Vitafórum

Az iskolapadban kezdődik a korrupció elleni harc

2012. november 27. 07:30:01
Nincs hatékony állami működés megfelelő kompetenciákkal rendelkező alkalmazottak és munkavállalók nélkül. A tudástőke fejlesztésének kiemelkedő a jelentősége a korrupció visszaszorításában, az „integritás" szemlélet terjesztésében is. Ebből a szempontból meghatározó szerepe van a közoktatásnak, a szabályok betartását és a feddhetetlenség kultúráját ugyanis már fiatalon be kell építeni a személyiségünkbe, az énképünkbe.
Báger Gusztáv

A korrupció elleni küzdelem a közigazgatás fejlesztésének egyik alapvető célja, azzal kapcsolatban azonban nincs egységes recept, hogy miképp lehet ezt a célkitűzést elérni. Vannak, akik szerint a korrupcióval együtt kell élni, vannak, akik a szigorban és a bűnüldözés erejében hisznek, és vannak, akik - legalábbis kiegészítő jelleggel - a „soft" megoldásokat részesítik előnyben. Ez utóbbi csoportba tartozik az a holland megközelítés, amely szerint elsősorban a kockázatokra kell koncentrálni, a korrupciós veszélyeztetettséget szükséges csökkenteni: meg kell szüntetni a korrupció lehetőségét, ki kell kapcsolni a korrupciós motivációkat és ellensúlyozni kell a személy önindokolás szempontjait. Mindez azt jelenti, hogy közintézmények önmaguk is fontos szerepet tölthetnek be a korrupció megelőzésében, ha integritásukat növelik (1).

Az integritás erkölcsileg megfelelő, sérthetetlen, helyes magatartást, feddhetetlenséget jelent, amelybe beletartozik a szervezet integritása, a személy integritása és a kapcsolatok, a kapcsolattartás integritása, vagyis a szakmai integritás is. Ezek növelése erősíti a közszféra legitimitását, a közigazgatás iránti bizalmat és csökkenti a korrupció lehetőségét.

Személyes kompetenciák és anti-korrupció


A nemzetközi és hazai tapasztalatok azt mutatják, és a józan ész is azt mondatja, hogy az integritás erősíthető a személyi es szervezeti kompetenciák fejlesztésével. Ki kérdőjelezné meg, hogy a korrupció elleni küzdelem érdekében olyan állami munkavállalókra van szükség, akikre a becsületességen túl jellemző az alaposság, a felelősségvállalás, az együttműködési készség? Ki vonná kétségbe, hogy az integritás csak akkor képzelhető el, ha a vezetők ismerik a számukra szükséges vezetési technikákat, tudnak bánni az emberekkel, van pszichológiai érzékük és képesek összetettebb folyamatokat is átlátni, illetve végigkövetni?

bg_2012112690543_44.jpg

A kompetenciaszemléletet ennek ellenére egyelőre kevesen alkalmazzák tudatosan az integritás védelmében, a korrupció elleni küzdelem céljaira - márpedig szükség lenne rá. A magyar közigazgatás az első lépéseket már megtette ebbe az irányba, elkezdődött ugyanis a kompetenciák feltárása és elemzése, de tovább kell menni ezen az úton. A kompetenciaszemlélet nem csak a „jó kormányzás", a modern közigazgatás nélkülözhetetlen eleme, hanem az integritás erősítésén keresztül a korrupció elleni küzdelem fontos eszköze is.

Szükséges ezért, hogy a közigazgatásban széles körben elterjedjen a kompetenciák fejlesztését eredményező képzési gyakorlat (2). Ezek a képzések azonban csak akkor érik el céljukat, ha a kompetenciafejlesztés nem csak a vezetők, hanem a közszolgálati tisztviselők számára is elérhető (3). Mindez azt szolgálja, hogy az állami alkalmazottak ismerjék az alapfogalmakat, képesek legyenek saját szervezeti egységükön belül az integritási kockázatok beazonosítására és a szabálytalanságok megelőzésére, az ezekkel kapcsolatos javaslatok kidolgozására és megtételére, valamint ismerjék a szervezeti kultúrát befolyásoló eszközöket és napi tevékenységük részéve tegyék az integritással kapcsolatos tudatosságot.

Kiemelkedő jelentőségű a közoktatás

Az önkormányzati felmérések egyértelműen igazolták, hogy a kompetencia alapú struktúra sokoldalúságot követel a köztisztviselői kartól. Ennek érdekében továbbképzésekre és a politikai erők határozott támogatására van szükség. Csak így lehetséges a hagyományos hivatalnoki szemléletet megváltoztatni és tenni egy jelentős lépést a hatékonyabb közigazgatási rendszer felé.

A felnőttkori kompetenciaképzést szükségessé teszi a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény is (4), amely a kormány-tisztviselői hivatás etikai alapelveiről és a kompetenciavizsgálat fogalmáról rendelkezik, illetve az eljárás részletes szabályainak megalkotását is előírja. A közszféra kompetencia rendszerének kiépítését ezen felül jelentős mértékben segítené egy közszolgálati etikai kódex megalkotása is.

Az eddig tárgyalt felnőttképzésen túl kiemelkedő jelentősége van a közoktatásnak is. Jó alapot jelent, hogy a hatályos Nemzeti Alaptantervben az integritás az együttműködés, a magabiztosság mellett a legfontosabb attitűdként szerepel. Integritási szempontból fontosak az olyan készségek, képességek, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a delegálás, az elemzés, a kommunikáció, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, az egyéni es csapatban történő munkavégzés. Ugyanígy fontosak az olyan attitűdök, mint a függetlenség, a kreativitás és az innováció. Üdvözlendő, hogy a Nemzeti Alapterv szerint kiemelt figyelmet érdemel a rugalmasság, az együttműködés, a bizonytalanság kezelésének képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

Értsük meg a korrupció veszélyeit, ismerjük fel a jeleit!

A közoktatásban kiemelt célként szükséges rögzíteni az integritás védelmét és erősítését, ami lehetővé teszi a csalás és a korrupció elleni küzdelem tartós, szilárd alapokra való helyezését. Fontos emellett az integritás duális megközelítésű értelmezése is. Nem elégséges ugyanis csak az integritás „jó oldalát", a pozitív értékeket kiemelni, hanem a „rossz oldalra", az integritás megsértésére, az abban rejlő társadalmi, szervezeti, korrupciós veszélyekre és kockázatokra, illetve azok elkerülésének fontosságára is rá kell irányítani a figyelmet. Az integritás szemléletnek ezt a két aspektust egyszerre felölelve kell a közvetítendő műveltség részévé válnia.

De mit jelenthet mindez a gyakorlatban? Miképp lehet az integritási tudatosság fejlesztését a közoktatásban valósággá tenni? Az bizonyos, hogy csakis oly módon, ami „megfogható" egy iskolás, egy gimnazista számára. Például úgy, hogy esettanulmányokban járjuk körül a közlekedési szabályok, a sport szabályai, a környezeti károkozások, a különböző diszkriminációk, a csalások és az adott korosztály számára érthető és értelmezhető korrupciós esetek kérdéskörét.

A fenti gondolatmenetet folytatva: ezekben az esetekben sem elég csak annak elmondására fókuszálni, hogy a diák legyen értékkövető, jogkövető, normakövető. Ha eredményeket akarunk, ha azt szeretnénk, hogy az integritás-szemlélet beépüljön a mai fiatalok személyiségébe, „énképébe", és ezáltal a közösség egészének mindennapjaiba is, akkor nem elég „ledarálni" a tananyagot - ahogy ezt az ismert kínai mondás is szemlélteti:

„Beszélj róla, és elfelejtem.
Mutasd meg, és emlékszem rá.
Vonj be, és megértem."


A korrupció elleni eredményes harc ugyanis feltételezi, hogy megértsük a veszélyeit, felismerjük a jeleit, és tenni is akarjunk a jelenléte és terjedése ellen. És hogy mindezt a lehető legkorábban készségként sajátítsuk el.

Jegyzetek:


(1) Báger Gusztáv - Korrupciós kockázatok a közigazgatásban

(2) Erre lehetőséget teremt a kormány korrupció megelőzési programja (2012)

(3) A képzési programokba beilleszthető az Integritás Projekt keretében az Állami Számvevőszék által kidolgozott „Korrupciós problémák kezelése integritásmenedzsment eszközökkel" című elektronikus tananyag

(4) 2011. évi CXCIX. törvény.

...

A szerző az Állami Számvevőszék korábbi főigazgatója, jelenleg tudományos tanácsadója, akinek „Korrupció" című könyve december elején jelenik meg az Akadémiai Kiadónál.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra

  • 1

    Teljesen egyetértve a szerzővel annyit szeretnék csak a cikkehz hozzátenni, hogy végső soron a korrupció ellenes harc - mint amúgy bármilyen más közpolitikai téma - sikere azon múlik, hogy a polgárok nagy többsége miképpen gondolkozik róla. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy minden a fejekben dől el: komolyan vesszük, hogy a korrupció ellen fel kell lépni, vagy nem ? Valóban fontosnak tartsuk a feddhetetlenséget, vagy nem? Nem kétséges ebből adódóan, hogy az iskolapadban és a családokban (!) kezdődik minden.