Tanulmányok, előadások

Múlt és jövő: az önkormányzati (vagyon) gazdálkodás új útjai az adósságkonszolidációt követően

2019. május 6. 08:01:01
A tanulmány bemutatja a magyar önkormányzatiság evolúcióját, a szabályozási környezet változását és az intézményrendszerben létrejövő változásokat 2010 óta. A dolgozat empirikus kutatási részében a megyei jogú városok kerülnek górcső alá. A kutatók feltárták a vagyongazdálkodásra gyakorolt pozitív hatásokat, a kedvezőbbé váló helyzetképet és a fejlesztéspolitika várható alakulását. (Pénzügyi Szemle 2019/1.)

Az adósságkonszolidációt követően számottevően átalakult a feladat és hatásköri rendszer, melynek eredményeképp az ellátott önkormányzati feladatok közül a humán közszolgáltatások hangsúlyos része állami feladattá vált. Ennek megfelelően került a finanszírozási rendszer kialakításra, és a szabályozási környezet nagymértékben megváltozott, teret adva a szabályalapú költségvetési gyakorlatoknak. Ezek közé tartozik az adósságszabály bevezetése is, amely bevétel arányosan és az engedélyeztetési eljárással egyaránt képes gátat szabni az önkormányzatok eladósodásának.

A Modern Városok Program egy erős lokális impulzust adhat a megyei jogú városoknak, amelyek finanszírozásának jelentős része Európai Unió által társfinanszírozott. A program igyekezett a helyi igényeket alapul venni, és a projektek meghatározása az önkormányzati fejlesztési célok figyelembevételével kerültek a megállapodások során. A hitelfelvételi korlát azonban hatással lehet a program megvalósítására, mivel az adósságállomány meghaladja a saját bevételek 50 százalékát, abban az esetben új fejlesztés nem indítható. A hitelfelvétel engedélyezése automatikusan elfogadásra került, amennyiben EU-s fejlesztések saját erejének biztosítását, esetleg előfinanszírozását szolgálják. Ez utóbbi esetben áthidaló finanszírozásról van szó, amely fedezete adott, ennek esetleg kismértékű eredményrontó hatása lehet a fizetett kamatok révén.

Múlt és jövő: az önkormányzati (vagyon) gazdálkodás új útjai az adósságkonszolidációt követően

A megyei jogú városoknak a tanulmányban megállapított hitelállománya ehhez a korlátozáshoz mérten csekély, így az önerő szükséges finanszírozása nem generálhatja a korábban tapasztalt eladósodást. A megyei jogú városoknál a számított hitelfelvételi korlátmutató (adósságállomány és a saját tőke hányadosa) jelenleg csekély, 10 százalék alatti, ebből adódóan a jelenlegi saját bevételek mentén nem fog korlátozást jelenteni a program megvalósításában, véleményünk szerint pénzügyi kockázat nem várható.

A projektmenedzsment kockázatok azonban már jelen lehetnek a megvalósításban, amely az építőipari kapacitáshiány, és a magas építőipari infláció miatt bontakozhat ki. Ez esetben szükséges a program elemeit folyamatosan nyomon követni, szükség esetén módosítani.

...

Hegedűs Szilárd a Budapesti Gazdasági Egyetem egyetemi adjunktusa, Lentner Csaba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Molnár Petronella a Szent István Egyetem PhD-hallgatója

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra