Tanulmányok, előadások

Mennyire forgatta fel a COVID-19 járvány a munkaerőpiacot?

2020. szeptember 30. 10:00:01
A COVID-19 járvány által leginkább sújtott szektorok intenzív keresletcsökkenése következtében jelentősen csökkent a foglalkoztatás és nőtt a munkanélküliség. Július végére javulás következett be, de a foglalkoztatottak száma még júliusban is csaknem 80 ezer fővel elmaradt a tavaly júliusi szinttől. A munkáltatók többsége a gazdasági visszaesést átmenetinek tartotta, és anyagi áldozatok árán a munkaerő egy részét megtartotta. Az állami támogatások ebben segítséget nyújtottak.

Dr. Pulay Gyula

A most nyilvánosságra hozott számvevőszéki elemzés bemutatja a COVID-19 járvány okozta gazdasági visszaesésnek a munkaerőpiacra gyakorolt hatását. Az elemzés áttekinti a járvány kezdetétől meghozott munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő intézkedéseket, valamint azok eredményeit. A jelen cikk ennek az elemzésnek néhány részletét ismerteti.

A járvány által leginkább sújtott szektorokban (pl. vendéglátás, turizmus, autóipar) a kereslet drasztikusan csökkent, de más, kevésbé érintett szektorokban is megjelentek a mobilitás korlátozásának a következményei. A hirtelen keresletcsökkenés hatására csökkent a foglalkoztatás és nőtt a munkanélküliség. 2020. I. félévében a foglalkoztatottak átlagos száma 75 ezer fővel (1,7 százalékkal) csökkent a 2019. évi átlagos létszámhoz képest. A munkanélküliségi ráta az év eleji 3,7 százalékról júniusra 5,1 százalékra emelkedett, majd júliusban lecsökkent 4,7 százalékra. A munkanélküliek száma júniusban 52 ezer fővel magasabb volt, mint egy évvel korábban, a júniusi mélypontot követően júliusban enyhe javulás volt tapasztalható.

A munkaerő-piaci folyamatokat az elemzés többféle mutató segítségével próbálja megragadni. A munkaerő-piaci mutatók alakulásában éven belüli hullámzás figyelhető meg. Ezért 2020. I. félévének havonkénti adatait célszerű az előző évek azonos időszakára vonatkozó adatokkal is összehasonlítani. Az 1. ábra a foglalkoztatottak 2020. év első hét havi átlagos létszámát viszonyítja a 2019. év azonos havi adatához.

Mennyire forgatta fel a COVID-19 járvány a munkaerőpiacot?

Forrás: KSH Gyorstájékoztatók, 2019. december-2020. július, https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok#/hu/home

Az ábra azt mutatja, hogy a 2019. évi állapothoz képest a foglalkoztatottak létszámában 2020-ban márciustól júniusig egyre nagyobb elmaradás volt tapasztalható. Ezzel szemben júliusban közeledett egymáshoz a két létszám, mivel 2019-ben júniusról júliusra összesen mintegy 7 ezer fővel, 2020-ban viszont több mint 30 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma. Ez arra utal, hogy a júliusi növekedés nem csak a szezonális hatásoknak köszönhető, hanem annak is, hogy a foglalkoztatás a gazdaság egyes területein ismét emelkedni kezdett.

A 2. ábra az álláskeresők közé belépők 2020. évi szektorális adatait veti össze az elmúlt öt év havi adataival, láthatóvá téve az idei folyamatok jellegzetességeit.

Mennyire forgatta fel a COVID-19 járvány a munkaerőpiacot?

Forrás: NFSZ munkaerő-piaci statisztikák, https://nfsz.munka.hu/tart/munkaeropiac alapján saját szerkesztés

Az újonnan regisztrált álláskeresők száma minden év márciusában megugrott, majd visszaállt az adott ágazatra jellemző érték köré. Az új álláskeresők számának idén tavaszi megugrása azonban a kereskedelem és vendéglátás, a nem anyagi szolgáltatások, valamint az ipar tekintetében eltér a mintázattól. A kereskedelem, vendéglátás esetében a belépők száma áprilisban jelentősen megugrott a korábbi években megszokotthoz képest, majd a növekedés azonnal leállt. A nem anyagi szolgáltatások esetében a korábbi kiugró értékek elsősorban a közfoglalkoztatási ciklushoz kötődtek. Ez a hatás idén márciusban is jelentkezett, ezért a járvány hatása az áprilisi, májusi magasabb adatokban tükröződik. Az iparból kikerülők száma is megemelkedett áprilisban, de kevésbé meredeken, mint a kereskedelem és vendéglátás ágazatban, viszont a magasabb létszám még júniusban is jellemző volt.

Az elmúlt öt év adatai alapján várható értéknél mintegy 90 ezer fővel többen léptek be az álláskeresők közé 2020 márciusa óta. Ez a növekmény döntő részben a járvány hatásaival magyarázható.

Ez utóbbit támasztják alá a 3. ábra látható változások is. Az ábráról az olvasható le, hogy 2020. áprilistól júliusig minden hónapban, minden megyében és Budapesten is magasabb volt a regisztrált álláskeresők száma, mint 2019 azonos hónapjaiban. A legnagyobb arányú változás éppen ott következett be (kiugró mértékben Győr-Moson-Sopron megyében, majd Budapesten és több Dunán-túli megyében), ahol a munkanélküliség korábban a legalacsonyabb volt.

Mennyire forgatta fel a COVID-19 járvány a munkaerőpiacot?

Forrás: NFSZ munkaerő-piaci statisztikák, https://nfsz.munka.hu/tart/munkaeropiac alapján saját szerkesztés

A 4. ábra jól mutatja, hogy a járvány a különböző szintű iskolai végzettséggel rendelkezőket is eltérő mértékben érintette.

Mennyire forgatta fel a COVID-19 járvány a munkaerőpiacot?

Forrás: NFSZ munkaerő-piaci statisztikák, https://nfsz.munka.hu/tart/munkaeropiac alapján saját szerkesztés

Áprilistól megugrott a szakmunkás és szakiskolai végzettséggel rendelkező új álláskeresők száma, holott ez a korábbi évekre egyáltalán nem volt jellemző. Ugyanakkor a munkahely-megőrző intézkedések fontosságát jelzi, hogy esetükben az áprilisi kiugró értékek után májustól folyamatosan csökkent az új álláskeresők száma. A legfeljebb 8 általánost végzettek esetében a járvány foglalkoztatási hatásai kevésbé láthatóak, mivel azt felülírja a közfoglalkoztatás ciklikusságából adódó ingadozás. Az újonnan állást kereső diplomások számában nem következett be áprilisban hirtelen növekedés, viszont számuk májusban és júniusban sem csökkent. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy diplomás dolgozóikat a munkáltatók igyekeztek tovább megtartani, de az is lehet, hogy a felsőfokú végzettségűek közül többen hosszabb felmondási idővel rendelkeztek, és így esetükben jobban széthúzódott az időben az álláskeresővé válás.

A munkaerő-kereslet változását a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásába bekerülő új üres álláshelyek számán keresztül próbálta az elemzés megragadni. Az erre vonatkozó adatokat az 5. ábra mutatja be.

Mennyire forgatta fel a COVID-19 járvány a munkaerőpiacot?

Az ábráról leolvasható, hogy az üres álláshelyek többsége támogatott álláshely. Az elemző munka azt is felszínre hozta, hogy az utóbbiak jelentős része a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódik. Ezért egy külön görbén (az ahhoz tartozó jobboldali skála segítségével) ábrázoltuk azt is, hogy a támogatott új munkahelyek hány százaléka a közfoglalkozatásra rendelkezésre álló munkahely. Látszik, hogy a márciusi 93 százalékról áprilisban és májusban még 60 százalék feletti volt a közfoglalkoztatásra megnyitott üres munkahelyek aránya. Ez júniusban és júliusban tovább mérséklődött, annak köszönhetően több tízezerrel emelkedett az egyéb támogatott munkahelyek száma a gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. A júliusi álláshelyek közül az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 52 ezer volt, amelynek már csak 24 százaléka tartozott a közfoglalkoztatáshoz. Az újonnan bejelentett, nem támogatott álláshelyek júliusban az összes álláshely 16 százalékát adták ki, ezek főképpen egyszerű, szakképzettséget nem igénylő munkakörök betöltésére irányultak.

Az adatok arra mutatnak rá, hogy az üres álláshelyek számának növekedése főképpen a támogatott lehetőségek bővülésének köszönhető, ugyanakkor a nem támogatott álláshelyek számában júliusig csak kismértékű növekedés következett be.

Ez még hangsúlyosabbá teszi azt a kérdést, hogy a COVID-19 járvány kapcsán állásukat elveszítők el tudtak-e helyezkedni még mielőtt a maximum három hónapra járó álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítették volna. Ennek megválaszolását segíti a 6. ábra, amely azt mutatja, hogy az álláskeresési járadékból kikerülők száma az áprilisi mélypont után folyamatosan nőtt. Kedvező, hogy májustól folyamatosan emelkedett azok aránya, akik az elhelyezkedésnek köszönhetően kerültek ki az álláskereséséi járulékban részesültek közül. A június végi, 90,6 ezer álláskeresési járadékban részesült személy közül 15,8 ezren tudtak elhelyezkedni júliusban a munkaerőpiacon. Ugyanakkor 4,7 ezer fő esetében anélkül járt le az álláskeresési járadékra jogosultság időtartama, hogy sikerült volna elhelyezkedniük. Az adatok azt mutatják, hogy a javuló elhelyezkedési arány ellenére folyamatosan emelkedett azoknak a száma, akik járadékos időszak alatt nem tudtak munkát találni.

Mennyire forgatta fel a COVID-19 járvány a munkaerőpiacot?

Forrás: NFSZ munkaerő-piaci statisztikák, https://nfsz.munka.hu/tart/munkaeropiac alapján saját szerkesztés

Az elemzés a felmerülő kockázati tényezők tekintetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkáltatók többsége a gazdasági visszaesést átmenetinek tartotta, és ekként is kezelte, ami azt jelentette, hogy szignifikáns anyagi áldozatok árán a munkaerő egy részét megtartotta. Az állami támogatások ebben segítséget nyújtottak. A járvány második hulláma erősödése esetén a gazdasági visszaesés már nem lenne átmenetinek tekinthető, ezért újabb elbocsátási hullámok is bekövetkezhetnek. A járvány újabb megjelenése mellett annak időbeli elhúzódása, súlyossága, illetve az ezekre adott nemzetközi és hazai kormányzati válaszok jelentősen befolyásolják a gazdasági folyamatok várakozásait, azok valós alakulását, a munkaerő-keresletet, így a foglalkoztatottsági helyzetet is. Mivel a COVID-19 járvány a különböző ágazatokat eltérő mértékben érinti, ezért várhatóan a felépülés is különböző mértékű lesz. Így célszerű lehet a munkavállalók átáramlásának intenzívebb támogatása a gazdasági visszaesésben tartósan érintett ágazatokból a gyorsabban magukra találó vállalkozások felé, aminek egyik elengedhetetlen eszközrendszerét az átképzések jelenthetik.


A számvevőszéki elemzést teljes terjedelemben ide kattintva érheti el.


Dr. Pulay Gyula az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője


Hivatkozott szakirodalom:

1. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: Munkaerő-piaci statisztikák (https://nfsz.munka.hu/tart/munkaeropiac) (letöltve: 2020.09.25.)

2. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: Havi gyorsjelentések, 2020. március - 2020. július (https://nfsz.munka.hu/tart/munkaeropiac) (letöltve: 2020.09.25.)

3. Központi Statisztikai Hivatal: Gyorstájékoztatók, 2019. december-2020. július (https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok#/hu/home) (letöltve: 2020.09.25.)



Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra