával, a legdinamikusabb növekedés Dél-Alföld (59,2-ről 67,4%) és Észak-Magyarország esetében következett be, azonban Észak-Magyarország a növekedés ellenére továbbra is az utolsó volt (65,1%). A nők aktivitási rátája - a válság időszakát jellemző időszakos visszaeséstől eltekintve - minden régióban nőtt, megfigyelhető a leszakadó régiók felzárkózása (Észak-Alföldön 2016-ban 53,3%-ra, Dél-Alföldön 45,0%-ról 53,6%-ra nőtt). A legalacsonyabb aktivitás Észak-Magyarországot jellemezte 2016-ban (49,6%), azonban a növekedés itt is dinamikus volt 2013-at követően.

A csökkenő népességű megyékben és régiókban a javulás elsősorban a közfoglalkoztatással függ össze: a közfoglalkoztatottak átlagos létszáma 2016-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg (Észak-Alföld) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Észak-Magyarország) volt a legmagasabb, a közfoglalkoztatottak csaknem egyharmada (32,3%-a) köthető ehhez a két megyéhez.

Az aktivitás növekedése hozzájárult az államadósság csökkentéséhez

A reál GDP értéke 2006-2013. közt stagnált vagy csökkent, növekedése csak 2013-tól indult meg. Ettől az évtől kezdve, az aktivitás illetve a foglalkoztatottság nagyobb ütemben növekedett a korábbi évekhez képest. A termelés és a foglalkoztatás kölcsönös és szinergikus volt, tekintve, hogy a foglalkoztatottság növekedése a megtermelt jövedelem nagyságát növelte, a kedvező növekedési kilátások, a bővülő gazdaság pedig a vállalkozásokat a foglalkoztatás növelésére késztette.

Az államadósság-mutató a 2011. december 31-ei 79,9 %-ról, 2016. év végére 73,9 %-ra mérséklődött. Mindeközben a bruttó államadósság több mint 3000 milliárd forinttal növekedett Következésképpen az államadósság-mutató javulása a GDP növekedésének volt köszönhető. Ez aláhúzza annak fontosságát, hogy - egy alacsony aktivitási szintről indulva - a gazdasági aktivitás növekedése bővítette a munkaerőforrást, ily módon hozzájárult a foglalkoztatás és ezen keresztül a gazdaság növekedéséhez.

Ugyanakkor a növekvő gazdasági aktivitás és foglalkoztatás következtében mérséklődtek az inaktívaknak és a munkanélkülieknek fizetett szociális transzferek is, amelyek az államháztartás kiadásainál jelentettek megtakarítást, azaz potenciális lehetőséget az államháztartási hiány mérséklésére, ami kedvezően hatott az államadósság alakulására is.

...

Dr. Kádár Kriszta az Állami Számvevőszék projektvezetője, Dr. Pulay Gyula az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra