Vitafórum

Az egykulcsos adóreform valódi hatása és az elvárt béremelés

2014. január 16. 10:01:01
A személyi jövedelemadózásban 2010 és 2013 között végrehajtott adóreform 2012-ben kiegészült az "elvárt béremelés" intézményével. Ez utóbbiból összesen 239 milliárd forint lakossági plusz-jövedelem adódott, mégpedig elsősorban az alsóbb jövedelmi kategóriákban. Az elvárt béremelés ezzel gyakorlatilag semlegesítette az adóváltozások miatti jövedelemcsökkenést a gyermeket nem nevelők számára, a gyermeket nevelők esetében pedig a jövedelmi többletet a duplájára emelte. Giday András írása.

Giday András

A Pénzügyi Szemle 2013/4-es számában Tóth G. Csaba és Virovácz Péter: Nyertesek és vesztesek c. cikke (Tóth G., 2013) az egykulcsos jövedelemadóra való áttérés hatásait elemzi részletesen, mikroszimulációs módszer alkalmazásával. Az adók tekintetében minden szempontot részletesen vizsgáló cikket jól kiegészíti az ugyanazon számban megjelent másik elemzés, amelyik a munkahelyvédelmi akcióterv réteghatásait mutatja be (Svraka, 2013.).

A fenti cikkekben bemutatottak mellett volt egy harmadik jelentős tényező, amely egyfajta bérbruttósítást jelentett: a kormány által meghirdetett, ún. elvárt béremelés, 2012-ben. Ennek deklaráltan az volt a célja, hogy (az átlag alatti béreknél) emelje a nettó jövedelmét azoknak, akiknél az alkalmazotti kedvezmény kivezetése és a szuperbruttó adóalapról való letérés együttes hatása csökkentené a nettó jövedelmét. Ezért tanulságos lehet az adóváltozás és az elvárt béremelés együttes hatásának az elemzése.

Az elvárt béremelés meghirdetésének célja, háttere

A minimálbér és a szakmunkás bérminimum kötelező érvénnyel mintegy 24 százalékkal emelkedett 2012-től. Emellett a kormány azt ajánlotta a munkaadóknak, hogy jelentősen emeljék meg az átlagkereset alatti béreket. Az „elvárt béremelés" értéke úgy lett meghatározva, hogy az adójóváírás 2012. évi kivezetésének és a szuperbruttó alap megszüntetésének az együttes hatása ne okozzon csökkenést a dolgozók nettó bérében. A bérek emelése ugyan nem volt kötelező, de bizonyos lehetőségek (pl. közbeszerzési pályázaton való indulás) csak annak volt elérhetők, aki az ajánlott mértékben emelte az ilyen keresetű dolgozóinak bérszintjét.

A minimálbér szintjén havi 15 500 forint volt az elvárt béremelés. Nagysága magasabb bérszint esetén fokozatosan csökkent, míg a 216,8 ezer forintos bérszintnél lett 0 forint az értéke. A kormány a béreket emelő munkaadóknak cserébe adókedvezményt biztosított a szociális hozzájárulási adóból. Míg a 2012-es béremelés 5 százalék feletti részét kompenzálta az állam, 2013-ra vonatkozóan a 10 százalék feletti költségeket kompenzálta. Az intézkedés nagyságrendjét érzékelteti, hogy maga az adókedvezmény értéke is 120 milliárd forint volt 2012-ben és 60 milliárd forintot terveztek 2013-ra.

Módszertan

Számításaim során az idézett cikkben (Tóth G., 2013) az egyes jövedelmi tizedekre megadott 2010. évi értékeket vettem alapul (decilis jövedelemhatárai, adófizetők száma stb). Az egyes decilisekbeli átlagos jövedelmekhez tartozó „elvárt béremelés"-t beszoroztam az egyes tizedekbeli adóbevallók számával. Így megkaptam, hogy elvileg az adott jövedelmi tizedbe tartozóknál mekkora volt a nettó bértömeg emelkedése.

A 4-5 decilis esetében ezzel az értékkel számoltam tovább. A 6-8 deciliseknél a fenti „elvi értéket" 25 százalékkal csökkentettem - feltételezve, hogy körükben nem mindenki részesült ekkora béremelésben (1). A 2.-3. decilist úgy tekintettem, hogy ott minden adót bevalló minimálbért keres és ezért a nettó havi bére 24 százalékkal emelkedik. A fenti módon tehát a 2-8 decilisek mindegyikére megkaptam a bértömeg emelkedés értékét. Amikor a nettó bértömeg emelkedést és az idézett cikkben szereplő adóváltozások értékét összeadtam, megkaptam az együttes hatás értékét milliárd forintban.

A számítás során az 1. és a 9.-10. decilist figyelmen kívül hagytam. A magas jövedelműeket azért, mert ők nem részesültek az elvárt béremelésből. Az 1. tizedbe tartozókat pedig azért, mert ebben a csoportban kevés embernek van munkajövedelme (az összes munkajövedelem 0,5 százaléka származik tőlük).

Hatások a jövedelmi tizedek szintjén

A 1. sz. tábla mutatja, hogy az adóváltozásoknak és az elvárt béremelés miatti bértömeg-emelkedésnek milyen az együttes hatása az adott jövedelmi tized egészére nézve. Ugyanezt részletezi gyermekszám szerint a 2. sz. táblázat.

1-b_20140109132938_79.jpg

A két lépés eredményeképp együttesen a lakosság egészének (1.-10. decilisek együtt) 682 milliárd forinttal emelkedett a jövedelme (ebből az adóváltozások 443 milliárd forintot tesznek ki). Az elvárt béremelés mintegy 239 milliárd forinttal javította a lakosság nettó jövedelemét éves szinten az általam vizsgált körben (a 2.-8. decilisbe tartozóknál). Ez az az érték, ami hozzáadódik az idézett cikk szerzői által számolt pozíció-javuláshoz.

Az idézett cikk szerint az adóváltozások nyomán bekövetkező pozíció-javulás döntő hányada a legfelső 2 jövedelmi tizednél következett be, míg az első 7 decilis jövedelmi helyzete romlott a változások miatt. Ha az adóknak és az elvárt béremelésnek az együttes hatását nézzük, akkor az látszik, hogy a 2.-8. decilisek esetében pozitív a szaldó, 115 milliárd forint értékben, az adóváltozások miatti 124 milliárd forint jövedelem kieséssel szemben. Ez akkor is figyelemre méltó, ha a teljes jövedelemtöbbletnek továbbra is a meghatározó része a legfelső 2 tizednél csapódik le - az 572 milliárd forintos pozitív egyenlegük továbbra is a legnagyobb tétel.

2_20140109125505_1.jpg


A 2.-8. jövedelmi tizedekbe tartozók esetében a gyermeket nem nevelők számára az adóváltozások miatti jövedelem csökkenés helyett enyhén pozitív az egyenleg. A gyermeket nevelők mindkét csoportjában az adóváltozás nyomán adódó jövedelemtöbbletet átlagosan több, mint a kétszeresére növelte az elvárt béremelés. Ezen belül azonban az egyes jövedelmi tizedekben jelentős a szóródás.

Hatások az egyének szintjén

Az idézett cikk 3 csoportra adja meg, hogy az adott jövedelmi tizedben mekkora volt az egy főre vetített éves átlagos adóváltozás (Tóth G., 2013, a 2.-5. táblázatok utolsó oszlopa ). A gyermeket nevelőknél ez nagyobb részt többletet mutat, a gyermeket nem nevelők esetében viszont (a legfelső 2 decilist kivéve) számottevő a jövedelemcsökkenés. A 3-7. decilisek esetében ennek értéke évi 64-96 ezer forint/fő.

Az elvárt béremelés ezzel szemben a nettó jövedelem emelkedését eredményezte minden érintettnél. A 3. sz. táblázat mutatja a 4.-8. jövedelmi tizedekben az elvárt béremelkedés éves értékét egy főre, és mellette az adóváltozások átlagos hatását egy személyre. Látható, hogy a gyermeket nem nevelők esetében az elvárt béremelés nem csupán kiegyenlíti az adóváltozások miatti jövedelemcsökkenését, hanem kismértékben pozitívba fordítja át az egyenleget. Azaz ebben a körben sem lehet arról beszélni, hogy a változások egyenlege kedvezőtlen volt valamely nagyobb csoport számára

3_20140109131502_57.jpg


Eredmények

A fenti táblázatok alapján megállapítható, hogy az adóváltozások önmagukban ugyan a nettó jövedelmeket bizonyos körben csökkentették (a gyermeket nem nevelők esetében a legfelső ötöd kivételével szinte mindenkinél), az elvárt béremelés nyomán adódó nettó béremelkedés azonban mindezt semlegesítette. A lakosság jövedelmét összesen 239 milliárd forinttal emelő elvárt béremelés gyakorlatilag ellensúlyozta az adóváltozások miatti jövedelemcsökkenést a gyermeket nem nevelők számára, a gyermeket nevelők esetében pedig a jövedelmi többletet a duplájára emelte.

Irodalomjegyzék:

1, Tóth G. Csaba - Virovácz Péter: Nyertesek és vesztesek - A magyar egykulcsos adóreform vizsgálata mikroszimulációs módszerrel, Pénzügyi Szemle, 2013/4-es szám

2, Svraka András - Szabó István - Hudecz Viktor: Foglalkoztatásösztönző adókedvezmények a magyar munkaerőpiacon, Pénzügyi Szemle, 2013/4-es szám

3, Útmutató az elvárt béremeléshez

4, „A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény" („Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról" szóló 2011. évi CLVI. törvény, a 460. paragrafusa).

Jegyzetek:

(1) Az elvi értéknek azért csak a 75 százalékát vettem figyelembe, mert a kormány (előzetes) becslésénél (90 százalék) alacsonyabb, átlagosan 87 százalékos megvalósítást valószínűsítettem. A 87 százalék átlagos arány 6-8. decilisbeliek 75 százalékos mutatójának és az ennél kevesebbet keresők 100 százalékos mutatójának az „eredője".

...

Giday András a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgazdásza, továbbá a Pénzügyi Szemle szerkesztőségének tagja

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra

  • 2

    A cikk szerzője, Giday András az alábbi reagálást juttatta el a szerkesztőségbe (a hozzászólást változtatás nélkül közöljük):

    A vitába bekapcsolódó észrevételei lényeges kérdéseket vetnek fel. Ezekkel én jórészt azért nem foglalkoztam, mert akkor az már elérte volna egy cikk terjedelmét is. De érdemes rájuk kitérni, mert így pontosabb ill. teljesebb a kép. 

    1,A tőkejövedelmek

    Tőkejövedelmeket, az azokat esetleg érintő adóváltozások hatását se a „Nyertesek és vesztesek „cikk szerzői, sem pedig én nem elemeztük. Nem szerepeltek az elemzett adatok között.

    A cikk a 16 sz.  lábjegyzetben közli, hogy az ún. elkülönülten adózó jövedelmeket nem elemzi. A  tőkejövedelmek pedig az elkülönülten adózó jövedelmek között szerepelnek.  Ezek egyébkén évi 500-550 mrd Ft jövedelmet jelentenek, amely után az adó 90-100 mrd Ft, az összes adóbevételnek a 15%-a. 

    2, Az elvárt béremelés utáni adó gyerekkedvezmény

    Ilyen jövedelem kétségkívül van. Én ezt a nagyságrendje miatt nem vettem figyelembe. Becsülhetően ugyanis évi 3 mrd Ft körüli lehet ennek az értéke. 

    Az 1 és 2 gyerekesek esetében kevés lehet a kedvezményt nem teljesen kihasználók száma. Ezt jelzi a, hogy a 2014- től egyéni tb járulékból adható gyerekkedvezményeknek kormány szerint csak a tizedét, 5 mrd Ft-ot kapják majd várhatóan az 1 és 2 gyerekes szülők.

    Ha valaki mondjuk 100 ezret keres és az új helyzetben ez 115 ezerre nőtt, akkor a 15 ezer Ft-nak 16%-a az adó, azaz 2,4 ezer Ft/hó. Ezzel szemben egy ilyen személynél a 17%-os egyéni tb járulék a 115 ezer Ft után 19 ezer Ft/hó. A kettő között 7-szeres az eltérés. Emiatt én úgy becsülöm, hogy ha az egyéni tb járulék révén 5 mrd Ft többlete lesz az 1 és 2 gyerekeseknek, akkor kb. 0,7 mrd Ft körül lehet az az adó, amit az elvárt béremelés után gyerekkedvezményként visszakaphattak. 

    A 3 gyerekeseknél magas ugyan az arány de, ők jóval kevesebben vannak. Ha a „Nyertesek és vesztesek „ cikk 4 sz. tábláját megnézzük , a 3-8 decilisekben 98 ezer 3 gyerekes szülő van. Ha körükben átlagosan havi 12 ezer Ft volt a elvárt béremelés, akkor annak az adója személyenként évi havi 1,8 ezer Ft/fő ill. évi 22 ezer Ft/fő.A 98 ezer főre együtt pedig 2,2 mrd Ft. Mindez közel 3 mrd Ft-ot ad együttesen. 

    Az elvárt béremelésből adódó több, mint 200 mrd Ft- os  általam kiszámolt nettó jövedelemtöbblet mellett a 3 mrd Ft viszonylag kicsi. Főleg azért nem törődtem ezzel, mert ennél nagyobb hatása volt annak becslésnek, hogy az érintett körnek mekkora hányada kaphatta meg a béremelést. Én ezt összességében 90%-ra becsültem.

    Oly módon, hogy a 6-8 decilisekbe tartozóknál 75%os  megvalósulást feltételeztem, a 2-5 decilisekbeliek estében 100%-osat.

    Tudva azt, hogy ezzel szemben 100%-os megvalósulás esetén 24 mrd Ft-tal magasabb a jövedelemtöbblet az érintetteknél.

    Ezzel szemben az azóta a kezembe került MNB 2013 őszi Inflációs jelentésében az 52 oldalon közölt 3.52 ábra szerint  a 170 ezer Ft /hó kereset alattiak egyes csoportjai számára 7-30 %-os volt 2012-ben  a keresetemelkedés- nagyjából annyi, mint amekkorát az elvárt béremelés megfogalmazott.  Azaz valószínűleg túl óvatos voltam, és szinte mindenki bekerült a körbe, azaz ezáltal semlegesítették az adóváltozások miatti jövedelemcsökkenést. 

    3, Teljes hatás

    Ha a 2014-től az egyéni tb járulékból kapható gyerekkedvezményt is bevonjuk az elemzésbe, akkor az adódik, hogy

     - (az elvárt béremelés semlegesítő hatását is figyelembe véve) az adó alapjának és kulcsának a változása 272 mrd Ft jövedelmet hagyott kint az adózóknál-ennek zömét a felső 2 decilisnél. (Ez az érték a cikkbeli 444 mrd teljes adócsökkentés és a cikk szerinti 174 mrd Ft-os gyerekkedvezmény emelkedés különbözete). 

    - a gyerekkedvezmény kétféle módja pedig 224 mrd Ft-ot adott (ez a cikkbeli 2011-től érvényes 174 mrd Ft plusz a 2014 évi lépés 50 mrd Ft-ja). A gyerekkedvezmény értelemszerűen a gyereket nevelőknél landol. 

    - Ha azt feltételezzük, hogy mindenki megkapta az elvárt béremelést, akkor ez gyakorlatilag semlegesítette az adóváltozások miatti jövedelemcsökkenést. Ilyet azért lehet feltételezni, mert MNB inflációs jelentésben az 52. oldalon közölt 3.52 ábra szerint a 170 ezer Ft /hó kereset alattiak egyes csoportjai számára 7-30 %-os volt 2012-ben a keresetemelkedés- nagyjából annyi, mint amekkorát az elvárt béremelés megfogalmazott.

    Budapest 2014-02-18

  • 1

    Nagyon hasznosnak találom, hogy a kiinduló tanulmányhoz újabb és újabb elemzések jelennek meg, még ha ezen utóbbiak kevesebb publicitást is kapnak.

    Viszont szerintem a fenti cikkben van néhány számítási hiba:

    Az egyik gond, hogy a kiinduló adatokat mind bérjövedelemnek tekinti, holott az eredeti tanulmány az össezs adóbevallás eső jövedelemre vonatkozott (bér, tőkejövedelem, stb). Ezzel már jelentősen felülbecsli a hatást, hiszen például implicit módon úgy értelmezi, hogy a tőkejövedelmet is megemelték, holott nem.

    A másik probléma, hogy a gyereket nevelőknél nem számol a családi adókedvezmény hatásával, a béremelés nettó hatását minden egyénre azonosnak állapítja meg. Pedig az alacsonyabb jövedelmi sávokban szinte biztos, hogy nem effektív a családi adókedvezmény korlátja (pldául ezért is terjesztették ki a járulékokra a kedvezményt). Ez szintén torzíthatja a kapott eredményeket.

    Egyébként ahogy az eredményeket néztem, ez hatásában az adójóváírás korrekciójának tekinthető, nettó pozícióban körülbelül ugyanoda kerültek vissza az érintett csoportok, miközben a felső két decilis jelentős adócsökkentést kapott. Szerintem ez fontos kövekteztetés, ami szintén hiányzik. Az intézkedések összhatása tehát továbbra is változatlan maradt, csak nem átcsoportosításként értelmezhetjük, hanem a felső decilisek adócsökkentéseként. További hatásként még vizsgálni lehetne a családi adókedvezmény járulékokra kiterjesztését, de nem hiszem, hogy az jelentősen változtatna az összképen.