Tanulmányok, előadások

Miért fontos a változásmenedzsment alkalmazása az államháztartás keretei között?

2020. május 15. 09:00:01
A különböző változási folyamatok jelentős hatást gyakorolnak a költségvetési szervek és a köztulajdonban álló gazdálkodó szervezetek működésére. Az Állami Számvevőszék elemzése a változásmenedzsment alkalmazásának szükségességére hívja fel a figyelmet. Az elemzés rámutat: a változásmenedzsment a változásban rejlő bizonytalanság tudatos felvállalása, amely egyaránt biztosítja a változásokhoz való alkalmazkodást és hozzájárul a tervszerű gondolkodáshoz, illetve gazdálkodáshoz. Mindez a költségvetési szervek és a köztulajdonban álló gazdálkodó szervezetek vezetői számára számos feladatot jelent.

Dr. Nagy Imre - Dr. Simon József

Az Állami Számvevőszék "Változásmenedzsment és fenntarthatóság" című legfrissebb elemzésének indoka, hogy napjainkban a különböző változási folyamatok egyre gyakrabban mennek végbe, és ezek időbeli lefutása is gyorsul. E változások nemcsak a vállalkozások, hanem az államháztartás számára is kihívást jelentenek. Ezért is fontos a változásmenedzsment alkalmazása az államháztartás, illetve a költségvetési szervek és a közfeladatokat ellátó köztulajdonú gazdasági társaságok esetén.

Az ÁSZ szerint azért is fontos felhívni a figyelmet a változásmenedzsment alkalmazásának szükségességére, mert ennek alkalmazása hozzájárul a költségvetés fenntarthatóságának biztosításához. Mindez különösen hangsúlyos napjainkban, amikor a világméretű járvány még inkább kihívás elé állítja a gazdasági szereplőket és az államháztartást. Emiatt jelenleg különösen sok és jelentős változási folyamat zajlik, amely hatást gyakorol a költségvetési mutatószámokra. Az elemzés a költségvetés fenntarthatóságát az államadósság-mutató szempontjából értelmezi.

Magyarország Alaptörvényének közpénzügyi fejezete az államadósság-mutató (államadósság/GDP) folyamatos mérséklésének kötelezettségét fogalmazza meg, mindaddig, amíg a mutató értéke nem csökken 50% alá. Az államadósság alakulásában jelentős szerepet játszik a költségvetési hiány alakulása, amelyre a költségvetési szervek és közvetetten a köztulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek gazdálkodása is hatást gyakorol. Amennyiben e szervezetek sikeresen menedzselik a változásokat, akkor a gazdálkodásuk elősegíti az Alaptörvényben rögzített cél teljesülését.

A sikeres változásmenedzsment feltételei

Az elemzés kiindulópontja a sikeres változásmenedzsment feltételeinek bemutatása. A vonatkozó szakirodalom alapján a következő tényezők megléte szükséges a sikeres változáskezeléshez:
  • a környezetben zajló változási folyamatok, kockázatok ismerete,
  • a szervezet működési modelljében a stratégiaalkotás során a jövőbeli változások lehetséges következményeinek figyelembe vétele,
  • a változásokból adódó következmények folyamatos monitoringja,
  • a változásokhoz való alkalmazkodás érdekében a szükséges vezetői döntések és lépések megvalósítása a szervezeti működésben.
A környezetben zajló változási folyamatok ismerete nélkülözhetetlen feltétele a szervezeti célok elérésének, mivel ezen információk szükségesek a stratégiaalkotáshoz. Amennyiben az adott szervezet nem ismeri a működési környezetét, nem lesz képes megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. Ráadásul a változási folyamatok gyorsulása és nagy száma miatt a környezeti folyamatok nyomon követése folyamatos kihívást jelent. Ha a nyomon követés nem rendszeresen és szisztematikusan történik, akkor a változásokhoz sem tud az adott szervezet alkalmazkodni.

A változások egy korábbi állapotához való illeszkedése, a változások nyomon követésének hiánya és a gazdasági döntések eszerint történő meghozatala számos kockázatot rejt magában. E kockázatok akár a szervezet hosszú távú működőképességét is veszélyeztethetik.

A szervezet működéséhez és irányításához nélkülözhetetlen a szervezeti stratégia megfogalmazása és a stratégia végrehajtásának nyomon követése, mert ez biztosítja a szervezet stratégiai céljainak elérését. A stratégia kialakítása és rendszeres felülvizsgálata szempontjából a lezajló változások ismerete, valamint az ezekre tervezett szervezeti válaszok rendelkezésre állása szükséges. Kihívást jelent az is, hogy a jövőben felmerülő változási folyamatok, irányok szintén befolyásolják a szervezeti stratégia megvalósíthatóságát, illetve ennek következményeit a működésre tekintettel.

A szervezeti stratégiának - az előbb bemutatott jellemzők miatt - reflektálni szükséges a működési környezetben zajló változási folyamatokra. Mindez összetett kihívást jelent, mert nemcsak a "mit", hanem a "hogyan" és "mikor" jellegű kérdéseket, valamint az ezekhez kapcsolódó vezetői döntéseket is befolyásolják a változások. A szervezetek számára ezáltal nemcsak a közfeladatok ellátásával kapcsolatos, hanem a működés egyéb területein megjelenő kihívásokhoz való alkalmazkodás is szükséges.

A változási folyamatok kezelése nem képzelhető el a kapcsolódó vezetői döntések megvalósítása nélkül. Mindez azt jelenti, hogy az operatív folyamatokban is szükséges olyan vezetői döntéseket hozni, amelyek a változások kezelését, az ezekhez való minél gyorsabb és eredményesebb alkalmazkodást szolgálják. Ebből a szempontból is fontos a szervezeti stratégia, amely egyfajta keretet, iránymutatást nyújt a különböző szintű vezetők számára.

Az integrált kockázatkezelési rendszer jelentősége

Annak érdekében, hogy a szervezetek képesek legyenek a változásokat kezelni, ezt megelőzően fel kell tudniuk mérni, hogy milyen változások zajlanak a környezetben. Továbbá ismerni szükséges azt is, hogy azon változások, amelyeket a szervezet saját maga indított, milyen kockázatokat rejt a működés, illetve a gazdálkodás szempontjából. Mindez az integrált kockázatkezelési rendszer kialakítása és működtetése által lehetséges, amely minden költségvetési szerv számára jelenleg is kötelező.

2020. július 1-jétől fontos változást jelent, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. § (1) bekezdésében foglalt feltételek szerinti társaságok is kötelesek belső kontrollrendszert működtetni a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. Ezáltal a jogszabályalkotó felismerte, hogy a költségvetési szervek mellett a köztulajdonban lévő gazdasági társaságoknál is fontos a belső kontrollrendszeren belül az integrált kockázatkezelési rendszer működtetése.

Az ÁSZ ellenőrzései során 42 központi költségvetési szerv és 64 önkormányzat esetében értékelte a 2018 és 2019-es években a különböző költségvetési szervek belső kontrollrendszerének szabályszerűségét, ezen belül az integrált kockázatkezelési rendszer kialakítását és működtetését.

Az elemzés rámutat arra, hogy az ÁSZ által ellenőrzött központi költségvetési szervek többsége (73,8%-a) a Bkr. előírásai szerint kialakította az integrált kockázatkezelési rendszert. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 7. § (1) bekezdése ellenére azonban 29 ellenőrzött központi költségvetési szerv nem gondoskodott ennek működtetéséről.

Az önkormányzatok vonatkozásában az integrált kockázatkezelési rendszert 64 ellenőrzött települési önkormányzatból 46 (71,9%) nem alakította ki. Habár az ellenőrzött önkormányzatok közül 14 (21,9%) kialakította az integrált kockázatkezelési rendszert, azt nem működtette.

Az ÁSZ által végzett ellenőrzések megállapításai arra mutatnak rá, hogy az ellenőrzött költségvetési szervek többségében nem mérték fel a működésük környezetében rejlő kockázatokat, ezáltal pedig nem állt rendelkezésre a sikeres változásmenedzsment alapvető feltétele.

A gazdasági környezetből adódó hatások

A változási folyamatok közül jelentőségüknél fogva is kiemelkednek a gazdasági szférában tapasztalható változások. Ezek közös jellemzője a folyamatos ingadozás, vagyis a gazdasági ciklusok jelenléte.

Az államháztartás és ezen belül a költségvetési szervek, valamint a köztulajdonban lévő gazdasági szervezetek számára - a gazdasági ciklusok nyomon követése meghatározó jelentősége lévén - a gazdasági folyamatok befolyásolják a költségvetési bevételek és a kiadások alakulását. Egy, a gazdasági növekedést mérséklő folyamat számos negatív következménnyel bír a gazdálkodásra nézve. Mindez különösen meghatározó lehet azon szervezeteknél, amelyek jelentős nagyságrendű saját bevétellel rendelkeznek.

