Tanulmányok, előadások

Van-e negatív munkaerőpiaci hatása a feltétel nélküli alapjövedelemnek?

2018. február 26. 09:03:01
Korunk egyik legérdekesebb gazdasági dilemmája, miszerint legyen-e feltétel nélküli alapjövedelem - amely részben arra lenne hivatott, hogy kezelje a technológiai munkanélküliség problémáját - felvet egy izgalmas kérdést: vajon az ingyen pénznek lennének-e negatív következményei a munkaerőpiacon, jelesül hogy ellustulnának-e a pénzt kapók. Két kutató - Damon Jones, Ioana Marinescu - az alaszkai példa alapján most úgy látja, hogy nem feltétlenül.


Alaszka lakosai 1982 óta évente kapnak egy változó összegű, az elmúlt években 1000 és 2000 dollár között szóródó kifizetést a tartomány tulajdonában lévő és az olajbevételekből folyamatosan gyarapodó Alaska Permanent Fund pénzügyi alapból. A kutatók megvizsgálták, hogy a rendszeres éves kifizetés milyen hatással van a munkaerőpiacra, és azt találták, hogy bár szerkezeti változások megfigyelhetők, a teljes munkaerőpiacot leíró mutatók - aktivitási ráta, foglalkoztatottság, munkanélküliség - nem jeleztek negatív változásokat.

Ilyen szerkezeti változás volt például, hogy emelkedett a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma és aránya, vagy hogy az exportpiacokra dolgozó vállalkozások csökkentették, a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő, azaz helyi piacon értékesítet termékeket és szolgáltatásokat előállító vállalkozások pedig növelték a foglalkoztatottak létszámát.

A tanulmány tehát nem mutatott ki a munkaerőpiacra vonatkozó negatív hatásokat, két lábjegyzetet azonban érdemes hangsúlyozni: egyrészt az alaszkai 1000-2000 dolláros éves kifizetés csupán töredéke - mintegy ötöde, tizede - egy valódi, azaz a létminimumot finanszírozó alapjövedelemnek, így nem elég ahhoz, hogy valaki kivonuljon a munka világából. Másrészt az alaszkai kifizetések forrása az olajbevétel, nem pedig a költségvetés adóbevételei, vagyis az államnak tulajdonképpen nem "fáj" a források előteremtése.

A kutatók hangsúlyozták, hogy bár az eredmények megnyugtathatják az alapjövedelem ötletének támogatóit, meglehet, hogy egészen másképp festene a teljes kép, ha a kifizetett összeg a többszörösére rúgna és a forrást a költségvetésnek kellene előteremtenie. Az ugyanakkor biztos, hogy a következő években még sok érdekes tanulmányt fogunk olvasni a témában, pro és kontra egyaránt.


Az eredeti tanulmány itt érhető el.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra