Vitafórum

Élethosszig tartó pénzügyi tervezés - kerekasztal az ÁSZ-ban

2015. február 19. 23:35:01
A technológiai haladás, az állam gazdasági és politikai szerepváltozása, a születésszabályozás elterjedése  mind-mind olyan változások, melyek kikényszerítik az élethosszra történő pénzügyi tervezést. Ez a tervezés elsősorban a korán elkezdett takarékosságban és a gyermekekbe való beruházásokban jelenik meg. A Pénzügyi Szemle legújabb számának központi témája az élethosszig tartó pénzügyi tervezés, melynek apropóján az Állami Számvevőszék február 19-én az ÁSZ épületében a témát körbejáró kerekasztal-beszélgetést szervezett. A rendezvény előadói Domokos László ÁSZ-elnök, Botos Katalin egyetemi tanár és Németh Erzsébet, a Pénzügyi Szemle felelős szerkesztője voltak.

Németh Erzsébet nyitotta meg a rendezvényt. Köszöntötte a kerekasztal résztvevőit, majd kifejtette, hogy bár a jelen lévők nap, mint nap foglalkoznak a pénzügyi kultúrával, mégis szükség van arra, hogy rendszerszemléletben átlássunk olyan kérdéseket, mint az egyén és az állam pénzügyeinek tervezhetősége, a nagy állami ellátórendszerek fenntarthatósága, a nemzetközi migráció hatásai vagy a munkahelyek és javak elosztása. A közös feladatunk az, hogy ezeket a kérdéseket összefüggéseiben szemléljük.

Domokos László a kerekasztal-beszélgetést megnyitó előadásában rámutatott, hogy az élethosszig tartó pénzügyi tervezést egy olyan, egész életünkön át végzett tevékenységként határozhatnánk meg, amelynek célja életünk pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása minden életszakaszban és élethelyzetben, a diákkortól a nyugdíjban töltött éveinkig. Magában foglalja a tanulás finanszírozását, jövedelemszerzéssel kapcsolatos kérdéseket, a gyermekvállalással és -neveléssel kapcsolatos kiadások tervezését, az egészség- és nyugdíjbiztosítást, a megtakarítások és befektetések tervezését, az öngondoskodás számtalan fajtáját.

Egyéni szinten fontos a tudatos pénzügyi tervezés

Számos olyan kihívással szembesülünk, amely jövőnk pénzügyi fenntarthatóságát veszélyezteti - mutatott rá az Állami Számvevőszék elnöke. Az egyik legnagyobb kihívást a nagy ellátórendszerekkel kapcsolatos problémák megoldása jelenti. A fejlett országokban a társadalom elöregedése egyre növekvő nyugdíj- és egészségügyi kiadásokat generál, amelyet az aktív korosztály befizetései finanszíroznak. Ugyanakkor a jelenleg aktív korosztályba tartozóknak már most gondoskodniuk kell nyugdíjas éveikről, hiszen az állami nyugdíj várhatóan nem lesz elégséges számukra. Ezen felül az egészségügyi infrastruktúra problémái, mint pl. az orvos- és szakemberhiány, vagy az alulfinanszírozottság miatt a várható egészségügyi kiadásokra is félre kell tenniük. Látható tehát, hogy egyre nagyobb teher hárul az aktív népességre - húzta alá Domokos László.

A Pénzügyi Szemle élethosszig tartó pénzügyi tervezés témakörével foglalkozó tanulmányai

Botos Katalin: Pénzügyek és életpályaszakaszok

Horváthné Kökény Annamária - Széles Zsuzsanna: Mi befolyásolja a hazai lakosság megtakarítási döntéseit?

Huzdik Katalin - Béres Dániel - Németh Erzsébet: Pénzügyi kultúra versus kockázatvállalás empirikus vizsgálata a felsőoktatásban tanulóknál

Halmosi Péter: A nyugdíjrendszerek átalakulása az OECD-országokban a 2008-as válság után

Hogyan tudjuk ezeket a kockázatokat mérsékelni annak érdekében, hogy jövőnk pénzügyi fenntarthatósága biztosított legyen? - vetette fel Domokos László. Ez egy roppant nehéz kérdés, abban egyetérthetünk, hogy egyéni szinten nagyon fontos a tudatos pénzügyi tervezés, ehhez pedig szükséges az, hogy az egyének élethelyzetüknek megfelelő pénzügyi tájékozottsággal rendelkezzenek.

Az Állami Számvevőszék társadalmi felelősségvállalásának kiemelt területe, a pénzügyi kultúra fejlesztési projektje révén támogatást nyújt az egyének pénzügyi tudatosságának, tájékozottságának bővítéséhez. Célunk, hogy a lakosság pénzügyi, közpénzügyi, közteherviselési ismeretei bővüljenek, valamint ezzel párhuzamosan a pénzügyekkel kapcsolatos attitűdök és magatartásformák fejlődése is megvalósuljon - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.

Cseppet sem általános a világban a magas pénzügyi kultúra


Botos Katalin Domokos László szavaihoz hozzáfűzve kifejtette, hogy azért is tartja fontosnak a témát, mert a pénzügyi kultúra kapcsán például az Egyesült Államokról azt tartjuk, hogy ott rendkívül magas a pénzügyi kultúra, holott ez igen messze van a valóságtól. Az átlagember a tengerentúlon a részvényt nem tudja megkülönböztetni a kötvénytől, vagyis a pénzügyi kultúra a világ egyik leggazdagabb országában meglepően alacsony.

A fejlett világban sem általános a magas pénzügyi kultúra, erősen félrevezethető a társadalom. Minden nemzetgazdaságnak szüksége van a pénzügyekre, nagyon igaz ugyanis a mondás, miszerint aki ért a pénzügyekhez az ért mindenhez, fordítva azonban ez nem biztos, hogy így van. Ha ugyanis valaki egy álmot sző, de azt nem tudja pénzügyileg megvalósítani, akkor az csak álom marad.

02_20150219194243_34.jpg


A professzorasszony hangsúlyozta, hogy ha az ÁSZ ezzel a témakörrel intenzíven foglalkozik, vagyis igyekszik fejleszteni a magyar társadalom pénzügyi kultúráját, az igen jól teszi. Alapvetően a mai világban megváltoztak azok a körülmények, melyekben megszületett a közgazdaságtan. Változnunk kell tehát nekünk is, ez elengedhetetlen, ha a feltételek változnak, akkor ehhez hozzá kell igazítani a szabályokat és a következtetéseket is.

Botos Katalin kifejtette, hogy ma már az emberi döntésen múlik az, hogy egyáltalán lesz-e ember, azaz lesz-e minőségi munkaerő. Az ember is hiánycikké tud válni, az elöregedés és a gyermektelenség a modern társadalomban mind-mind emberi döntés, vagyis a mi döntésünk. Mennyiségben és minőségben a fejlett világban ma már hiány van emberből, ami egyfelől kényelmi, másfelől anyagi, de mindenképpen egyéni döntés.

A kapitalizmus a legjobb születésszabályozó

Érdekes jelenség, hogy míg az emberiség egy jelentős része túlnépesedett, a másik oldalon elöregszenek a társadalmak, vagyis mondhatnánk, hogy a kapitalizmus a legjobb születésszabályozó. A környezeti károk csökkenthetők lennének, ha megvárnánk, míg a mostani feltörekvő társadalmak is fejletté válnak? Semmiképpen sem, ennyi időnk egyszerűen nincs. Ahogyan a fenntartható természet esetében, úgy a fejlett társadalmakon belül is a fenntarthatóságra kell törekedni. Teljesen mindegy ugyanis, hogy egy társadalmon belül milyen nyugdíjrendszer működik (felosztó-kirovó vagy tőkefedezeti rendszer), ha a társdalom elöregszik, akkor egyik rendszer sem lesz fenntartható.

Ez tisztán pénzügyi kérdés, Magyarországon is kiszámolható, hogy ha ilyen ütemben haladnak előre a folyamatok, nagyon hamar le fogunk fogyni hétmillió főre. Ha pedig nincs gyermek, akkor hiába van az egyének számláján a nyugdíj-megtakarítás a tőkefedezeti rendszeren belül, azt a pénzt idővel át fogják venni, azért, mert kénytelenek lesznek rá a rendszer fenntarthatatlansága miatt. A kulcs a humántőke, amit létre kell hozni, úgy, hogy a rendszer önmagáról tudjon gondoskodni. A legbiztosabb befektetés mindig a gyermekekbe történő befektetés.

Másik érdekes kérdés, hogy idős korra különösen megnő az egészségügyi kiadások aránya, életünk utolsó éveiben vesszük igénybe az egészségügyi kiadások ránk eső részének 80 százalékát. Óriási mennyiségű pénzeket veszünk el a gyermekeinktől ebben a rövid időszakban, ami ismét felveti azt a kérdést, hogy miként lehetne hatékonyabbá tenni a finanszírozást, hogy érhetnénk el azt, hogy ne vegyük el a következő generációktól a forrásokat.

Hogyan versenyezhetnénk a nyugati bérekkel?

Visszatérve Magyarországra, Botos Katalin bemutatott egy szomorú statisztikát, mely szerint hazánk 2050-re az Európai Unióban listavezető lesz a gazdasági függőség terén, vagyis nálunk fognak a leginkább függni az inaktívak az aktívaktól. A szomorú az, hogy semmi sem indokolja a születésszám ilyen alacsony szintjét, a magyar ember ugyanis gyermekszerető, a szocializmus után következő kapitalizmus azonban olyan anyagi bizonytalanságot hozott, ami egyelőre felülírja ezt.

A megoldás a migráció! Mondhatnánk, a tények azonban azt mutatják, hogy ez sem megy zökkenőmentesen, arról nem is beszélve, hogy a migráció is költséges, mármint pénzügyes szemmel. Ha mindazok, akik most „kint" dolgoznak, ma itt lennének, akkor nem lenne egy fillér deficit sem a magyar költségvetésben. A migráció rendkívüli költségeket ró az anyaországra, természetesen nem csak Magyarországon: olyan mértékű az elvándorlás, hogy a régiós országokban már van ahol a helyi lakosság tíz százalékát is érinti. A kivándorlás egyszerű oka az, hogy sokan nem látnak itthon perspektívát, másrészről „odakint" magasabbak a fizetések.

Nem akkor ásunk kutat, amikor szomjasak vagyunk

Az emberek nem tudnak a jövedelmükért harcolni. Mára már megszűnt a fordista korszak, amikor együtt mozgott a munkások és a tőkések jövedelme, ezt már nem tudják maguknak kiharcolni a munkások, ha pedig nincs elég bér, akkor nincs ami itthon tartsa a munkaerőt. Nem tudunk versenyezni a nyugati országokkal, ahol ötszörös a fizetés. Ma a pénz már nem szolga, hanem úr. Ha túl sok profit van egy szűk réteg kezében, az egy elszabadult hajó módjára határokon átnyúlva igyekszik újabb nyereséget szerezni, ennek pedig kárát látják a kevésbé fejlett országok.

Botos Katalin egyértelművé tette, hogy a nagy ellátórendszerek kapcsán elengedhetetlen, hogy évtizedekre előre gondolkozzunk. Nem akkor ásunk kutat, amikor szomjasak vagyunk, vagyis ne akkor kezdjünk el gondolkodni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságán, amikor már végleg elöregedett a társadalom. Nekünk egyéneknek takarékoskodnunk kell és fejleszteni a pénzügyi kultúránkon, az államnak pedig az elöregedés első jeleire változtatnia kell. Nekünk magyaroknak ki kell használnunk ezt a kegyelmi korszakot, amit a Ratkó-korszak gyermekei adnak, most még van idő megteremteni egy fenntarthatóbb jövő alapjait.

A pénzügyi kultúrát vizsgálja a Pénzügyi Szemle legújabb száma

Horváthné Kökény Annamária, a Szolnoki Főiskola főiskolai adjunktusa a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmány kapcsán hangsúlyozta - az elemzésben több mint 4000 háztartás pénzügyi kultúráját vizsgálták -, hogy elsősorban a szakközépiskolások és a gimnazisták oktatására kell összpontosítani. Kiemelten kell kezelni a felnőtt lakosság ismereteinek fejlesztését is, de már az általános iskolások számára is szükséges a pénzügyi ismeretek fejlesztése.

03-1_20150219194333_84.jpg


Egy másik, ugyancsak a Pénzügyi Szemlében olvasható tanulmány szerzője, Huzdik Katalin szerint kiemelten fontos megnézni minél hamarabb a fiatalok kockázatvállalását. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy hiába tanulnak a középiskolások pénzügyi ismeretet, később nem tudják azt hasznosítani, a gyakorlatba átültetni. A tanulmányban megállapították, hogy a tanulók három negyede elutasítja a kockázatvállalást, még azok is, akiknek egyébként meglenne a megfelelő pénzügyi tudásuk. Ez a magatartás nem csak egyénileg, hanem a társadalom egészére vonatkozóan visszahúzó erővel hat. A cél az, hogy minél korábban oktatni kell a pénzügyi ismereteket, a programoknál pedig különbségeket kell tenni korosztályok szerint.

Szemléletváltás kell a pénzügyekben

Sápi Ákos, az Econventio egyesület elnöke a téma kapcsán kifejtette, hogy Magyarországon akkor lehet pénzügyi kultúrát fejleszteni, ha ezzel egy időben egy szemléletváltás is megvalósul. Az egész értékrendnek, a gondolkodásmódnak kell változnia, önmagában a pénzügyi fogalmak tanítása hasztalan. A korosztályok között ebben a tekintetben is differenciálni kell, a 16 év alattiaknak inkább a szemléletet kell tanítani, a 16 év felettieknek azután jöhetnek a fogalmak.

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetője kifejtette, hogy a válság sokakat rádöbbentett itthon arra, hogy hogyan nem szabad csinálni a pénzügyeket, most ideje megtanítani azt, hogy hogyan lehet jól csinálni. Ehhez a tanító folyamathoz szükség van hiteles kommunikátorra, összefogásra, hitelességre. Március 9-én indul az európai pénzhét, melynek keretében a szövetség partnereivel konferenciát, eladásokat tart, interaktív programokkal és filmekkel igyekeznek közelebb hozni a pénzügyeket a közönséghez. A pénzzel való bánást tanulni kell, és nem lehet elég korán kezdeni - hangsúlyozta a Bankszövetség szakembere.

Mészáros Aranka, a Szent István Egyetem docense egyértelművé tette, hogy kiemelten fontos a gazdasági szocializáció, vagyis az, hogy mit kapunk otthonról. Hogyan illeszthető be a pénz az értékrendünkbe? Milyen érzéseket hozok a pénzzel kapcsolatban? Ha negatív érzéseim vannak a pénzzel és pénzügyekkel kapcsolatban, akkor az a cselekvést is korlátozza, nem tudom ugyanis befogadni azokat az ismereteket, melyeket próbálnak nekem átadni. Előbb kezdjünk el dolgozni azon, hogy a diákok pozitív személete legyen uralkodó, onnantól kezdve lehet átadni az ismereteket. Ha az attitűd nem változik, akkor nem lesz fejleszthető a pénzügyi kultúra sem - húzta alá Mészáros Aranka.

A célt szem előtt tartva kell dolgozni

Giday András közgazdász szerint fontos tudnunk, hogy mi változik a pénzügyi rendszerekben. A kamatok világa például megváltozott, a kamatokat pár évig biztosan elfelejthetjük. Ami Magyarországot illeti, néhány év múlva a GDP-arányos államadósságunk a jelenleginél alacsonyabb, a magánszektor megtakarítása magasabb lesz, az ingatlanpiac pedig fel fog lendülni, amely változások újabb jelentős pénzügyi döntéseket tesznek majd szükségessé. Magyar bankrendszerünk lesz, a pénzügyi termékekben pedig egyszerűsödés várható. Mind-mind olyan változások, melyekre reagálnunk kell majd.

Kocziszky György közgazdász professzor rámutatott, hogy a pénznek a klasszikus funkciói mellett hatalmi funkciója is van már, ami az elmúlt években egyre erősödött. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a globális GDP tízszerese fordul meg naponta a határidős piacokon, vagyis a reálgazdasági és a pénzügyi kérdések ezen a ponton egyre élesebben különválnak. A pénz ma már hatalom, a társdalomnak pedig egyre inkább olyan önvédelmi lépéseket kell tennie, melyek megóvják.

Lakatosné Lukács Zsuzsa, a Nemzetgazdasági Minisztérium közgazdásza rámutatott, hogy közös érdekünk az, hogy kötelező elemévé váljanak az oktatásnak a pénzügyek és a pénzügyi ismeretek. Ebben a folyamatban a szemléletformálásnak is helyet kell kapnia, fontos továbbá, hogy amit az iskolában megtanulunk, azt valóban használni is tudjuk majd a való életben. Hajna Csongor közgazdász hozzátette, hogy az embereknek egyre kevesebb önbizalmuk van, ami nem meglepő, hisz az állam sok döntést átvesz tőlük. A pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából az lenne az üdvös ezzel szemben, ha a döntések nem az emberek feje fölött születnének. Több önállóságra lenne szükség, máskülönben pénzügyi kultúra fejlesztés sem lesz.

Domokos László zárszóként hangsúlyozta, hogy a célra tartottság a legfőbb szentség, vagyis nem általánosságban kell dolgozni, hanem a célt szem előtt tartva. A pénzügyi kultúra fejlesztés során az ismeretátadást és a tudással való bánást kell megcélozni, ennek szellemében azt vállaljuk, hogy felmérjük az ötleteket és lehetőségeket, továbbá hogy mérni fogunk, hisz mi ehhez értünk - tette egyértelművé az ÁSZ-elnök. A Számvevőszék szívesen lát minden gondolatot, de nem biztos, hogy mindennel azonosulni tud, végig kell gondolnia ugyanis, hogy mi a közpénzügyi érdek. A Számvevőszék elnöke záró gondolatként hozzátette, hogy nem sok idő kell ahhoz, hogy bankjegy nélküli világban éljünk. Ez a közelgő új világ pedig egy egészen más szemléletet kíván majd tőlünk, más kultúrát, más gondolkodást, ami sok szempontból nehezebb lesz. Nem csak az egyének, de a közösség szintjén is.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra

  • 1

    Gratulálok a témához és a megközelítésekhez. A pénzügyi kultúra nagyon fontos különösen akkor, amikor a pénzügyi-játszótéren mindenki arra játszik, hogy a másiktól elszerezze pénzét.

    A Karib-tenger kalózai című sorozat második részében hárman kockáznak Davi Jones, William Turner és utólag beszáll az apja és mindenki a számára legfontosabbat teszi fel tétnek.  A kockák asztalra tételét megteszik és azt eltakarják és mindenki mond egy összesítő eredményt egymásután és azzal haladnak felfelé és akkor kell feltárni az eredményt, amikor bárki hazugot kiállt. Ha nem jót mondott az akire hazugot kiáltott, akkor az veszít, amit a másik nyer el. William Turnert édesapja kimentette azzal, hogy Ő bukott, de a fia megfedte, mert mondta hogy úgysem állt volna helyt, csak a másik kincsére volt kíváncsi. Ez a technológi kísértetiesen hasonlít a pénzügyi-játszótérre. Összességében viszont nem nyerő játék.

    A pénzügyi kultúrát azzal kellene fejleszteni, hogy a tőkeáramlást ne veszélyeztesse ez a pénzügyi-játszótér. Az amerikai rendszert nagyon tisztelem. A szerzők megemlítik, hogy ott sem kiváló a pénzügyi kultúra. A lányom is szokta említeni, hogy az intelligenciájuk sem olyan magas. Ezen elgondolkoztam és beszégettem erről másokkal és arra jutottunk, hogy az lehet a sikerük nyitja, hogy a kiválasztódás viszont ott a legjobbakra esik vezetőként, ezért lehetnek hatékonyak. Jó a társadalmi evolúciójuk. Egy elgondolkodtató kérdés: 2006-ban USA-ban a jegybank elnök Ben Bernanke lett aki egész életét a nagy depresszió kezelésének tanulmányozásával töltötte. Aztán jött egy ugyanakkora válság és kivezette országát a bajból. Mit tudtak az ottaniak? Hogy lesz válság?