Tanulmányok, előadások

Mi jellemzi a köztulajdonú gazdasági társaságok integritásának helyzetét?

2018. április 25. 10:02:01
Összevont felmérést készített az Állami Számvevőszék az állami és önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok korrupciós kockázatairól és integritási helyzetéről. Az ÁSZ kérdőíves kutatása, amelyben 752 gazdasági társaság vett részt, számos kockázati tényezőre hívja fel a figyelmet, többek között rávilágít: a jogszabályban nem kötelezően előírt, de az integritási szempontból fontos úgynevezett lágy kontrollokat viszonylag kevés társaság alkalmazza. A kisméretű, gyenge kontrollal rendelkező társaságok magas száma pedig komoly integritási kockázatot jelent.


Ivanyos János - dr. Pulay Gyula

Az állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő társaságok közvagyont hasznosítanak, közpénzt használnak, közszolgáltatásokat nyújtanak, ennek következtében integritásukat, a korrupcióval szembeni védettségüket számos tényező befolyásolja. Erre tekintettel az Állami Számvevőszék a közszféra intézményeinél 2011-ben indult integritás felmérés után, 2016-2017-ben kiterjesztette a kutatását előbb az állami, majd az önkormányzati vállalatokra, 2017 októberétől pedig összevont felmérésben értékelte a köztulajdonú gazdasági társaságok integritási helyzetét.

A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze a köztulajdonban álló gazdasági társaságok integritási kockázatait, korrupcióval szembeni ellenálló-képességét és feltárja ezek összefüggéseit a társaságok főbb jellemzőivel. Az ÁSZ kérdőíves kutatásában 752 állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő társaság vett részt. A felmérés keretében beérkezett és feldolgozott kérdőívek alapján azonosításra kerültek az integritás szempontjából különösen veszélyeztetett területek, valamint azok az integritást erősítő kontrollok, amelyeknek a szélesebb körű alkalmazása jelentősen növeli a köztulajdonú gazdasági társaságok korrupcióval és más, az integritásukat sértő eseményekkel szembeni ellenálló-képességét.

Az integritás-kérdőívre adott válaszok alapján a gazdasági társaságok integritási, korrupciós érintettségére és az integritáskontrollok kiépítettségi szintjére vonatkozóan három, százalékos formában kifejezett index került kiszámításra: Eredendő Veszélyeztetettségi Tényezők (EVT), Veszélyeztetettséget Növelő Tényezők (VNT) és Kontrollt Erősítő Tényezők (KET) indexe.

A három indexnek a sokaság egészét, a sokaságon belül - különböző szempontok szerint - képzett csoportokat, vagy egyes kiemelt területekhez kapcsolódó tényezőket jelző mértéke alapján elemezhetővé vált, hogy a társaságok milyen mértékben képesek az integritási kockázatok feltárására, megelőzésére, kezelésére.

 

 

A táblázat adatai azt mutatják, hogy a többségi önkormányzati tulajdonban álló társaságok veszélyeztetettsége és kontrollszintje is alacsonyabb, mint a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságoké. A mélyebb elemzés azonban rámutatott arra, hogy ez az eltérés nem a tulajdonlással függ össze, hanem annak a következménye, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok átlagos mérete kisebb, mint az állami gazdasági társaságoké. A társaságok mérete szerint viszont lényeges a különbség mind a veszélyeztetettség, mind a kontrollszint tekintetében.

A felmérés azt tárta fel, hogy a társaságok integritási veszélyeztetettsége a társaság méretével párhuzamosan nő (lásd 1. ábrát). A nagyobb integritási kockázattal rendelkező társaságok kontrolljai ugyanakkor általában jobban kiépítettek, mint a kisebb kockázattal rendelkezőké (lásd a 2. ábrát), de ez az összefüggés mérsékelt: számos jelentős kockázattal rendelkező társaság esetében hiányoztak az integritási veszélyekkel szembeni megfelelő ellenálló-képességet biztosító kontrollok.

 

 

Az 1. és a 2. ábráról az is leolvasható, hogy az ugyanolyan méretű önkormányzati, illetve állami tulajdonú gazdasági társaságok veszélyeztetettségi és kontrollszintjében nincsen szisztematikus különbség, azaz egyes méretcsoportokban az önkormányzati, más csoportokban pedig az állami gazdasági társaságok körében mértünk magasabb értékeket. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a 100 millió forint mérlegfőösszeg alatti, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál - amelyek a felmérésben résztvevő önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok több mint egyharmadát teszik ki - a kontrollok átlagos kiépítettségi szintje még a 40 százalékot sem érte el.

 

 

A felmérés arra is rávilágított, hogy az integritási kockázatot lényegesen növeli, ha egy társaság jelentős uniós támogatásban részesül (lásd a 3. ábrát). Közbeszerzési eljárás lebonyolítása nem csak önmagában növelte az integritási veszélyeztetettséget, hanem együtt járt más veszélyeztetettséget növelő tényezők gyakoribb előfordulásával is.

 

 

Az elemzés külön kitér arra, hogy a vállalatcsoportba tartozás milyen hatással van a társaságok veszélyeztetettség és kontrollszintjére. Az adatok azt mutatják, hogy mindkettőt növeli. A vállalatcsoportba tartozó társaságok veszélyeztetettségét az üzemméretbeli különbségeken túl növelte az is, hogy esetükben gyakrabban fordult elő a köztulajdonos mellett egyéb tulajdonosi joggyakorló, több volt a vezetői szint, illetve gyakrabban változott a szervezeti struktúrájuk. A vállalatcsoportba tartozó társaságok magasabb kontrollszintje egyrészt az üzemméretük nagyságából, másrészt kontrollrendszerük kiterjedtebb kiépítettségéből adódik.

Az elemzés rámutat arra, hogy mely kontrollok azok, amelyek általában jelentősen hozzájárulnak a köztulajdonú gazdasági társaságok integritási szintjének növeléséhez. Az adatok elemzése alapján pozitív összefüggés állapítható meg a társaságok belső ellenőrzésének kiépítettsége és az integritási kontrollrendszer fejlettsége között. (lásd 4. ábrát)

 

 

Hasonlóképpen, magasabb a kontrollszintje azoknak a társaságoknak, amelyek rendszeresen beszámolnak a felügyelő bizottság, illetve a tulajdonos felé. (lásd az 5. ábrát)

 

 

Az elemzés során az eredendő és az integritási veszélyeztetettséget növelő tényezők szembeállításra kerültek a kockázatok mérséklésére, kezelésére hivatott integritási kontrollok kiépítettségét befolyásoló tényezőkkel. A veszélyeztetettség és kontroll-kiépítettség közötti kapcsolat a társaságok majdnem felénél nem volt erős, azaz adott veszélyeztetettséghez nem társult hasonló erősségű kontroll-kiépítettség. A társaságok közel negyedénél az átlagost meghaladó veszélyeztetettség ellenére a kontrollok kiépítettsége az átlagosnál alacsonyabb volt.

A veszélyeztetettséghez képest erős kontroll-kiépítettségű, élenjáró gazdasági társaságok jó gyakorlata magában foglalja a független belső ellenőrzést, a kockázatelemzés alapján meghatározott ellenőrzési terveket, az összeférhetetlenség széles körű szabályozását, a kockázatkezelési rendszer kiépítését, továbbá az etikai követelmények meghatározását és az etikai eljárások működtetését. A "jó gyakorlattal" azonosítható társaságokon belül lényegesen nagyobb a vállalatcsoportba tartozó cégek részaránya a teljes sokasághoz viszonyítva.

Ezzel szemben az átlagosnál jelentősen alacsonyabb kontrollszintű társaságok esetében gyakorlatilag nem vagy alig került sor több - az integritási illetve korrupciós kockázatok kezelése szempontjából lényeges - kontroll kialakítására. Ilyenek például a szerződéses partnerekkel kapcsolatos kockázatok beazonosításának, kezelésének és nyomon követésének szabályozása, a kockázatkezelés rendszerszerű alkalmazása, a külső szakértők és tanácsadók összeférhetetlenségének szabályozása, az etikai szabályok megsértésének kivizsgálására vonatkozó szabályozás létrehozása és az ehhez szükséges személyi, szervezeti kijelölések megtétele.

A felmérés általános tapasztalata az, hogy a jogszabályi előírásokon túlmutató elvárásokat is tartalmazó, az integritás szempontjából fontos, ún. lágy kontrollokra még kevésbé terjed ki a társaságok tulajdonosainak, tulajdonosi joggyakorlóinak, illetve vezetőinek a figyelme. E kontrollok tekintetében tehát még lényeges előrelépésre van szükség, illetve lehetőség.

A felmérés eredményeinek közzétételével az ÁSZ fel kívánja hívni a társaságok vezetőinek, tulajdonosi joggyakorlóinak figyelmét a legjellemzőbb integritási kockázatokra, a leginkább hiányzó kontrollokra. Ennek tudatosításával a társaságok ellenállóbbá tehetők a korrupcióval szemben. A felmérés eredményeinek közzététele hozzájárul ahhoz, hogy a költségvetési szervek mellett a közszféra e fontos területén is folytatódjon az integritás szervezeti kultúrájának megerősítése.

...

Ivanyos János az Állami Számvevőszék projektvezetője, dr. Pulay Gyula az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra