2015. március 23. 12:56

Transzparencia és integritás a közszférában - Nemzetközi konferencia

Az Állami Számvevőszék újjáalakulásának 25. évfordulója alkalmából újabb „Jó gyakorlatok!" konferenciát szervezett, melynek témája ez alkalommal „Transzparencia és integritás a közszférában" volt. A szakmai eseményen közel húsz, elsősorban délkelet-európai, ázsiai és afrikai ország harminc számvevőszéki szakértője is részt vett. Az eseménysorozat - a konferenciát követően Szarvason négy napos nemzetközi szemináriumra kerül sor - célja egyfelől a hazai eredmények bemutatása, másrészről a legjobb hazai és nemzetközi gyakorlatok megosztásán keresztül az integritás alapú közigazgatási kultúra elterjesztése és a transzparens államműködés fejlesztése az érintett országokban.

Mátrai Márta: „Az Állami Számvevőszék munkája nagymértékben hasznosul a költségvetési folyamatokban is"

A demokratikus államberendezkedés megújításakor, a 2011-es új Alaptörvény elfogadását követően az Országgyűlés nem késlekedett megerősíteni az Állami Számvevőszék függetlenségét sem: az első sarkalatos törvények között alkotta meg és fogadta el az új ÁSZ törvényt, amely a korábbi szabályozásnál hatékonyabban képes támogatni az intézmény működésének eredményességét - kezdte megnyitóját Mátrai Márta, aki Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének köszöntőjét is tolmácsolta az Állami Számvevőszék nemzetközi konferenciáján megjelent vendégeknek.

Háznagy asszony köszöntőjében említést tett arról is, hogy az Állami Számvevőszék kezdeményező módon támogatja az Országgyűlési reformokat megtestesítő határozatok végrehajtását, legyen szó az államreformról, a fenntartható fejlődésről, a korrupció elleni küzdelemről, vagy a magyar emberek pénzügyi kultúrájának fejlesztéséről.

„Közös célunk, hogy az Országgyűlés és az Állami Számvevőszék egymás felé irányuló támogató tevékenysége, kapcsolattartási és kommunikációs aktivitása a jelenlegihez hasonlóan magas színvonalú és kezdeményező maradjon a következő években, évtizedekben is" - hangsúlyozta. Mátrai Márta teljes előadása itt olvasható.

Domokos László: „Végérvényesen lezárult a következmények nélküli ellenőrzések korszaka Magyarországon"

Domokos László megemlékezéssel kezdte előadását az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról, valamint rövid történelmi áttekintést nyújtott az Állami Számvevőszék megalakulásának körülményeiről és társadalmi szerepéről. „A 167 évvel ezelőtti események meghatározták Magyarország újkori történelmének alakulását, letették a magyar demokrácia alapjait." - mondta az ÁSZ elnöke, majd hozzátette, „az Állami Számvevőszék létrehozása, megalapítása, és története közvetlenül kapcsolódik az 1848/49-es forradalom és szabadságharchoz, az ÁSZ társadalmi helye és szerepe a magyar demokrácia alapjaiban gyökeredzik."

1_2015032493835_27.jpg

A bevezető után Domokos László rátért a 2011 áprilisában hatályba lépett új Alaptörvény és az új számvevőszéki törvény jelentőségére, amely új időszámítás kezdetét jelenti, nem csupán közjogi, de közpénzügyi értelemben is meghatározza Magyarország jövőképét. „Végérvényesen lezárult a következmények nélküli ellenőrzések korszaka Magyarországon azzal, hogy a törvény közreműködési és intézkedési terv-készítési kötelezettséget ír elő az ellenőrzöttek részére. Ezen kötelezettségek megsértését pedig - végső eszközként - immár büntetőjogi következmények is sújthatják." - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke. Domokos László előadása teljes terjedelemben itt olvasható.

Miloslav Kala: Az automatizmusok csökkenhetik a korrupció kockázatát

Miloslav Kala, a Cseh Számvevőszék elnöke az átláthatóság fogalmának ismertetésével kezdte előadását, amivel kapcsolatban az emberek elsősorban a közbeszerzésekre asszociálnak. Ennek kapcsán a Cseh és Német Számvevőszék által végzett, közbeszerzésekre irányuló párhuzamos ellenőrzését hozta fel példának. Ezen ellenőrzés alapja az volt, hogy Csehországban 27%-kal magasabb 1 km autópálya építésének költsége, mint Németországban.

„Hogy lehetséges ez?" - tette fel a kérdést. Válaszában kiemelte, hogy a nyílt közbeszerzési eljárások aránya Csehországban alacsonyabb, csak 65% volt, szemben a németországi 80%-kal, aminek oka, hogy míg Németországban ezt törvény szabályozza, Csehországban a kiíró döntésének függvénye. Azonban - ahogy arra egy másik ellenőrzés rávilágított - nyílt eljárásokban a végső beszerzési ár jelentősen alacsonyabb a kezdeti becsült értéknél, ami a kisebb, nem nyílt közbeszerzésekről nem mondható el. A Cseh Számvevőszék elnökének előadása itt olvasható.

HU Jiajun: Kommunikációs eszközök az átláthatóságért

HU Jiajun, a Kínai Számvevőszék sanghaji főigazgatója a 2013. októberi INCOSAI konferencián elfogadott Pekingi Nyilatkozat ismertetésével kezdte előadását, amiben a Kongresszus résztvevői olyan fontos témák melletti elköteleződésüket hangsúlyozták, mint a jó kormányzás, átláthatóság, elszámoltathatóság, a korrupció elleni harc és a pénzügyi politikák hosszú távú fenntarthatósága.

Kiemelte, a Kínai Számvevőszék az elmúlt években ennek jegyében, az emberek alapvető érdekeit szem előtt tartva végezte munkáját. A további fejlődés és modernizálás érdekében azonban a Kínai Számvevőszéknek erősítenie kell kommunikációs tevékenységét - tette hozzá a főigazgató. A Kínai Számvevőszék sanghaji főigazgatójának előadása itt olvasható.

Saskia Stuiveling: Az ÁSZ integritás projektje nemzetközi szinten is követhető jó gyakorlatot teremtett

A Holland Számvevőszék elnöke az ÁSZ által alkalmazott innovatív kommunikációs szemléletre és az intézmény Integritás Projektjének jelentőségére hívta fel a figyelmet video-üzenetében. Saskia Stuiveling leszögezte: a számvevőszékek szerepe és felelőssége kiemelt az átlátható és integritásalapú közélet megteremtésében. A videó-üzenet itt érhető el.

Horváth Bálint: „Társadalmi hasznosság és kommunikáció"

„2010-ben az Állami Számvevőszék a megújulás útjára lépett és a társadalmi tájékoztatás, a kommunikáció tekintetében is stratégiai szemléletváltásra volt szükség" - mondta Horváth Bálint, az Állami Számvevőszék Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztályának vezetője. A kommunikációs megújulás során az ÁSZ három fő célt tűzött ki: saját híreinek elsődleges forrássá válását, a társadalmi hasznosság fokozását, valamint a szervezet átláthatóságának biztosítását.

2_2015032493900_18.jpg

Horváth Bálint hangsúlyozta: „hasznosulásnak tekintjük, hogy az ellenőrzöttek intézkedéseket hoznak, gazdálkodásuk és működésük megváltozik a számvevőszéki megállapítások alapján. Kiemelt hasznosulási szint, ha egy jelentés tapasztalatai beépülnek jogszabályokba az Országgyűlés törvényalkotó munkáján keresztül. A hasznosulás történhet úgy is, hogy az ÁSZ hatósági eljárást kezdeményez a megállapításai alapján. A hasznosulás fontos eleme a társadalmi szint, a jelentések segítségével az állampolgárok tájékoztatást kapnak az általuk befizetett adóforintok felhasználásáról." Horváth Bálint előadása teljes terjedelemben itt olvasható.

Pulay Gyula: Szemléletváltás a korrupció elleni küzdelemben

Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője előadásában kiemelte, hogy a 2011-ben indított évenkénti felméréssorozattal, az Integritás-felméréssel az ÁSZ egyedülálló „magyar modellt" alakított ki az egyes intézmények szervezeti integritásának erősítésére kifejlesztett holland módszer adaptálásával, továbbfejlesztésével és az egész magyar közszférára való kiterjesztésével.

A felmérés eredményei visszaigazolták, hogy az ÁSZ Integritás-felmérése képes a visszacsatolásra, a tendenciák nyomon követésére, a végrehajtott kormányzati intézkedések hatásának mérésére, a korrupciós kockázatok változásának jelzésére. Pulay Gyula előadása itt olvasható teljes terjedelemben.

Kis Norbert: Közszolgálati értékváltás Magyarországon

A Nemzeti Közszolgálat Egyetem szerint az új értékrend kialakítására van szükség az állami szférában, a közszolgálatban, mivel a 2010 előtt politikai válsággal, az egyre mélyülő gazdasági válsággal, valamint a több állami intézménnyel kapcsolatban felmerült bizalmi válsággal és a korrupció elharapózásával lényegében a kormányzás értékrendje, elvei jutottak válságba - mutatott rá előadásában Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese.

Kis Norbert arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2010-es politikai váltással a közszolgálati, kormányzási kultúra és filozófia is jelentősen megváltozott. E folyamat mérföldkövét jelentette az új alaptörvény elfogadása, amely a jó állam stratégiai alapjait rögzítette. A fő cél az egységesebb közszolgálat kialakítása, mert egyre összetettebb problémák merülnek fel, amelyek kezeléséhez átfogó megközelítésre van szükség - fogalmazott a rektorhelyettes. Az előadás teljes terjedelemben itt érhető el.

Szabó László Zsolt: A megújult közmédia legfontosabb feladata az átlátható közélet megteremtése

A közszolgálati média működését alapvetően a médiatörvény határozza meg, amelynek négy legfontosabb eleme a függetlensége, a társadalmi felügyelet, az elszámoltathatóság és szakmai autonómia - mutatott rá előadásában Szabó László Zsolt, Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója.

A jogszabály természetesen kötelezettségeket is megállapít a közmédia számára, rendelkezik az intézmények egymáshoz való viszonyáról, a kinevezésekről, a közzétételi kötelezettségekről, továbbá a közszolgálati média elvei között említi a függetlenséget, az elszámoltathatóságot és a társadalmi felügyeletet. Ezen alapelvek és kötelezettségek határozzák meg alapvetően a szervezet szerepét, és tevékenységét. - mondta az MTVA vezérigazgatója. Az előadás itt olvasható teljes terjedelemben.