Magyarországon az elmúlt években a gazdasági mutatók kedvező irányba változtak. A GDP mellett a többi alapvető mutatószám is a fellendülés időszakára jellemző tendenciát követett. Mindez szintén ráirányítja a figyelmet arra, hogy a kedvezőtlen változások és az alacsonyabb gazdasági növekedés időszakára is indokolt a felkészülés.

Mit üzen a változásmenedzsment a vezetők részére?

A sikeres változásmenedzsment alapvető feltétele az integrált kockázatkezelési rendszer kialakítása és működtetése. Egyrészt az integrált kockázatkezelési rendszer felhívja a figyelmet a változási folyamatok kockázataira, amelyek megismerése nem lehetséges a kockázatokat kiváltó tényezők azonosítása nélkül. Ezáltal az integrált kockázatkezelési rendszer támogatja a költségvetési szervek vezetőit annak bemutatásában, hogy miért van szükség a változásra, e tényezők kezelésére. Másrészt az integrált kockázatkezelési rendszer a változási folyamatok monitoringját, a változások kezelésének sikerességét is képes támogatni. A vezető a tudatosan felvállalt bizonytalansági helyzetben képes támaszkodni ezen eszközre.

A változások kezelése nem képzelhető el a stratégia rendelkezésre állása nélkül. Stratégia hiányában, illetve ennek nyomon követése nélkül az adott költségvetési szerv számára nem lesz egyértelmű hova is szeretne eljutni a változásokon keresztül. A stratégia keretében a legfőbb szempontot a költségvetési célok rendelkezésre állása jelentheti, amely egységesen orientálja a közfeladatok nyújtását végző költségvetési szervek működését, irányt mutatva a gazdálkodás számára. Ez alapján az adott szervezet számára világosan megfogalmazott célkitűzések szükségesek.

A stratégiai szemlélethez szorosan kapcsolódik a teljesítményszemlélet alkalmazása. Mindez egyaránt fontos a közpénzekkel kapcsolatban, az Alaptörvényben (eredményes kezelés) és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben rögzített alapelvek (hatékony és eredményes gazdálkodás) teljesülésének biztosításához. Emellett a költségvetési szervek számára is útmutatást ad mint minőségi kritérium a közpénzek felhasználása során. Mindezek miatt szükséges a mérhető teljesítménykövetelmények meghatározása és ezek rendszeres nyomon követése, illetve aktualizálása.

A változásmenedzsment sikeres alkalmazása elengedhetetlenül szükséges az államháztartás és az ebben működő szervezetek szervezeti kultúrájának fejlesztéséhez. A szervezeti kultúra vonatkozásában meghatározó jelentőségű a változási folyamatokra való nyitottság, ezek célorientált végrehajtása, valamint a teljesítményszemléleten keresztül az érték előállítására való törekvés. Mindez a kapcsolódó belső szabályozási környezet mellett az integritás elvű működés fejlesztését is jelenti.

A szervezeti kultúrán belül a változásokra való nyitottság számos előnyt rejt magában. Egyrészt a társadalom közösségi szolgáltatások iránti elégedettsége javulhat. Mindez azáltal érvényesül, hogy az állampolgári igények változásának megértése és ennek az államháztartás keretei között történő adaptációja által az állampolgárok a számukra fontos jellemzőkkel rendelkező közösségi szolgáltatásokat, az általuk igényelt módo(ko)n vehetnek igénybe. Ennek tipikus példáját jelentik a digitális állami szolgáltatások, amelyek az állampolgárok számára személyes részvétel nélkül folyamatosan elérhetőek.

Másrészt a változásokra való nyitottság a gazdasági szereplőkkel való kapcsolatok keretében is hasznos jellemzőt jelent. A vállalkozások mindezt úgy érzékelik, hogy az államháztartás és ezen belül a költségvetési szervek támogató környezetet kívánnak kialakítani a számukra. Ebbe egységesen beletartozik a különböző pénzügyi és egyéb adminisztrációs feladatok intézése. Ezáltal összességében a vállalkozások számára vonzó állami környezet tartható fenn, amely kedvezően érintheti a gazdasági növekedést.

Az elemzés felhívja a figyelmet arra is, hogy az államháztartás szintjén akkor lehet sikeres a változások kezelése, ha a költségvetés végrehajtásában érintett szervezetek vezetői is felelősen cselekszenek.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra